Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése

EZDRÁS KÖNYVE

A ZSIDÓK HAZATÉRÉSE ÉS A TEMPLOM FELÉPÍTÉSE: 1,1-6,22
Círusz rendelete 1 1Círusznak, a perzsák királyának első esztendejében felébresztette az Úr Círusznak, a perzsák királyának lelkét, hogy beteljesedjék az Úr szava, amelyet Jeremiás szája által mondott. Erre ő egész birodalmában, írásban is, a következő rendeletet hirdette ki: »Így szól Círusz, a perzsák királya: A föld valamennyi országát kezembe adta az Úr, a mennynek Istene, és ő meghagyta nekem, hogy házat építsek neki Jeruzsálemben, amely Júdeában van. Ki való közületek az ő egész népéből? Legyen vele az ő Istene. Menjen fel Jeruzsálembe, amely Júdeában van, és építse fel az Úrnak, Izrael Istenének templomát. Ő az az Isten, aki Jeruzsálemben lakik. A megmaradtak közül mindenkit, bárhol lakjék is, segítsék meg az ő helységének emberei mindenütt ezüsttel, arannyal, felszereléssel, jószággal, azonfelül, amit önként ajánlanak fel Isten jeruzsálemi temploma javára.«
Elindultak erre a családfők Júdából meg Benjaminból, és a papok meg a leviták, egyszóval mindazok, akiknek Isten arra indította lelkét, hogy felmenjenek és megépítsék az Úr templomát Jeruzsálemben. Mindazok pedig, akik körülöttük laktak, önkéntes adományaikon felül ezüst- és aranyedényekkel, felszereléssel, jószággal és egyéb holmikkal segítették őket.
Círusz király előhozatta az Úr házának edényeit is, amelyeket Nebukadnezár vitt el Jeruzsálemből és helyezett el a maga istenének templomában. 8Előhozatta ugyanis azokat Círusz, a perzsák királya, Mitridátész, kincstáros által és szám szerint átadta azokat Sesbaccárnak, Júda fejedelmének. Számuk a következő: harminc aranycsésze, ezer ezüstcsésze, huszonkilenc kés, harminc aranypohár, négyszáztíz másfajta ezüstpohár, ezer egyéb edény. Az arany- és ezüstedények száma összesen ötezer-négyszáz volt. Mindezt magával vitte Sesbaccár, amikor a fogságban levőkkel visszatért Babilonból Jeruzsálembe.
A hazatérők jegyzéke 2 A tartománynak azok a fiai, akik a Nebukadnezár babiloni király által Babilonba hurcolt számkivetettek közül felkerekedtek és visszatértek Jeruzsálembe és Júdába, mindenki a maga városába, a következők voltak: 2Zerubbábellel vonultak: Józsue, Nehemiás, Szárája, Ráhelája, Nahámani, Mardokáj, Belsán, Meszfár, Bigváj, Rehum, Baána.
Izrael férfi-népe szám szerint a következő volt: Fáros fiai kétezer-százhetvenketten, Sefátia fiai háromszázhetvenketten, Área fiai hétszázhetvenöten, Fáhat-Moáb fiai Józsue és Joáb utódai közül kétezer-nyolcszáztizenketten, Élám fiai ezerkétszázötvennégyen, Zétua fiai kilencszáznegyvenöten, Zakáj fiai hétszázhatvanan, Báni fiai hatszáznegyvenketten, Bebáj fiai hatszázhuszonhárman, Azgád fiai ezerkétszázhuszonketten, Adonikám fiai hatszázhatvanhatan, Bigváj fiai kétezer-ötvenhatan, Ádin fiai négyszázötvennégyen, Átér fiai közül azok, akik Hiszkijától valók voltak, kilencvennyolcan, Becáj fiai háromszázhuszonhárman, Jóra fiai száztizenketten, Hásum fiai kétszázhuszonhárman, Gebbár lakói kilencvenöten, Betlehem lakói százhuszonhárman, Netufa férfiai