27
Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
(Márk 15,1; Luk 22,66; Ján 18,28)
És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
(Luk 23,1; Ján 18,31.32)
Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.
(Márk 15,2-5; Luk 23,2.3; Ján 18,29-38)
És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele.
(Mát 26,63; Ésa 53,7)
Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?
(Mát 4,25)
És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék.
(Ján 19,9)
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.
(Márk 15,6-15; Luk 23,13-25; Ján 18,39;19,1)
Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
(Luk 4,41)
Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?
(Mát 10,11; Luk 10,7)
Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.
(Ján 11,47.48)
A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.
(Mát 27,50; Luk 23,46; Ján 19,30)
A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
(Jak 5,14-15)
Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.
(Mát 14,1-12; Luk 3,19.20;9,7-9)