21
Jövendölés a tenger pusztasága ellen.
Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jő a pusztából, rettenetes földről. Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jőjj fel Élám, szálld meg Madai, minden ő fohászkodásának véget vetek. (Ésa 33,1) Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szűlő asszony kínjai; gyötrődöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt. (Zsolt 69,24) Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem. (Jób 7,3) Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst! (2Sám 1,21; Jer 51,11) Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass őrállót, a mit lát, mondja meg. (Ésa 13,19.20) És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott. (Ésa 48,9; Jób 27,21; Jer 18,17;4,11) És kiálta, mint oroszlán: Uram, az őrtoronyban állok szüntelen napestig, és őrhelyemen állok egész éjszakákon. (Ésa 17,8; Hós 10,8.5Móz;9,21) És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le. (Jer 51,8) Oh én cséplésem és szérűmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétől, azt jelentém meg néktek! (4Móz 15,32.33.1Kir;17,12; Ésa 5,13; Jer 4,22; Hós 4,6) Jövendölés Dúma ellen: Seirből így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj? (1Móz 25,14.1Krón;1,30) Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el! (Ésa 11,12-14) Jövendölés Arábia ellen: Az erdőben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei. (Ámós 6,1-6; Hós 5,5) A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe. (Bir 8,5; Jób 6,19.20) Mert az ellenség fegyvere előtt bujdosnak, a kivont fegyver előtt és a felvont kézívek előtt és a nehéz harcz előtt. (Siral 1,13;5,16; Zsolt 89,40) Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendő, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsősége; (Ésa 16,14) És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá. (Ésa 10,19) 22 Jövendölés a látás völgye ellen.
Mi lelt most, hogy mindenestől felmenél a házak tetejére? (Bir 16,27; Nehem 8,16) Te lármával teljes, zajos város, örvendező város, megöletteid nem fegyverrel ölettek meg, és nem harczon hullottak el! Hadnagyaid mind elszaladtak a kézív előtt, de megkötöztettek; a kik benned találtattak, mind megkötöztettek, midőn futni akartak messzire. Ezért mondom: Ne nézzetek reám, hadd kesergessem magamat sírással; ne siessetek vígasztalni engem, népem leánya romlása felett. (Zsolt 8,3) Mert rémülésnek és eltapodtatásnak és zavarnak napja jő Istentől, a seregeknek Urától a látás völgyére, a mely ledönti a kőfalat, és a hegyeken kiáltás hallatik. (2Móz 19,16-19; Ésa 48,16.2Móz;28,1-14) És Élám fölvette a tegezt, és jő szekeren emberekkel és lovagokkal, és Kir paizst meztelenít. (1Kor 14,21) És lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak a kapu felé. És fölfedi Júdának fátyolát, és tekintesz ama napon az erdő házának fegyverzetére, (1Kir 7,2) És meglátjátok, hogy Dávid városán sok repedés van, és összegyűjtitek az alsó tó vizét. (2Krón 32,3.4) És megszámláljátok Jeruzsálem házait, és némely házat lerontotok, hogy a kőfalat megerősíthessétek; (Jób 21,14; Jer 2,31; Zsolt 12,3-5; Ésa 28,18) És árkot csináltok a két kőfal között a régi tó vizének; és nem tekintetek arra, a ki ezt cselekvé, és a ki régen elvégzé ezt, Őt nem látjátok! (Zsolt 118,2; Ésa 8,14.15; Máté 21,42; Róm 9,32) És fölhív az Úr, a seregek Ura ama napon sírásra és gyászolásra, ti magatok megkopaszítására és gyászruha-öltésre, (Ésa 30,30;32,19;28,15) És ímé öröm és vígasság; barmok ölése, juhok levágása, húsevés és borivás; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk! (Ésa 56,12; Ámós 6,1.4-7) És megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bűn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura. (Ésa 5,9) Így szólt az Úr, a seregek Ura: No, menj el a kormányzóhoz, Sébnához, a királyi ház főemberéhez, és mondd meg néki: (5Móz 32,10) Mi dolgod itt, és ki lesz itten tied, hogy sírt vágatsz itten magadnak? mint a ki sírját magas helyen vágatja, és sziklába véset hajlékot magának! (Józs 10,11.12.2Sám;5,20.1Krón;14,11) Ímé az Úr elhajít téged erős hajítással, és megragadván megragad, (Ésa 10,23; Siral 3,7) Hempelygetvén hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda mennek dicsőséged szekerei, te, urad házának gyalázata! (Jer 10,5; Ésa 45,20) És kivetlek állásodból és lerántlak helyedről. És lesz ama napon, hogy elhívom szolgámat, Eliákimot, a Hilkiás fiát, (2Móz 9,31.32; Ezék 4,9) S felöltöztetem őt öltözetedbe, és öveddel megerősítem, és uralmadat kezébe adom, és ő lesz atyjok Jeruzsálem lakosainak és a Júda házának; (Zsolt 33,11; Zsid 6,17) S az ő vállára adom a Dávid házának kulcsát, és a mit megnyit, senki be nem zárja, és a mit bezár, nem nyitja meg senki; (Bir 6,11; Ruth 2,17; Mik 4,13) S beverem őt, mint szeget erős helyre, és lészen dicsőséges székül az ő atyja házának; (Zak 10,4) S reá függesztik atyja házának minden dicsőségét: fiakat és unokákat, minden kicsiny edényt, a csészeedényektől a tömlőknek minden edényeiig. (Jer 32,19) Ama napon, azt mondja a seregeknek Ura, kiesik a szeg, mely erős helyre veretett, és levágatik és leesik és összetörik a teher, mely rajta volt, mert az Úr mondá. (Siral 2,10; Jób 2,8.13; Ésa 14,11; Jer 51,39; Dán 5,1)
Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jő a pusztából, rettenetes földről. Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jőjj fel Élám, szálld meg Madai, minden ő fohászkodásának véget vetek. (Ésa 33,1) Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szűlő asszony kínjai; gyötrődöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt. (Zsolt 69,24) Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem. (Jób 7,3) Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst! (2Sám 1,21; Jer 51,11) Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass őrállót, a mit lát, mondja meg. (Ésa 13,19.20) És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott. (Ésa 48,9; Jób 27,21; Jer 18,17;4,11) És kiálta, mint oroszlán: Uram, az őrtoronyban állok szüntelen napestig, és őrhelyemen állok egész éjszakákon. (Ésa 17,8; Hós 10,8.5Móz;9,21) És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le. (Jer 51,8) Oh én cséplésem és szérűmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétől, azt jelentém meg néktek! (4Móz 15,32.33.1Kir;17,12; Ésa 5,13; Jer 4,22; Hós 4,6) Jövendölés Dúma ellen: Seirből így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj? (1Móz 25,14.1Krón;1,30) Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el! (Ésa 11,12-14) Jövendölés Arábia ellen: Az erdőben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei. (Ámós 6,1-6; Hós 5,5) A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe. (Bir 8,5; Jób 6,19.20) Mert az ellenség fegyvere előtt bujdosnak, a kivont fegyver előtt és a felvont kézívek előtt és a nehéz harcz előtt. (Siral 1,13;5,16; Zsolt 89,40) Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendő, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsősége; (Ésa 16,14) És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá. (Ésa 10,19) 22 Jövendölés a látás völgye ellen.
