1
Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban, Galátziában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában elszéledt jövevényeknek,
(1Pét 2,11; Jak 1,1; Ján 7,35)
A kik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen.
(Róm 8,28. 29. 1Pét,1 19. Zsid. 10,22. 12,24. 9,14.)
Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szűlt minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által,
(Eféz 1,3;2,4; Tit 3,5.7.1Kor;15,20)
Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra,
(1Pét 5,4; Kol 1,12.2Tim;4,8)
A kiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen.
(Gal 3,23; Fil 4,7)
A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között,
(1Pét 4,13;5,10.2Kor;4,17; Jak 1,2; Róm 5,2.3)
Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor;
(Péld. 17,3. 1Pét 4,13. Tit. 2,13.)
A kit, noha nem láttatok, szerettek; a kiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek:
(Ján 20,29.2Kor;5,7; Ésa 35,10)
Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét.
(Róm 6,22; Zsid 10,39)
A mely idvesség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek:
(Mát 13,17.18; Luk 10,24)
Nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak ő bennök levő Lelke, a ki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről.
(Dán 9,2.23;12,8.9.2Pét;1,21; Jel 19,10; Fil 2,7.9)
A kiknek megjelentetett, hogy nem magoknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, a melyeket most hirdetnek néktek azok, a kik prédikálták néktek az evangyéliomot az egekből küldött Szent Lélek által; a mikbe angyalok vágyakoznak betekinteni.
(Csel. 2,30. 31. 3,18. 10,43. Zsid. 2,4. Eféz. 3,9. 10. 1Pét 5,4. Kol. 1,12. 2 Tim. 4,8.)
Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen.
(Eféz 6,14;5,8; Zsid 6,18.2Tim;1,9.10; Jak 1,25)
Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek;
(1Pét 4,3; Róm 12,2; Eféz 4,17)
Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben;
(1Pét 2,9; Gal 1,6.2Kor;7,1)
Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok.
(3Móz 11,44;19,2)
És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét:
(Gal 4,6; Róm 2,6.11; Zsid 12,28)
Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;
(1Kor 6,20;7,23.1Pét;4,3)
Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:
(Zsid 9,14.1Kor;5,7)
A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek,
(Jel 13,8; Eféz 3,9.2Tim;1,9.10; Róm 16,25.26; Eféz 1,4)
A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.
(1Pét,1 11. Csel. 3,15. 13,5. 30,31. Róm. 4,5.)
Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek;
(1Pét,1 2. Jak. 4,8. 2 Pét. 1,7. 1 Ján. 3,18. 1 Tim. 1,5.)
Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké.
(1Pét,1 3. Ján. 1,12. 13. 3,3. Jak. 1,18. Zsid. 4,12.)
Mert minden test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull:
(Ésa 40,6.8; Jak 10,11)
De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett.
(Zsolt 119,89.90; Róm 10,8)
2
Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást.
(Jak 1,21;4,11; Eféz 4,22.31)
Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek;
(1Pét 1,23; Mát 18,3; Zsid 5,12.13.2Pét;3,18; Zsid 6,4.5)
Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr.
(Zsolt 34,9)
A kihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz,
(1Pét,2 6. 7. Dán. 2,34. 44. 45.)
Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.
(Eféz 2,22; Zsid 3,6; Róm 12,1; Zsid 13,15; Zsolt 51,19)
Azért van meg az Írásban: Ímé szegeletkövet teszek Sionban, a mely kiválasztott, becses; és a ki hisz abban, meg nem szégyenül.
(Ésa 28,16; Ján 3,16)
Tisztesség azért néktek, a kik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, a melyet az építők megvetettek, az lett a szegeletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává;
(Zsolt 118,22; Mát 21,42)
A kik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, a mire rendeltettek is.
(Ésa 8,14; Róm 9,32.33.1Kor;1,23.1Thess;5,9)
Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
(2Móz 19,5.6; Jel 1,6; Ésa 3,21)
A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.
(Hós 2,22; Róm 9,25;11,30.31)
Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek;
(1Pét 1,1.17.2Kor;5,6; Róm 7,23; Jak 4,1; Gal 5,17)
Magatokat a pogányok közt jól viselvén, hogy a miben rágalmaznak titeket mint gonosztévőket, a jó cselekedetekből, ha látják azokat, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.
(1Pét 3,16; Fil 2,15; Mát 5,16; Luk 19,44)
Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint felebbvalónak;
(Róm 13,1.5; Mát 22,21; Tit 3,1)
Akár helytartóknak, mint a kiket ő küld a gonosztévők megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig dícsérésére.
(Róm 13,4.3)
Mert úgy van az Isten akaratja, hogy jót cselekedvén, elnémítsátok a balgatag emberek tudatlanságát;
(1Pét,2 12. 3. 9. Tit. 2,7. 8.)
Mint szabadok, és nem mint a kiknél a szabadság a gonoszság palástja, hanem mint Istennek szolgái.
(1Kor 7,22;8,9; Gal 5,13.2Pét;2,19; Róm 6,22)
Mindenkit tiszteljetek, az atyafiúságot szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek.
(1Pét 4,8;5,9; Róm 13,7)
A cselédek teljes félelemmel engedelmeskedjenek az uraknak; nem csak a jóknak és kíméleteseknek, de a szívteleneknek is.
(Eféz 6,5.6; Tit 2,9)
Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, méltatlanul szenvedvén.
(Mát 5,10.39)
Mert micsoda dicsőség az, ha vétkezve és arczul veretve tűrtök? de ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök, ez kedves dolog Istennél.
(Luk 12,47.15;3,14.17;4,14.16)
Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek:
(1Pét 4,1;3,18; Luk 9,23.24; Ján 13,15; Mát 16,24)
A ki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott:
(Ésa 53,9; Ján 8,46.2Kor;5,21)
A ki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött; hanem hagyta az igazságosan ítélőre:
(Ésa 53,7; Zsid 4,15; Ján 18,23)
A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel szógyultatok meg.
(Ésa 53,4.5; Kol 1,22; Gal 3,13;2,20; Róm 6,11)
Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához.
(Ésa 53,6; Zsid 13,20; Ján 10,10.11; Ezék 34,11)