10
Magam pedig, én Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségére és engedelmességére, a ki szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távol bátor vagyok irántatok;
(Róm 12,1;Mát 11,29)
Kérlek pedig, hogy a mikor jelen leszek, ne kelljen bátornak lennem ama bizodalomnál fogva, a melylyel úgy gondolom bátor lehetek némelyekkel szemben, a kik úgy gondolkodnak felőlünk, mintha mi test szerint élnénk.
(Ján 1,12)
Mert noha testben élünk, de nem test szerint vitézkedünk.
(1Tim 1,18)
Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására;
(Eféz 6,13-18;Jer 1,10)
Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, a mely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;
(2Kor,10 12. Fil. 3,20. Csel. 7,6. 29. Róm. 3,29. 4,10-12. Gal. 6,16. 1 Tim. 3,15. Zsid. 3,2. 5. 6. 10,21. 1 Pét. 4,17. Hós. 8,1.)
És készen állván megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyst teljessé lesz a ti engedelmességtek.
(Csel 8,20.1Kor;5,3.4.5)
A szem előtt valókra néztek? Ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő a Krisztusé, viszont azt is gondolja meg önmagában, hogy a mint ő maga a Krisztusé, azonképen mi is a Krisztuséi vagyunk.
(1Kor 14,37)
Mert ha még egy kissé felettébb dicsekedem is a mi hatalmunkkal, a melyet az Úr a ti építéstekre és nem megrontásotokra adott, én nem vallok szégyent;
(2Kor 12,6;2Kor 13,10.1Kor;5,3-5)
Hogy ne láttassam, mintha csak ijesztgetnélek a leveleim által.
(1Kor 5,9.11)
Mert, úgy mondják, a levelei ugyan súlyosak és kemények; de a maga jelenvolta erőtelen, és beszéde silány.
(2Kor,10 1.)
Gondolja meg azt, a ki ilyen, hogy a milyenek vagyunk távol, a levelek által való beszédben, éppen olyanok leszünk, ha megjelenünk, cselekedetben is.
(2Kor 12,20;13,2.10)
Mert nem merjük magunkat azokhoz számítani, vagy hasonlítani, a kik magukat ajánlják; de azok magukat magukhoz mérvén és magukhoz hasonlítván magukat, nem okosan cselekesznek.
(2Kor 3,1;5,12)
De mi nem dicsekszünk mértéktelenül, hanem ama mérőzsinór mértéke szerint, a melyet Isten adott nékünk mértékül, hogy hozzátok is elérjünk.
(Róm 12,3; Eféz 4,7)
Mert nem feszítjük túl magunkat, mintha nem értünk volna el hozzátok; hiszen hozzátok is eljutottunk a Krisztus evangyéliomával.
(2Kor 2,12; Gal 3,28.29; Róm 8,17; Csel 3,26; Róm 1,16)
A kik nem dicsekeszünk mértéktelenül mások munkájával, de reméljük, hogy hitetek megnőttével nagyokká leszünk köztetek a mi mérőzsinórunk szerint bőségesen.
(Róm 15,20)
Hogy rajtatok túl is hirdessük az evangyéliomot, nem dicsekedvén más mértéke szerint a készszel.
(Róm 15,20)
A ki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék.
(Jer 9,23.24.1Kor;1,31)
Mert nem az a kipróbált, a ki magát ajánlja, hanem a kit az Úr ajánl.
(Péld 27,2;1Kor 4,5)
11
Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is.
(2Kor 1,4.11)
Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.
(3Móz 21,23; Eféz 5,26.27)
Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől.
(1Móz 3,4.13)
Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek.
(Gal 1,8.9)
Mert én azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál.
(2Kor 12,11.1Kor;15,10; Gal 2,6.9)
Ha pedig avatatlan vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk előttetek.
(1Kor 1,17;2,1;2,13; Eféz 3,4)
Avagy vétkeztem-é, mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát?
(1Kor 9,12.18.19)
Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam terhére senkinek.
(Csel. 20,33. 34. 1 Thess. 2,9. 2Kor 12,13.)
Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre.
(1Móz 16,15;1Móz 21,2)
Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén.
(Róm 16,25-27)
Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten.
(2Kor 6,11-13)
De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak abban, mint mi is.
(1Kor 9,12)
Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.
(Fil 3,2)
Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.
(Csel 16,16-18)
Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az ő cselekedeteik szerint lészen.
(Fil 3,19)
Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.
(2Kor 5,13;12,6)
A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
(1Móz 21,10.12)
Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem én is.
