12
Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára.             
            
                (1Krón 25,1)
            
        
        
Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.             
            
                (Ésa 57,1; Jer 7,28)
            
        
        
Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.             
            
                (Jer 5,1-3; Mik 6,4-6)
            
        
        
Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.             
            
                (Péld 15,16.17)
            
        
        
A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?             
            
                (Zsolt 34,10-11; Péld 13,25)
            
        
        
A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.         
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.             
            
                (Zsolt 18,31;119,40; Péld 30,5)
            
        
        
Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.             
            
                (Jób 18,5-21)
            
        
        
Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.             
            
                (Péld 28,12)
            
        
                    13
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.             
            
                (2Sám 23,1;1Krón 25,1)
            
        
        
Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?             
            
                (Zsolt 77,8-11;Zsolt 10,1)
            
        
        
Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?             
            
                (Péld 24,16.2Kor;4,8.9)
            
        
        
Nézz ide, felelj nékem, Uram Istenem; világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra;             
            
                (Péld 10,3;13,23)
            
        
        
Hogy ne mondja ellenségem: meggyőztem őt; háborgatóim ne örüljenek, hogy tántorgok.             
            
                (Zsolt 25,2)
            
        
        
Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!             
            
                (Zsolt 4,7.8;5,11.12)
            
        
                    14
Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék.             
            
                (Zsolt 10,4;53,3)
            
        
        
Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?             
            
                (Zsolt 33,12)
            
        
        
Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.             
            
                (Róm 3,11-17)
            
        
        
Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, a kik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják?             
            
                (Zsolt 79,7; Hós 7,7)
            
        
        
Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van!             
            
                (Zsolt 10,8-10)
            
        
        
A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.         
Vajha eljőne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd és vigad Izráel.             
            
                (Zsolt 53,7;1Krón 15,13)
            
        
                    15
Dávid zsoltára. 
Uram, kicsoda tartózkodhatik sátorodban, kicsoda lakozhatik szent hegyeden? (Zsolt 24,3.4; Ésa 33,14.15) A ki tökéletességben jár, igazságot cselekszik, és igazat szól az ő szívében. (Zsolt 49,13) Nem rágalmaz nyelvével; nem tesz rosszat felebarátjának, és nem szerez gyalázatot rokonainak. (Jak 1,26;Jób 17,4) A megbélyegzett útálatos az ő szemeiben, de az Urat félőket tiszteli: a ki kárára esküszik, és meg nem változtatja. (Zsolt 104,4-6) Pénzét nem adja uzsorára, és nem vesz el ajándékot az ártatlan ellen. A ki ezeket cselekszi, nem rendül meg soha örökké. (3Móz 25,36.37;5Móz 16,19; Péld 15,27)
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        Uram, kicsoda tartózkodhatik sátorodban, kicsoda lakozhatik szent hegyeden? (Zsolt 24,3.4; Ésa 33,14.15) A ki tökéletességben jár, igazságot cselekszik, és igazat szól az ő szívében. (Zsolt 49,13) Nem rágalmaz nyelvével; nem tesz rosszat felebarátjának, és nem szerez gyalázatot rokonainak. (Jak 1,26;Jób 17,4) A megbélyegzett útálatos az ő szemeiben, de az Urat félőket tiszteli: a ki kárára esküszik, és meg nem változtatja. (Zsolt 104,4-6) Pénzét nem adja uzsorára, és nem vesz el ajándékot az ártatlan ellen. A ki ezeket cselekszi, nem rendül meg soha örökké. (3Móz 25,36.37;5Móz 16,19; Péld 15,27)