Mint a délen átsöprő szélviharok,
úgy jön a sivatagból, a félelmetes földről.

²2  Fenyegető látomásban volt részem:
a fosztogató fosztogat,
és a pusztító pusztít.
Vonulj föl, Élám!
Indíts ostromot, Média!
Minden érte való sóhajtozásnak véget vetettem.

³3  Ezért van tele fájdalommal ágyékom,
görcsök fogtak el, mint a szülő asszony görcsei;
összeroskadtam attól, amit hallottam,
megrémültem attól, amit láttam.

⁴4  Reszket a szívem, rémület szállt meg,
a nekem oly kedves alkonyatot rettegéssé tette.

⁵5  Asztalt állítanak,
szőnyeget terítenek, esznek, isznak.
Keljetek fel, fejedelmek,
kenjétek be a pajzsot!

⁶6  Mert így szólt hozzám az Úr:
»Menj, állíts őrszemet,
és amit lát, jelentse!

⁷7  Ha lát kocsit, kettős fogatot,
szamáron járó, tevén ülő csapatot,
figyeljen erősen, nagy figyelemmel!«

⁸8  És kiáltott a figyelő:
»Őrségen állok, Uram, folyvást naphosszat;
és őrhelyemen állok egész éjszakákon át.

⁹9  Íme, lovasok jönnek, és kettős fogatok!«
Akkor valaki megszólalt:
»Elesett, elesett Babilon,
és isteneinek faragott képeit
mind szétzúzták a földön!«

¹⁰10  Ó, szérűn agyoncsépelt fiam!
Amit a Seregek Urától, Izrael Istenétől hallottam,
azt hirdettem nektek.

Kiáltanak hozzám Szeírből:
»Őr, meddig tart még az éjszaka?
Őr, meddig tart még az éj?«

¹²12  Felel az őr:
»Eljött a reggel, aztán az éjszaka;
ha kérdezni akartok, kérdezzetek,
jöjjetek ismét vissza!«

¹³13  Kijelentés a pusztában.
Az erdőben, a pusztában töltsétek az éjszakát,
Dedán karavánjai!

¹⁴14  A szomjazó elé vigyetek vizet,
Tema földjének lakói!
Kenyérrel siessetek a menekülő elé!

¹⁵15  Mert kard elől menekülnek,
kivont kard elől,
és kifeszített íj elől,
súlyos harc elől.

Ítélet Jeruzsálem ellen: 22,1-25

Mi lelt téged,
hogy egész néped felment a háztetőkre,

²2  te lármával teli, zajongó város,
te vigadó város?
Sebesültjeidet nem kard sebezte meg,
és nem harcban haltak meg.

³3  Főembereid mind együtt menekültek,
íj nélkül kerültek fogságba;
mindazok, akikre ráakadtak,
fogságba jutottak mindannyian,
hiába menekültek messze.

⁴4  Ezért mondom: »Vegyétek le szemeteket rólam,
keservesen sírok!
Ne zaklassatok vigasztalásotokkal
népem leányának pusztulása miatt!«

⁵5  Mert zűrzavar, eltiprás és kavarodás napja ez
az Úrtól, a Seregek Istenétől,
a Látomás völgyében.
Lerombolják a falat,
és segélykiáltás hangzik a hegy felé.

⁶6  Élám felvette a tegezt,
lovas emberek menetében,
és Kír elővette a pajzsot.

⁷7  Gyönyörű völgyeid megteltek harci kocsikkal,
és a lovasok felálltak a kapuban.

⁸8  Leveszik Júda leplét,
és rátekintesz azon a napon
a Cédrusház fegyverzetére.

⁹9  Látjátok, hogy Dávid városán sok a rés;
és összegyűjtitek az Alsó-tó vizét.

¹⁰10  Jeruzsálem házait számba veszitek,
és szétszedik a házakat,
hogy megerősítsétek a várfalat.

¹¹11  Medencét csináltok a két fal között
a régi tó vizének;
de nem figyeltek arra, aki ezeket alkotta,
és aki régóta formálta, arra nem néztek.

¹²12  Az Úr, a Seregek Istene azon a napon
sírásra és jajgatásra hív,
kopaszságra és zsákruha felöltésére.

¹³13  De íme, itt eközben öröm és vidámság van,
marhákat ölnek, és juhokat vágnak,
húst esznek, és bort isznak:
»Együnk és igyunk,
mert holnap úgyis meghalunk!«

¹⁴14  Kinyilatkoztatást kaptam fülembe
a Seregek Urától:
»Bizony, nem nyer bocsánatot ez a bűnötök,
míg meg nem haltok!«
– mondja az Úr, a Seregek Istene.

»Indulj, menj be ahhoz az intézőhöz,
Sebna udvarnagyhoz:

¹⁶16  ‘Mi van neked itt, és ki van neked itt,
hogy sírhelyet vágattál itt magadnak?’
Mert a magasban vágatta ki sírhelyét,
a kősziklában vésetett hajlékot magának.

¹⁷17  Íme, az Úr nagy hévvel elhajít téged, ember,
erősen megragadva.

¹⁸18  Jól összegöngyöl, mint gombolyagot,
mint labdát, hajít téged egy tágas földre:
ott halsz meg, és ott lesznek pompás kocsijaid,
te, gyalázata urad házának!

¹⁹19  Kivetlek téged tisztségedből,
és hivatalodból letaszítalak.

²⁰20  Ez történik majd azon a napon:
elhívom szolgámat, Eljakimot, Helkija fiát,

²¹21  ráadom köntösödet,
és övedet ráerősítem;
hatalmadat az ő kezébe adom,
és atyja lesz Jeruzsálem lakóinak
és Júda házának.

²²22  Az ő vállára adom Dávid házának kulcsát;
amit kinyit, nincs, aki bezárja,
és amit bezár, nincs, aki kinyissa.

²³23  Beverem őt, mint szeget, szilárd helyre,
és dicsőséges trónusává lesz atyja házának.