ötvenhatan, Anatót férfiai százhuszonnyolcan, Azmávet lakói negyvenketten, Kirját-Jearim, Kefira és Berót lakói hétszáznegyvenhárman, Ráma és Gibea lakói hatszázhuszonegyen, Makmász férfiai százhuszonketten, Betel és Hái férfiai kétszázhuszonhárman, Nébó lakói ötvenketten, Megbis lakói százötvenhatan, a másik Élám lakói ezerkétszázötvennégyen, Hárim lakói háromszázhúszan, Lód, Hádid és Onó lakói hétszázhuszonöten, Jerikó lakói háromszáznegyvenöten, Szenáa lakói háromezer-hatszázharmincan.
A hazatérő papok és leviták jegyzéke A papok: Jedája fiai Józsue házából kilencszázhetvenhárman, Immer fiai ezerötvenketten, Feshúr fiai ezerkétszáznegyvenheten, Hárim fiai ezertizenheten.
A leviták: Józsue fiai, vagyis Kadmiel, Binnuj, Hodavja hetvennégyen. Az énekesek: Ászáf fiai százhuszonnyolcan.
A kapuőrök: Sallum fiai, Áter fiai, Telmon fiai, Akkub fiai, Hátita fiai, Sobáj fiai; összesen százharminckilencen.
A templomszolgák: Szíha fiai, Hászufa fiai, Tabbaót fiai, Kerosz fiai, Sziáa fiai, Fádon fiai, Lebána fiai, Hágába fiai, Akkub fiai, Hágáb fiai, Semláj fiai, Hánán fiai, Gáddel fiai, Gáher fiai, Raája fiai, Rászin fiai, Nekoda fiai, Gazám fiai, Úza fiai, Fászea fiai, Beszáj fiai, Ászena fiai, Meuniták fiai, Nefuszim fiai, Bakbuk fiai, Hákufa fiai, Harhúr fiai, Beszlút fiai, Máhida fiai, Hársa fiai, Berkosz fiai, Sziszára fiai, Tema fiai, Nászja fiai, Hátifa fiai.
Salamon szolgáinak fiai: Szotáj fiai, Szóferet fiai, Fáruda fiai, Jála fiai, Derkon fiai, Geddel fiai, Sáfatja fiai, Hátil fiai, Fókeret fiai, akik Aszebaimból valók voltak, Ámi fiai.
A templomszolgák és Salamon szolgáinak fiai összesen háromszázkilencvenketten.
Azok pedig, akik Telmelából, Telhársából, Kerubból, Ádonból és Immerből jöttek és nem tudták kimutatni, hogy családjuk és nemzetségük Izraelből való, a következők voltak: Dalája fiai, Tóbija fiai, Nekoda fiai hatszázötvenketten; a papok fiai közül pedig: Hóbia fiai, Kósz fiai, Barzilláj fiai, aki a gileádi Barzilláj leányai közül vett magának feleséget, és azok nevét kapta. Ezek keresték ugyan származásuk okmányait, de nem találták, ezért kizárták őket a papi szolgálatból. A kormányzó Atersáta ugyanis meghagyta nekik, hogy a szentségesből mindaddig ne egyenek, amíg pap nem támad az Urim és Tumim kezeléséhez.
A népszámlálás Az egész sokaság mintegy negyvenkétezer-háromszázhatvan főből állott, leszámítva szolgáikat és szolgálóleányaikat, akik hétezer-háromszázharmincheten voltak, közöttük kétszáz énekes és énekesnő. Lovuk hétszázharminchat volt, öszvérük kétszáznegyvenöt, tevéjük négyszázharmincöt, szamaruk pedig hatezer-hétszázhúsz.
A családfők közül egyesek, amikor megérkeztek Jeruzsálembe az Úr templomához, önként ajánlottak fel adományokat az Isten háza javára, hogy azt felépítsék a maga helyén. Erejükhöz mérten hatvanegyezer drachma aranyat, ötezer mína ezüstöt, továbbá száz papi ruhát adományoztak a szolgálat céljaira.
A papok és a leviták, meg többen a nép közül, továbbá az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák az ő városaikban telepedtek le, és egész Izrael a maga városaiban.
Jegyzetek