Mi lelt most, hogy mindenestől felmenél a házak tetejére? (Bir 16,27; Nehem 8,16) Te lármával teljes, zajos város, örvendező város, megöletteid nem fegyverrel ölettek meg, és nem harczon hullottak el! Hadnagyaid mind elszaladtak a kézív előtt, de megkötöztettek; a kik benned találtattak, mind megkötöztettek, midőn futni akartak messzire. Ezért mondom: Ne nézzetek reám, hadd kesergessem magamat sírással; ne siessetek vígasztalni engem, népem leánya romlása felett. (Zsolt 8,3) Mert rémülésnek és eltapodtatásnak és zavarnak napja jő Istentől, a seregeknek Urától a látás völgyére, a mely ledönti a kőfalat, és a hegyeken kiáltás hallatik. (2Móz 19,16-19; Ésa 48,16.2Móz;28,1-14) És Élám fölvette a tegezt, és jő szekeren emberekkel és lovagokkal, és Kir paizst meztelenít. (1Kor 14,21) És lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak a kapu felé. És fölfedi Júdának fátyolát, és tekintesz ama napon az erdő házának fegyverzetére, (1Kir 7,2) És meglátjátok, hogy Dávid városán sok repedés van, és összegyűjtitek az alsó tó vizét. (2Krón 32,3.4) És megszámláljátok Jeruzsálem házait, és némely házat lerontotok, hogy a kőfalat megerősíthessétek; (Jób 21,14; Jer 2,31; Zsolt 12,3-5; Ésa 28,18) És árkot csináltok a két kőfal között a régi tó vizének; és nem tekintetek arra, a ki ezt cselekvé, és a ki régen elvégzé ezt, Őt nem látjátok! (Zsolt 118,2; Ésa 8,14.15; Máté 21,42; Róm 9,32) És fölhív az Úr, a seregek Ura ama napon sírásra és gyászolásra, ti magatok megkopaszítására és gyászruha-öltésre, (Ésa 30,30;32,19;28,15) És ímé öröm és vígasság; barmok ölése, juhok levágása, húsevés és borivás; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk! (Ésa 56,12; Ámós 6,1.4-7) És megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bűn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura. (Ésa 5,9) Így szólt az Úr, a seregek Ura: No, menj el a kormányzóhoz, Sébnához, a királyi ház főemberéhez, és mondd meg néki: (5Móz 32,10) Mi dolgod itt, és ki lesz itten tied, hogy sírt vágatsz itten magadnak? mint a ki sírját magas helyen vágatja, és sziklába véset hajlékot magának! (Józs 10,11.12.2Sám;5,20.1Krón;14,11) Ímé az Úr elhajít téged erős hajítással, és megragadván megragad, (Ésa 10,23; Siral 3,7) Hempelygetvén hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda mennek dicsőséged szekerei, te, urad házának gyalázata! (Jer 10,5; Ésa 45,20) És kivetlek állásodból és lerántlak helyedről. És lesz ama napon, hogy elhívom szolgámat, Eliákimot, a Hilkiás fiát, (2Móz 9,31.32; Ezék 4,9) S felöltöztetem őt öltözetedbe, és öveddel megerősítem, és uralmadat kezébe adom, és ő lesz atyjok Jeruzsálem lakosainak és a Júda házának; (Zsolt 33,11; Zsid 6,17) S az ő vállára adom a Dávid házának kulcsát, és a mit megnyit, senki be nem zárja, és a mit bezár, nem nyitja meg senki; (Bir 6,11; Ruth 2,17; Mik 4,13) S beverem őt, mint szeget erős helyre, és lészen dicsőséges székül az ő atyja házának; (Zak 10,4) S reá függesztik atyja házának minden dicsőségét: fiakat és unokákat, minden kicsiny edényt, a csészeedényektől a tömlőknek minden edényeiig. (Jer 32,19) Ama napon, azt mondja a seregeknek Ura, kiesik a szeg, mely erős helyre veretett, és levágatik és leesik és összetörik a teher, mely rajta volt, mert az Úr mondá. (Siral 2,10; Jób 2,8.13; Ésa 14,11; Jer 51,39; Dán 5,1)