Péter, Jézus Krisztus apostola, a Pontus, Galácia, Kappadókia, Ázsia provincia és Bithünia vidékén szórványban élő, az Atyaisten gondviselése folytán a Lélek megszentelése által engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre kiválasztott jövevényeknek: kegyelem és béke adassék nektek bőséggel!
Áldott a mi Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reményre újjászült minket. Arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra, akiket Isten hatalma őriz a hit által az üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen. Ezért örvendeztek, noha most – mivel így kell lennie – egy kissé szomorkodtok különféle kísértések között, hogy megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben próbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor dicséretre, dicsőségre és tiszteletre méltónak bizonyuljon. Őt, noha nem láttátok, szeretitek, s bár most sem látjátok, hisztek benne, és kimondhatatlan, megdicsőült örömmel örvendeztek, mert eléritek hitetek célját, lelketek üdvösségét. Ezt az üdvösséget fürkészték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak azt vizsgálva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést Krisztus bennük lévő Lelke, amikor a Krisztusra váró szenvedésekről és az ezeket követő dicsőségről jövendölt. Ők azt a kinyilatkoztatást kapták, hogy nem maguknak, hanem nektek szolgáltak azokkal, amikről most az evangélium hirdetői prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által, és amikbe az angyalok vágyakoznak belepillantani.
Ezért tehát tettre kész értelemmel, józanul vessétek minden reményeteket abba a kegyelembe, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok. Mint engedelmes gyermekek ne igazodjatok azokhoz a szenvedélyekhez, amelyek korábban, tudatlanságotok idején voltak bennetek, hanem – mivel aki meghívott benneteket, szent – ti magatok is egész magatartásotokban szentül éljetek, mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. Ha pedig Atyának szólítjátok őt, aki részrehajlás nélkül ítél meg tettei alapján mindenkit, akkor istenfélő módon éljetek, amíg idegenben vagytok!
Tudjátok, hogy nem veszendő dolog, ezüst vagy arany váltott meg titeket az atyáitoktól örökölt, hiábavaló életmódotokból, hanem Krisztusnak – mint egy hibátlan és szeplőtelen Báránynak – a vére. Ő erre a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén jelent meg érettetek, akik általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki, hogy hitetek és reményetek Istenben legyen. Az igazság iránti engedelmesség által tisztítsátok meg életeteket az igazság iránti engedelmességgel a képmutatás nélküli szeretetre! Kitartóan, [tiszta] szívből szeressétek egymást, ugyanis nem romlandó magból, hanem romolhatatlanból születtetek újjá Isten élő és maradandó igéje által. Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága. Elszárad a fű, és elhull virága, de az Úr szava megmarad örökké. Ez pedig az a szó, amelyet a javatokra hirdettek nektek.
2 Levetvén hát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást, mint újszülött csecsemők vágyakozzatok az Úr szavának hamisítatlan tejére, hogy azon növekedjetek az üdvösségre, hiszen megízleltétek, hogy jó az Úr. Mivel hozzá, az élő kőhöz járultatok, amelyet az emberek elvetettek, de Isten előtt kiválasztott és drága, ti magatok is mint élő kövek lelki házzá, szent papsággá épültök, hogy Istennek tetsző, lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által. Ezért áll az Írásban: Íme, leteszek Sionban egy kiválasztott, drága sarokkövet, és aki benne bízik, meg nem szégyenül. Nektek tehát, hívőknek, megbecsülés, azoknak pedig, akik nem hisznek, az a kő, amelyet az építők megvetettek, sarokkővé lett, botláskővé és botrány sziklájává. Ezek megbotlanak, mert nem engedelmeskednek az igének. Erre is rendeltettek. Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nép vagytok, melyet Isten tulajdonába vett, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből csodálatos világosságára hívott meg titeket. Akik egykor nem voltatok nép, most Isten népe vagytok, s akik számára nem volt irgalom, most irgalomra találtatok.
