2
Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.
(Mát 7,2; Ján 8,7; Róm 14,10)
Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.
(Ésa 59,20)
Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?
(2Kor 5,21)
Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
(2Pét 3,9.15)
De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.
(2Tim 2,13)
A ki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint:
(Jób 34,11.12; Zsolt 62,13; Mát 16,27.2Kor;5,10)
Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;
(Mát 25,34-40)
Azoknak pedig, a kik versengők és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.
(2Thess 1,8-10)
Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedő ember lelkének, zsidónak először meg görögnek;
(1Kor 3,16)
Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek:
(Ésa 40,13; Jób 11,17)
Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.
(5Móz 10,17)
Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,
(Gal 5,24; Róm 6,7.18)
(Mert nem azok igazak Isten előtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.
(Mát 7,21)
Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:
(Eféz 4,23.1Thess;4,3)
Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)
(2Tim 1,7;Gal 4,5.6)
Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.
(Mát 25,31-46)
Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.
(Tit 3,7;Jel 3,21)
És ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek attól, mivelhogy a törvényből megtaníttattál;
(Mik 6,8;Fil 1,10)
És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a sötétségben levőknek világossága,
(Mát 15,14)
A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.
(1Móz 3,17.18)
A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?
(Zsolt 50,16-21; Mát 23,3.4)
A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörő vagy-é?
(Zsid 13,1.2.1Pét;1,22)
Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?
(2Kor 5,2-4)
Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva.
(Ésa 52,5)
Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.
(1Kor 16,1;Zsid 13,1.2)
Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?
(Zak 12,10)
És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betű és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.
(2Kor 3,6)
Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van:
(Eféz 2,11)
Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van.
(5Móz 10,16;30,6; Kol 2,11)
3
Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?
(Zsid 12,14)
Minden tekintetben sok. Mindenek előtt, hogy az Isten reájok bízta az ő beszédeit.
(Róm 9,4; Zsolt 147,19.20)
De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hűségét?
(Róm 9,6;11,29.2Tim;2,13)
Távol legyen. Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és győzedelmes légy, mikor vádolnak téged.
(Zsolt 116,11;Zsolt 51,6)
Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.
(Jób 4,17.18)
Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?
(1Móz 18,25)
Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az ő dicsőségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bűnös?
(Zsolt 44,23)
Sőt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy abból jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos.
(Fil 4,13)
Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak;
(Gal 3,22)
A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;
(Zsolt 14,3;53,2.4)
Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.
(Mát 22,21; Márk 12,17)
Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.
(Ján 13,34.35; Gal 5,14)
Nyitott sír az ő torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.
(Zsolt 5,10;140,4)
Szájok telve átkozódással és keserűséggel.
(Zsolt 10,7)
Lábaik gyorsak a vérontásra.
(Ésa 59,7.8)
Útjaikon romlás és nyomorúság van.
(4Móz 23,19)
És a békességnek útját nem ismerik.
(1Móz 21,12)
Nincs isteni félelem az ő szemök előtt.
(Zsolt 36,2)
Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.
(Gal 3,10.22)
Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.
(Gal 2,16;Róm 7,7)
Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;
(Róm 1,17;Csel 10,43)
Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség,
(Gal 3,28)
Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.
(Malak 1,2)
Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,
(Róm 5,1; Eféz 2,8)
Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt,
(1Ján 2,2)
Az Isten hosszútűrésénél fogva, az ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitéből való.
(2Kor 5,15.1Thess;5,10)
Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által.
(Róm 4,2.1Kor;1,29.31; Eféz 2,9)
Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.
(Gal 2,16)
Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.
(Ésa 49,6; Eféz 4,5)
Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitből és a pogányt hit által.
(Róm 4,11.12; Gal 3,8)
A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sőt inkább a törvényt megerősítjük.
(Gal 3,24)