És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.
(1Kor 11,23-25)
Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.
(Márk,8 14.)
Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.
(Malak 3,1; Mát 11,10.14; Márk 1,2)
Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.
(Mát 11,11.14)
Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.
(Mát 17,20;21,24; Luk 17,6)
És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.
(Mát 21,22; Ján 14,13)
És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.
(Máté 16,1-12)
Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.
(Mát 12,39; Luk 11,29)
És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.
(Mát 21,23-27; Luk 20,1-8)