2
És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.
(Zsolt 32,5; Ésa 43,25)
Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.
Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.
(Mát 27,56;Márk 16,9; Ján 19,25)
Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
(Ján 7,42)
Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.
És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.
(Mát 13,3-9; Márk 4,1-20)
És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
(Mát 1,25)
Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.
És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
(Péld 30,12.13)
És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
(Mát 23,5;Luk 5,30)
Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
(Mát 9,12.13)
Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
(Zsolt 103,20.21)
Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
(Mát 23,12.1Pét;5,5; Luk 14,16)
És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.
(Mát 19,13-15; Márk 10,13)
Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.
(Mát 9,16; Márk 2,21)
És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.
(Mát 9,17; Márk 2,22)
És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.
(Luk 12,2; Jób 12,22; Mát 10,26; Márk 4,22)
Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.
(Luk 19,26; Mát 13,12;25,29; Márk 4,25)
A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.
(5Móz 23,25;Mát 12,1-5)