Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
(Mát 22,23-32; Márk 12,18-27)
Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.
(5Móz 25,5.6)
Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
(Luk 1,28;3,23)
A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
(Luk 19,43.44;21,23.24)
Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
(Ésa 2,19; Jel 6,19)
A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
(Luk,20 14. 15.)
És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak:
(Ésa 53,12; Ján 19,18)
De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak:
(Fil 3,11.2Thess;1,5)
Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
(Mát 5,44;Zsolt 22,19)
Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
(2Móz 3,6)
Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
(Zsolt 69,22)
Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
(Mát 27,39-44)
És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
(Mát 27,37; Márk 15,26; Ján 19,19)