28
Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.
(Jób 15,21.22.3Móz;26,36)
Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.
(Ésa 5,1.7)
A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.
A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.
A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.
Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.
(Péld 19,1)
A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.
(Péld 29,3)
A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, a ki könyörül a szegényeken.
(Préd 2,27)
Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.
(Zak 7,11-13)
A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.
(Péld 26,27; Préd 10,8)
Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.
Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.
(Péld 11,11)
A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.
(Zsolt 32,5.1Ján;1,9)
Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.
(Siral 1,1.2;2,1-4)
Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.
(1Móz 12,17;46,20;30,23; Ésa 54,4.1Sám;1,6)
Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.
(Zak 6,12.13; Jer 23,5;33,15;Zak 3,8)
Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.
(Ésa 52,1)
A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.
(Ésa 1,25-27;27,9)
A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.
(Péld 12,10)
A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.
(Péld 20,21)
Személyt válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember.
(Péld 18,5;24,23)
Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.
A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.
A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.
A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik.
(Zsolt 80,13.14)
A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.
A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.
(Péld 19,17;22,9.5Móz;15,7-10)
Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.
(Péld,28 12.;2Kir 11,20)
29
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
(Péld 11,10)
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
(Péld 10,1;Luk 15,3)
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
(Zsolt 28,5; Ámós 6,5.6.9)
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
(Jób 29,16.17;Luk 18,2-4)
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
(Ésa 24,23)
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
(Péld 14,33)
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
(Péld 22,2)
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
(Péld 20,28)
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
(Péld 13,24)
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
(Zsolt 58,11;91,8)
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
(Péld,29 15. Péld 23,13. 14.)
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
(5Móz 28,1-14)
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
(Péld 26,12)
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
(Jer 2,15;4,7; Zsolt 74,4)
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
(Péld 26,21)
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
(Péld 18,12; Máté 23,12;Ésa 66,2)
A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
(3Móz 5,1)
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
(Péld 19,6)
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
(2Móz 24,10.11;33,20; Bir 13,22; Jer 4,13)
30
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
(Jer 1,9; Dán 10,16)
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
(Ján 3,13)
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
(Zsolt 12,7)
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
(5Móz 4,2)
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
(Máté 6,11)
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
(5Móz 8,12-14)
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
(Péld,30 17.)
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
(Ésa 65,5.6)
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
(Zsolt 52,4.5;57,5)
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
(Péld,30 16.)
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
(Zsolt 9,11;37,3-7.34;40,5)
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
(5Móz 6,16; Máté 4,7)
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
(Máté 1,23; Luk 1,31)
A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
(Péld 25,24)
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
(Péld 6,8)
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
(Zsolt 104,18)
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
(Jób 39,22.23)
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
(Jób 21,5)
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez. 31
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
(Hab 2,2; Ésa 30,8)
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
(Préd 10,17)
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
(Péld 20,1)
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
(Zsolt 104,15)
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
(Zsolt 124,4.5;69,16)
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
(Jób 29,12.13)
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
(3Móz 19,15)
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
(Péld 12,3)
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
(Ezék 1,3;37,1)
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
(Róm 9,33)
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
(Máté 21,42-44.1Pét;2,8)
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
(Dán 8,26;12,4.9; Jel 5,1.2.3)
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
(Ésa 49,4;50,7; Mik 7,7; Zsolt 40,1;18,3)
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
(Zsid 2,13)
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
(3Móz 20,27;5Móz 18,11.12.1Sám;28,7-15; Ésa 29,4)
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
(Ján 12,35)
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
(Ésa 8,20; Máté 4,13-16)
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
(Ésa 42,1-7;26,19;60,1)
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
(Jób 5,22)
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
(Bir 7,22-25; Ésa 10,26; Zsolt 83,10)
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
(Péld 21,25;24,14.15)
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
(Luk 1,32.33;2,10.11;Jer 23,5.6)
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
(Ésa 1,27;Ésa 37,32.2Kir;19,31)
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
(Péld,31 28. 29.)