3333 A hatodik órában sötétség támadt az egész földön. A kilencedik óráig tartott. 3434 Kilenc óra tájban Jézus hangosan fölkiáltott: „Éloi, Éloi, lámmá szábáktáni? vagyis: én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” 3535 Ennek hallatára néhány ott álló megjegyezte: „Illést hívja.” 3636 Egyikük mindjárt odafutott és ecetbe mártott szivacsot nádra tűzve, inni adott neki. „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa” – mondta. 3737 Ekkor Jézus hangosan fölkiáltott és kilehelte a lelkét. 3838 Ekkor a templom függönye kettéhasadt, felülről egészen az aljáig. 3939 Amikor a százados, aki szemben állt vele, látta, hogyan lehelte ki a lelkét, kijelentette: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.” 4040 Messziről több asszony figyelte a történteket. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, a fiatalabb Jakab és József anyja, meg Szalómé, 4141 akik már Galileában is kísérték őt és gondját viselték. Rajtuk kívül még sok más asszony is volt ott, akik vele együtt mentek föl Jeruzsálembe.