Szeretteim, mint jövevényeket és idegeneket arra kérlek titeket, hogy tartózkodjatok a testi szenvedélyektől, melyek a lélek ellen harcolnak! Éljetek nemes és szép életet a pogányok között, hogy ha valamivel rágalmaznak titeket mint gonosztevőket, jó tetteiteket látva dicsőítsék Istent a látogatás napján!
Az Úr miatt engedelmeskedjetek minden emberi hatalomnak, akár a császárnak mint legfőbb hatalomnak, akár a helytartóknak, akiket ő küld, hogy megbüntessék a gonosztevőket, és megdicsérjék azokat, akik jót tesznek. Mert Isten akarata az, hogy jót cselekedve némítsátok el az ostobák tudatlanságát. Mint szabad emberek engedelmeskedjetek! Nem úgy, mint akik a szabadságot a gonoszság takarójául használják, hanem mint Isten szolgái. Mindenkinek adjátok meg a tiszteletet, a testvéreket szeressétek, Istent féljétek, a császárt tiszteljétek!
A házaknál lévő rabszolgák teljes tisztelettel engedelmeskedjenek uraiknak, ne csak a jóknak és engedékenyeknek, hanem a rigolyásoknak is!
Mert érdem az, ha valaki Istenre figyelő lelkiismerettel tűr el sérelmeket, amikor igazságtalanul szenved. Mert ugyan milyen kiválóság az, ha – mivel rosszat tettetek, és verést kaptok – tűritek? Ellenben ha jót cselekedve kell szenvednetek, és tűritek, az érdem Isten előtt. Hiszen erre kaptatok meghívást, mert Krisztus is szenvedett értetek, és példát adott nektek, hogy nyomdokába lépjetek. Bűnt nem követett el, álnokság sem hagyta el száját. Amikor gyalázták, nem viszonozta; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem mindent arra bízott, aki igazságosan ítél. Bűneinket maga vitte fel testében a keresztfára, hogy meghalva a bűnöknek, az igazságnak éljünk. Sebei által gyógyultatok meg. Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához.
Áldott a mi Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reményre újjászült minket. Arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra, akiket Isten hatalma őriz a hit által az üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen. Ezért örvendeztek, noha most – mivel így kell lennie – egy kissé szomorkodtok különféle kísértések között, hogy megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben próbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor dicséretre, dicsőségre és tiszteletre méltónak bizonyuljon. Őt, noha nem láttátok, szeretitek, s bár most sem látjátok, hisztek benne, és kimondhatatlan, megdicsőült örömmel örvendeztek, mert eléritek hitetek célját, lelketek üdvösségét. Ezt az üdvösséget fürkészték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak azt vizsgálva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést Krisztus bennük lévő Lelke, amikor a Krisztusra váró szenvedésekről és az ezeket követő dicsőségről jövendölt. Ők azt a kinyilatkoztatást kapták, hogy nem maguknak, hanem nektek szolgáltak azokkal, amikről most az evangélium hirdetői prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által, és amikbe az angyalok vágyakoznak belepillantani.
Ezért tehát tettre kész értelemmel, józanul vessétek minden reményeteket abba a kegyelembe, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok. Mint engedelmes gyermekek ne igazodjatok azokhoz a szenvedélyekhez, amelyek korábban, tudatlanságotok idején voltak bennetek, hanem – mivel aki meghívott benneteket, szent – ti magatok is egész magatartásotokban szentül éljetek, mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. Ha pedig Atyának szólítjátok őt, aki részrehajlás nélkül ítél meg tettei alapján mindenkit, akkor istenfélő módon éljetek, amíg idegenben vagytok!