(2Kor 10,13;12,9;Fil 3,3-7)
Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket.
(1Kor 4,10)
Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.
(Ján 3,13; Fil 2,8.10; Mát 12,40)
Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.
(2Kor,11 8. Zsid. 7,26. 1 Kor. 15,28. Eféz. 1,23.)
Héberek ők? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.
(Fil 3,5)
Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, több vereség, több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által.
(1Kor 15,10;Csel 16,22.23)
A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján.
(5Móz 25,3)
Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;
(Csel 27,41;Csel 14,19)
Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;
(Csel 13,50;27,2-9;Csel 9,22.25)
Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben.
(2Kor 6,4.5)
Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja.
(Csel 20,18)
Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?
(Róm 15,1)
Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem.
(2Kor 12,5)
Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom.
(Róm 1,25)
Damaskusban Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni;
(Csel 9,24.25)
És az ablakon át, kosárban bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül.
(Józs 2,15; Csel 9,25)
12
A dicsekvés azonban nem használ nékem; rátérek azért a látomásokra és az Úrnak kijelentéseire.
(Róm 6,12.1Pét;2,11)
Ismerek egy embert a Krisztusban, a ki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-é, nem tudom; ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig.
(1Kor 15,8)
És tudom, hogy az az ember, (ha testben-é, ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja),
(2Kor 11,11)
Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, a melyeket nem szabad embernek kibeszélnie.
(Kol 3,5.6)
Az ilyennel dicsekeszem; magammal pedig nem dicsekeszem, ha csak az én gyengeségeimmel nem.
(2Kor 11,30)
Mert ha dicsekedni akarok, nem leszek esztelen; mert igazságot mondok; de megtürtőztetem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint a minek lát, vagy a mit hall tőlem.
(2Kor 10,8;11,16)
És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nékem a testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam.
(Jób 2,6)
Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el ez tőlem;
(1Tim 1,9.10)
És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.
(Róm 6,6)
Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős.
(Csel 5,41; Róm 5,3;Fil 4,13)
Dicsekedvén, balgataggá lettem; ti kényszerítettetek reá. Mert néktek kellett volna engem ajánlanotok; mert semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál, noha semmi vagyok.
(Eféz 3,8;2Kor 11,5)
Apostolságomnak jelei megbizonyosodtak közöttetek sok tűrésben, jelekben, csodákban és erőkben is.
(Róm 15,18.19.1Kor;9,2)
Mert micsoda az, a miben megkárosodtatok a többi gyülekezetek mellett, hanem ha az, hogy én magam nem voltam néktek terhetekre? Bocsássátok meg nékem ezt az igazságtalanságot!
(2Kor 11,8.9.1Kor;9,12)
Ímé harmadízben is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre; mert nem azt keresem, a mi a tiétek, hanem titeket magatokat. Mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.
(2Kor 13,1;Csel 20,33.34)
Én pedig nagy örömest áldozok és esem áldozatul a ti lelketekért; még ha ti, a kiket én igen szeretek, kevésbbé szerettek is engem.
(2Kor 1,6; Kol 1,24;2Kor 5,12)
De ám legyen, hogy én nem voltam terhetekre; hanem álnok lévén ravaszsággal fogtalak meg titeket.
(2Kor 11,9.2Thess;3,8)
Avagy a kiket hozzátok küldtem, azok közül valamelyik által kifosztottalak-é titeket?
(2Kor 7,2)
Megkértem Titust, és vele együtt elküldtem amaz atyafit; csak nem fosztott ki titeket Titus? Nem egyazon Lélek szerint jártunk-é? Nem azokon a nyomokon-é?
(2Kor 8,6.16-19)
Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat. Az Isten előtt Krisztusban szólunk; mindezt pedig, szeretteim, a ti épüléstekért.
(Gal 5,22; Róm 6,13; Fil 1,11.18;4,8.1Kor;5,8)
Mert félek azon, hogy ha odamegyek, nem talállak majd olyanoknak, a milyeneknek szeretnélek, és engem is olyannak találtok, a milyennek nem szeretnétek; hogy valamiképen versengések, irígységek, indulatoskodások, visszavonások, rágalmazások, fondorkodások, felfuvalkodások, pártoskodások lesznek köztetek;
(2Kor 10,2;1Kor 4,6)
Hogy mikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem ti köztetek, és sokakat megsiratok azok közül, a kik ezelőtt vétkeztek és meg nem tértek a tisztátalanságból, paráznaságból és bujaságból, a mit elkövettek.
(2Kor 13,2)