1,1 Círusz majdnem 20 évig uralkodott Perzsia és Média felett. Itt úgy szerepel, hogy az uralkodásának első éve 538, amikor Babilónia és a zsidók királya lett. A hódító felszabadító gesztusa Isten különös beavatkozását valósítja meg, aki az emberi történéseket irányítja, és aki kezében tartja a király szívét is. Tehát nem csak politikai okai vannak intézkedésének, hogy a különböző népek szertartásait visszaállítják (politikai ok: a meghódított népeket a hatalmas birodalomhoz kötik; ez az ősi keleten máskor is előfordult). A Jeremiás szájából elhangzott ígéret: a próféta a 25,10-11-ben hetven éves fogságról beszél. Némelyek ezt a számot szimbolikusnak vélik, mások, összeszámolva az éveket akkortól, amikor a prófécia elhangzott (Kr. e. 606) Círusz rendeletének keltéig (Kr. e. 537), majdnem pontos beteljesülésnek.

1,8 Sesbaccár ismeretlen személyiség. A név babiloni. Van, aki Zerubbábellel azonosítja. Mások – és ezek vannak többen – előkelő személyiségnek tartják, akit Júda fejedelmének hívnak. Círusz király bízta meg, hogy képviselje az ő hatalmát, amikor visszatérnek hazájukba.

2,2 Érdekes megjegyezni, hogy a szerző megnevezi a tizenkét „vént” vagy vezetőt, mint Izrael 12 törzsének vezetőit, és ezzel jelzi a választott nép helyreállítását.


