Dal Isten kardjáról Ekkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, fordítsd arcodat Jeruzsálem ellen, beszélj a szentély ellen és jövendölj Izrael földje ellen. Ezt mondd Izrael földjének: Így szól az Úr Isten: Íme, én ellened fordulok! Kirántom hüvelyéből kardomat és megölöm benned az igazat és az istentelent! Hogy megöljem benned az igazat és az istentelent, azért megy ki hüvelyéből kardom minden ember ellen, déltől egészen északig; hadd tudja meg minden ember, hogy én, az Úr, rántottam ki hüvelyéből kardomat és az nem tér vissza többé!
11Te pedig, emberfia, sóhajts ágyékszakadásig, keserűséggel sóhajtozzál előttük. És ha mondják neked: ‘Miért sóhajtozol?’ – mondd nekik: Egy hír miatt, mert eljön az; akkor majd elbágyad minden szív, ellankad minden kéz, elcsügged minden lélek, és minden térd vízben ázik; íme, eljön ez és meglesz« – mondja az Úr Isten.
Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, jövendölj és mondd: Így szól az Úr Isten: Beszélj!
A kard, a kard meg van élesítve
és ki van fenve!
Meg van élesítve, hogy leölje az áldozatokat;
ki van fenve, hogy villogjon.
Elmozdítod fiam jogarát,
ledöntesz minden fát!
16 Azért adtam fenésre,
hogy kézben tartsák;
meg van élesítve ez a kard
és ki van fenve,
hogy az öldöklő kezében legyen.
Kiálts és jajgass, emberfia,
mert az készen áll népem ellen,
készen Izrael minden menekülő vezére ellen;
a kard élére kerülnek népemmel együtt,
ezért üss combodra.
Mert megállta a próbát;
s mi lesz, ha majd megszünteti a jogart,
és az nem lesz többé? – mondja az Úr Isten. –
Te pedig, emberfia,
jövendölj, és tapsolj kezeddel;
sújtson kétszer a kard,
sújtson háromszor az öldöklő kard!
A nagy öldöklés kardja ez,
mely megrémíti őket,
elbágyasztja szívüket,
és naggyá teszi a pusztulást.
Minden kapujukba odaállítom az éles kard rémségét,
mely ki van fenve, hogy villogjon,
melyet felkötnek, hogy öldököljön!
‘Légy éles! Fordulj jobbra vagy balra,
amerre csak kedve tartja élednek!’
Mert én is tapsolok majd kezemmel
és kitöltöm bosszúságomat; én, az Úr, szóltam!«
Te pedig, emberfia, jövendölj, és mondd: Így szól az Úr Isten Ammon fiaihoz és az ő gyalázkodásukhoz, és mondd: Kard! Kard! Kirántottalak hüvelyedből, hogy öldökölj, kifentelek, hogy gyilkolj és villogj, hogy mialatt rólad hiábavalóságokat látnak és hazugságokat jövendölnek, téged a megölésre szánt istentelenek nyakára tegyenek, akiknek napja elérkezik, mihelyt betelik a gonoszság kitűzött ideje. 35Térj vissza hüvelyedbe! Azon a helyen, ahol megteremtettek, a saját szülőföldeden ítéllek meg, és kiöntöm rád bosszúságomat. Haragom tüzével fújok rád és oktalan emberek kezébe adlak, akik a végpusztulást kovácsolják. A tűznek eledele leszel, folyni fog véred az ország közepén, feledésbe jutsz, mert én, az Úr, szóltam!«
Jegyzetek
21,1 Dél-Júda, az erdő pedig Jeruzsálem. A zöldellő és a száraz fa az igazakat és a bűnösöket jelenti (vö. 21,8).
21,11 A hír Jeruzsálem eleste.
21,16 Az „öldöklő” Nebukadnezár.
21,23 Nebukadnezár ingadozott egy ideig, hogy a lázadó Jeruzsálemet vagy pedig szövetségesét Rabbat-Ammont (Ammon fővárosát) pusztítsa el előbb.
21,32 Utalás a Messiásra (vö. Ter 49,10).
21,35 A versek eredetileg Babilon ellen íródtak, itt Ammonra vonatkoznak.