Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni. (Márk 9,38) És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva: (Mát 12,30; Márk 9,40) Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat, (Zsolt 118,22) Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét. (Ésa 61,1.2;42,6.7) És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve. Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra. (2Kir 1,10.12) És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez? (Mát 5,44.45) És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat. (Mát 4,13;Márk 1,21.25) Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában. (Mát 13,57) És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt; Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz. (1Kir 17,9.10.16) És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából való Naámán. (2Kir 5,9.10.14) És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották. (Luk 8,48;18,42; Mát 9,22; Márk 5,34;10,52) És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák. (5Móz 25,5.6) Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék. (Mát 27,56;Márk 16,9; Ján 19,25)