AGGEUS JÖVENDÖLÉSE

Felszólítás a templom felépítésére: 1,1-11
1 1Dáriusz király második esztendejében, a hatodik hónapban, a hónap első napján az Úr a következő szózatot intézte Aggeus próféta által Zerubbábelhez, Salátiel fiához, Júda helytartójához, és Józsuéhoz, Joszedek fiához, a főpaphoz: »Ezt üzeni a Seregek Ura: Ez a nép azt mondja: ‘Nem jött el még az idő az Úr házának felépítésére!’« Erre ezt mondta az Úr Aggeus próféta által: »Annak bezzeg itt van már az ideje, hogy ti mennyezetes házakban lakjatok, holott ez a ház még romokban hever? Nos tehát így szól a Seregek Ura: Fontoljátok csak meg sorsotokat! Sokat vetettetek, de keveset takarítottatok be; ettetek, de jól nem laktatok; ittatok, de meg nem részegültetek; öltözködtetek, de föl nem melegedtetek; és aki összegyűjtötte bérét, lyukas erszénybe rakta. Így szól a Seregek Ura: Fontoljátok meg sorsotokat! Menjetek fel a hegyre, hozzatok fát és építsétek fel a templomot, hogy kedvemet és dicsőségemet találjam benne – mondja az Úr. – Sokra számítottatok, de íme, kevés lett; hazavittétek a termést, de én elfújtam. Miért? – mondja a Seregek Ura. – Azért, mert az én házam romokban hever, közületek pedig mindenki a maga házába siet. Ezért tiltottam meg fölöttetek az egeknek, hogy harmatot adjanak, és ezért tiltottam meg a földnek, hogy megadja termését. Ezért hívtam szárazságot a földre és a hegyekre, a búzára és a borra, az olajra és mindarra, amit a föld terem, és az emberekre és az állatokra, és a kezek minden munkájára.«
Az újrakezdés: 1,12-15
12Zerubbábel, Salátiel fia, és Józsue, Joszedek fia, a főpap és az egész nép hallgatott is az Úrnak, Istenüknek szavára és Aggeus próféta beszédére, amint őt az Úr, az ő Istenük hozzájuk küldte; és félni kezdett a nép az Úrtól.
De Aggeus, az Úr követe az Úr megbízásából így szólt a néphez: »Én veletek vagyok« – mondja az Úr. És az Úr felkeltette Zerubbábelnek, Salátiel fiának, Júda helytartójának buzgóságát, és Józsuénak, Joszedek fiának, a főpapnak buzgóságát, és az egész nép buzgóságát, és elkezdték a munkát a Seregek Urának, Istenüknek házában. A hónap huszonnegyedik napján, a hatodik hónapban, Dáriusz király második esztendejében.
Az új templom: 2,1-9
2 1A hetedik hónapban, a hónap huszonegyedik napján az Úr a következő szózatot mondta Aggeus próféta által: »Szólj Zerubbábelhez, Salátiel fiához, Júda helytartójához, és Józsuéhoz, Joszedek fiához, a főpaphoz, és a többi néphez, és mondd nekik: Ki van közületek még életben, aki látta ezt a házat hajdani dicsőségében? És milyennek látjátok most? Nemde olyan a szemetek előtt, mintha nem is volna? Nos, bátorság, Zerubbábel! – mondja az Úr. – Bátorság, Józsue főpap, Joszedek fia! Bátorság, a föld egész népe! – mondja a Seregek Ura. – Dolgozzatok! Hiszen én veletek vagyok! – mondja a Seregek Ura. – Aszerint, amint szövetséget kötöttem veletek, amikor kijöttetek Egyiptom földjéről, és az én lelkem közöttetek lesz. Ne féljetek! Mert így szól a Seregek Ura: Még egy kevés idő, s én megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítem az összes nemzetet, és ideáramlik minden népnek a kincse. Dicsőséggel töltöm be ezt a házat – mondja a Seregek Ura. – Enyém az ezüst és enyém az arany! – mondja a Seregek Ura. – Nagyobb lesz ez új háznak dicsősége az elsőénél – mondja a Seregek Ura –, ezen a helyen adok én békességet« – mondja a Seregek Ura.
Az új üdvösség: 2,10-19
10A kilencedik hónap huszonnegyedik napján, Dáriusz király második esztendejében az Úr a következő szózatot intézte Aggeus prófétához: »Így szól a Seregek Ura: Kérj felvilágosítást a papoktól: Ha valaki szentelt húst visz ruhája csücskével, és aztán kenyeret, főzeléket, bort, olajat, vagy bármilyen eledelt érint ruhája szélével, vajon szentté lesznek-e azok?« Azt felelték a papok: »Nem.« Erre azt mondta Aggeus: »Ha halott által tisztátalanná lett ember érinti mindezeket, akkor tisztátalanokká lesznek-e?« Azt felelték a papok: »Tisztátalanokká lesznek.« Így szólt erre Aggeus: »Ilyen ez a nép és ilyen ez a nemzet az én színem előtt – mondja az Úr –, és ilyen mindaz, amit kezük művel, és mindaz, amit itt bemutatnak: tisztátalan.
Nos tehát, vizsgáljátok meg magatokat a mai naptól fogva és a jövőben! Hogy ment sorsotok, mielőtt kő kőre került volna az Úr templomában: 16Ha húsz éfára becsült osztaghoz mentetek, csak tíz volt az, és ha a borsajtóhoz mentetek, hogy ötven korsóra valót sajtoljatok, csak húsz korsóra való akadt. Megvertelek titeket forró széllel, ragyával és jégesővel vertem meg kezetek minden munkáját, és nem akadt köztetek senki sem, aki visszatért volna hozzám – mondja az Úr. – Fontoljátok meg a mai naptól fogva és a jövőben, a kilencedik hónap huszonnegyedik napjától fogva, attól a naptól fogva, amikor az Úr templomának alapjait letettétek, fontoljátok meg! Nemde fakad már a vetés? És nem rügyezik-e már a szőlő és a fügefa, a gránátalma és az olajfa? Ettől a naptól fogva áldást adok.«
Ígéret Dávid fiának: 2,20-23
20A hónap huszonnegyedikén másodszor is a következő szózatot intézte az Úr Aggeushoz: »Szólj Zerubbábelhez, Júda helytartójához, és mondd neki: Megrendítem majd én az eget és a földet egyaránt. Ledöntöm az országok trónját és összezúzom a pogányok országának hatalmát; felforgatom a szekeret és a rajta ülőt, elesnek a lovak, és egymás kardjától azok, akik rajtuk ülnek. Azon a napon – mondja a Seregek Ura –, veszlek téged, Zerubbábel, Salátiel fia, én szolgám – mondja az Úr –, és mintegy pecsétgyűrűvé teszlek, mert téged választottalak ki – mondja a Seregek Ura.«
Jegyzetek

1,1 A jelzett dátum Kr. e. 520.

1,12 A próféta szavai meglepő meghallgatásra találnak, még abban a hónapban elkezdődik a templomépítés.

2,1 A próféta buzdítja azokat, akik látták az első templom szépségét: Isten hamarosan közbelép, és a pogányok ajándékokkal fogják elárasztani Jeruzsálemet.

2,10 A templomépítés elhanyagolása tisztátalanná teszi a népet.

2,16 Egy éfa (= bát) 40 liter.

2,20 Zerubbábelben – így reméli a próféta – megvalósulnak majd a Dávid házának tett messiási ígéretek.


20

Buja dolog a bor, és tombol a részegség,
aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.

A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése,
önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.

Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal,
bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!