3232 Közben a Getszemáni nevű majorba érkeztek. „Üljetek le itt, amíg én imádkozom” – mondta tanítványainak. 3333 Csak Pétert, Jakabot és Jánost vitte magával. Egyszerre csak remegni és gyötrődni kezdett. 3434 „Halálosan szomorú a lelkem, mondta nekik, várjatok itt és virrasszatok.” 3535 Kicsit tovább ment és földre borulva imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el ez az óra. 3636 „Abba, Atyám, szólt, neked minden lehetséges: vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te.” 3737 Akkor visszament, de alva találta őket. Erre rászólt Péterre: „Simon! Alszol? Egy óra hosszat sem tudtál virrasztani velem? 3838 Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A lélek ugyan készséges, a test azonban gyönge.” 3939 Másodszor is elvonult és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott. 4040 Visszatérve megint alva találta őket, mert szemük elnehezült. Nem is tudták mit válaszoljanak neki. 4141 Amikor harmadszor is visszatért, így szólt hozzájuk: Aludjatok csak és nyugodjatok! 4242 Elég volt! Itt az óra! Az Emberfia most bűnösök kezére kerül. Keljetek föl, menjünk! Nézzétek, itt jön, aki elárul engem!”