Tudjátok, hogy nem veszendő dolog, ezüst vagy arany váltott meg titeket az atyáitoktól örökölt, hiábavaló életmódotokból, hanem Krisztusnak – mint egy hibátlan és szeplőtelen Báránynak – a vére. Ő erre a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén jelent meg érettetek, akik általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki, hogy hitetek és reményetek Istenben legyen. Az igazság iránti engedelmesség által tisztítsátok meg életeteket az igazság iránti engedelmességgel a képmutatás nélküli szeretetre! Kitartóan, [tiszta] szívből szeressétek egymást, ugyanis nem romlandó magból, hanem romolhatatlanból születtetek újjá Isten élő és maradandó igéje által. Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága. Elszárad a fű, és elhull virága, de az Úr szava megmarad örökké. Ez pedig az a szó, amelyet a javatokra hirdettek nektek.
2 Levetvén hát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást, mint újszülött csecsemők vágyakozzatok az Úr szavának hamisítatlan tejére, hogy azon növekedjetek az üdvösségre, hiszen megízleltétek, hogy jó az Úr. Mivel hozzá, az élő kőhöz járultatok, amelyet az emberek elvetettek, de Isten előtt kiválasztott és drága, ti magatok is mint élő kövek lelki házzá, szent papsággá épültök, hogy Istennek tetsző, lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által. Ezért áll az Írásban: Íme, leteszek Sionban egy kiválasztott, drága sarokkövet, és aki benne bízik, meg nem szégyenül. Nektek tehát, hívőknek, megbecsülés, azoknak pedig, akik nem hisznek, az a kő, amelyet az építők megvetettek, sarokkővé lett, botláskővé és botrány sziklájává. Ezek megbotlanak, mert nem engedelmeskednek az igének. Erre is rendeltettek. Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nép vagytok, melyet Isten tulajdonába vett, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből csodálatos világosságára hívott meg titeket. Akik egykor nem voltatok nép, most Isten népe vagytok, s akik számára nem volt irgalom, most irgalomra találtatok.
Szeretteim, mint jövevényeket és idegeneket arra kérlek titeket, hogy tartózkodjatok a testi szenvedélyektől, melyek a lélek ellen harcolnak! Éljetek nemes és szép életet a pogányok között, hogy ha valamivel rágalmaznak titeket mint gonosztevőket, jó tetteiteket látva dicsőítsék Istent a látogatás napján!
Az Úr miatt engedelmeskedjetek minden emberi hatalomnak, akár a császárnak mint legfőbb hatalomnak, akár a helytartóknak, akiket ő küld, hogy megbüntessék a gonosztevőket, és megdicsérjék azokat, akik jót tesznek. Mert Isten akarata az, hogy jót cselekedve némítsátok el az ostobák tudatlanságát. Mint szabad emberek engedelmeskedjetek! Nem úgy, mint akik a szabadságot a gonoszság takarójául használják, hanem mint Isten szolgái. Mindenkinek adjátok meg a tiszteletet, a testvéreket szeressétek, Istent féljétek, a császárt tiszteljétek!
A házaknál lévő rabszolgák teljes tisztelettel engedelmeskedjenek uraiknak, ne csak a jóknak és engedékenyeknek, hanem a rigolyásoknak is!
Mert érdem az, ha valaki Istenre figyelő lelkiismerettel tűr el sérelmeket, amikor igazságtalanul szenved. Mert ugyan milyen kiválóság az, ha – mivel rosszat tettetek, és verést kaptok – tűritek? Ellenben ha jót cselekedve kell szenvednetek, és tűritek, az érdem Isten előtt. Hiszen erre kaptatok meghívást, mert Krisztus is szenvedett értetek, és példát adott nektek, hogy nyomdokába lépjetek. Bűnt nem követett el, álnokság sem hagyta el száját. Amikor gyalázták, nem viszonozta; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem mindent arra bízott, aki igazságosan ítél. Bűneinket maga vitte fel testében a keresztfára, hogy meghalva a bűnöknek, az igazságnak éljünk. Sebei által gyógyultatok meg. Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához.