Kis türelmet
Keresés a Bibliában
Részletes keresés
MI keresés
Versszámozás Hivatkozások Címsorok MI eszközök Illusztrációk megjelenítése
KNB SZIT STL BD KG
Példázat a fáraóról, a pompás fáról 31 1Történt pedig a tizenegyedik esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap elsején, hogy az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, mondd a fáraónak, Egyiptom királyának és az ő népének:

Kihez vagy te hasonló nagyságodban?

3 Íme, a fenyő, olyan, mint a Libanon cédrusa;
szép ágú, dús lombozatú,
magas növésű;
a sűrű lombozatú ágak között
magasra emelkedik koronája.

Vizek növelték naggyá,
árvíz tette magassá,
folyói folyták körül gyökereit,
és patakjait a vidék minden fájához küldte.

Ezért magassága túltett
a környék minden fáján;
gallyai megsokasodtak,
ágai magasra nyúltak a bőséges víztől.

Amikor pedig kiterjesztette árnyékát,
ágai közt fészket raktak az ég madarai mind;
lombozata alatt ellett az erdő minden vadja,
és árnyékában lakott mindenféle nemzet.

Igen szép volt nagyságában, kiterjesztett ágaival,
mert gyökere bőséges víz mellett volt.

Még Isten paradicsomában sem voltak
a cédrusok nála magasabbak;
a ciprusok sem érték el csúcsát,
s a platánoknak sem voltak olyan lombjaik, mint neki;
Isten paradicsomának
egy fája sem volt hozzá és szépségéhez hasonló.

Mert széppé tettem őt,
sok és sűrű lombozatával;
és irigykedtek rá mindazon gyönyörűséges fák,
melyek Isten paradicsomában voltak.

Ezért így szól az Úr Isten: Mivel igen magasra nőtt és felemelte zöldellő, sűrű koronáját, és szíve felfuvalkodott magassága miatt: a nemzetek legerősebbjének kezébe adtam, aki elbánik majd vele; istentelensége miatt elvetettem őt. Kivágják majd az idegenek, a nemzetek legkegyetlenebbjei; a hegyekre dobják, és ágai széthullanak minden völgybe, gallyai összetörnek a föld minden szikláján; árnyékából elmenekül a földnek minden népe és elhagyja őt.

A ledőlt fára telepszik
az ég minden madara,
és ágai között időzik
a környék minden vadja.

Ezért fel ne fuvalkodjék
magassága miatt egy fa sem,
mely a víz mentén áll,
ne törjön a magasba
az árnyékos és lombos ágak között,
és ne is büszkélkedjék magasságában
egy fa sem, melyet a vizek öntöznek;
mert mindmegannyit a halálra szántam,
a föld legmélyére, az emberek fiai közé,
azok közé, akik leszállnak a sírgödörbe.

15Így szól az Úr Isten: Azon a napon, amelyen az alvilágra szállt, előhoztam a gyászt és ráborítottam a vizekre; megállítottam folyamait és visszatartottam a nagy vizeket; gyászolt miatta a Libanon, és megremegett a mező minden fája. Amint ledőlt, robajával remegésbe hoztam a nemzeteket, mikor levittem őt az alvilágba azokhoz, akik leszálltak a sírgödörbe; és megvigasztalódott a föld legmélyén a gyönyörűség minden fája, a legszebbek és legkiválóbbak a Libanonról, mindazok, amelyeket vizek öntöztek. Mert ezek is leszálltak vele együtt az alvilágba azokhoz, akiket karddal öltek meg; minden segítője az ő árnyékában pihen a nemzetek között.
Kihez vagy te hasonló, te kiváló és magas fa a gyönyörűség fái között? Íme, leviszlek a gyönyörűség fáival a föld legmélyére; a körülmetéletlenek között pihensz majd azokkal együtt, akiket a kard ölt meg! Ez a fáraó és egész sokasága!« – mondja az Úr Isten.
Jegyzetek

31,1 Ezekiel felhasználja a „világfa” mítoszának képeit. A fa a föld alatti vizekbe nyújtotta le gyökereit és az égig ért, életereje kimeríthetetlen volt.

31,3 A költemény Asszíria pusztulására (Kr. e. 612) is utal.

31,15 A többi fa (azaz a többi ország) örül, hogy Egyiptom is az ő sorsukra jutott.

Minden fejezet...
KNB SZIT STL BD KG