A nevelés.
30 Aki szereti a fiát, annak kéznél van pálcája, hogy végső napjai örömben teljenek. Aki megfenyíti fiát, örömét leli benne, ismerősei közt dicsérik majd érte. Aki tanítja fiát, azt irigyli ellenfele, barátai előtt meg ujjonghat miatta. Ha egy apa meghal, mintha nem halna meg, mert hisz hátrahagyja saját hasonmását. Amíg él, örülhet, ahányszor csak látja, amikor távozik, nincs miért aggódjék. Lesz, aki bosszút áll az ellenségein, a barátainak meg hálával fizet. Aki kényezteti fiát, az majd sebeket kap, a szíve meg összerezzen minden hangra. Csökönyös lesz a ló, ha nem idomítják, a magára hagyott fiú szemtelen lesz. Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele, csalódásodra lesz. Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod, és végül neked vásik bele a fogad. Ifjú éveiben ne hagyd szabadjára és ne nézz el neki semmi komiszságot. Még ifjúkorában hajlítsd meg a nyakát és addig, míg kicsi, verj a fenekére, nehogy elvaduljon és ellened szegüljön, szívednek pedig fájdalmára legyen. Fenyítsd meg a fiad és bajlódjál vele, nehogy esztelenül ellened forduljon.Az egészség
Jobb szegénynek lenni épen, egészségben, semmint beteg testben vagyonosnak lenni. Az egészséges élet aranynál többet ér, az egészséges test több bármi szerencsénél. Nincs nagyobb gazdagság az egészségnél, és nagyobb boldogság a derűs szívnél. A keserves életnél többet ér a halál, az örök nyugalom a hosszú szenvedésnél. Aki zárt szájjal kínál ínyenc falatokat, az sírra tesz ételáldozatot. Mi hasznára van ez a bálványoknak, hisz az ízét s illatát sem érzik? Így áll annak ügye, akit üldöz az Úr, a saját szemével lát, de csak sóhajtozik, mint a herélt, aki lányt ölel, s epekedik.Az öröm
Ne add át egészen magad a gondoknak, töprengéseiddel ne okozd vesztedet. Szívbeli öröm az ember élete, és a vidám kedély megtoldja napjait. Kerüld a gondjaid, nyugtasd meg a szíved, s minden bosszúságot tarts távol magadtól. Sokat megöl a gond, a hasztalan bánat. Az irigység és harag rövidíti az életet, a gond időnap előtt megöregít. Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, és amit megeszik, javára is válik.A gazdagság.
31 A gazdag nem alszik, ezért soványodik, a sok gond elűzi az álmát. Elűzi az álmát a megélhetés gondja, mint súlyos betegség, nem hagyja aludni. A gazdag fárad a vagyon gyűjtésével, amikor meg pihen, akkor mulatozik. A szegény küszködik, mert nincsen vagyona, amikor meg pihen, akkor szűkölködik. Az arany bolondja nem marad bűntelen, s aki pénz után fut, azt becsapják vele. Az aranynak sokan estek áldozatul, nem tudták elkerülni a vesztük. Mert csapda azoknak, akik hódolnak neki, és minden balga megfogatja magát. Boldog az a gazdag, aki bűntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz után. Hol lelhető ilyen, hadd dicsérjük meg, mert hisz csodadolgot vitt végbe népe közt? Aki sértetlen maradt, ha megkísértették, annak ez szolgáljon nagy dicsőségére. Ki nem vétkezett, bár vétkezhetett volna, s ki tehetett másnak rosszat, de nem tett? Ezért szilárd lábon áll a gazdagsága, jótetteit zengik az egybegyűlt közösségben.A lakomák
Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsőnek a szádat. Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel! Gondold meg, milyen csúf a sóvár, éhes szem! Vajon van silányabb teremtmény a szemnél? Azért borul könnybe bármely semmiségért. Ne nyúlj oda, ahová vendéglátód néz, nehogy összeütközz vele, amikor tálba nyúlsz. Magad után ítélj embertársad felől, légy minden ügyedben józan és megfontolt. Mint jól nevelt ember, edd, amit eléd tesznek, és ne habzsolj, nehogy megvessenek érte. Tartsd meg az illemet, s elsőnek hagyd abba, ne légy telhetetlen, nehogy botrányt okozz. Ha pedig többekkel ülsz egy társaságban, ne nyújtsd ki a kezed előbb, mint szomszédod. Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvőhelyén nyugodtan lélegzik. Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó erőben van. Az álmatlanság, hányás, hascsikarás a mértéktelen embernek a sorsa. Ha mégis legyőztek az ízes falatok, kelj föl és hányd ki: mindjárt megkönnyebbülsz. Hallgass rám, fiam, és ne vess meg engem, akkor végül majd megérted szavaimat. Uralkodj magadon minden tettedben, akkor nemigen lesz betegségben részed. Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bőkezűségének híre sokáig fennmarad. Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénységének híre betölti a várost.A bor
Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő. Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben s megfontoltan isszák. Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserűség a bor a lélek számára. A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erőit, sok sebet ejt rajta. Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg a vidámsága miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlő szót hozzá, pénzköveteléssel se zaklasd ilyenkor.A lakomák.
32 Asztalfőre tettek? Ne bízd el magadat! Légy közöttük olyan, mint egy a sok közül. Viseld gondjukat, azután leülhetsz. Ha már megtetted a kötelességedet, akkor foglalj helyet. Így örülhetsz velük és a lelkületed miatt tied a koszorú. Idősebb korodhoz illően szólalj fel, ne kérkedj tudásoddal, ne zavard a zenét. Amíg énekelnek, ugyan ki társalog, és tudását rosszkor ki fitogtatja? Mint valami rubin az arany ékszeren, olyan a szép nóta borozgatás közben. Mint a smaragd pecsétkő aranyfoglalatban, olyan a dalolás a pompás bor mellett. Ifjú, csak akkor szólj, hogyha kénytelen vagy, ha már kétszer-háromszor is felszólítottak. Foglald össze jól és röviden beszélj, azok egyike légy, akik tudnak, s hallgatnak. Előkelők között ne emelkedj szóra, és ha más szónokol, akkor te ne fecsegj. A dörgést megelőzi a villámlás fénye, a szerény ember útját rokonszenv készíti elő. Ha az idő lejár, ne maradj ott tovább, menj szépen haza, és ne lődörögj ott. Otthon szórakozz még és tégy kedved szerint, de gőgös szót ejtve ne keveredj bűnbe. Mindezért magasztald az Istent, aki javaival ily bőven felüdít.Isten félelme
Aki féli az Urat, azt eligazítja, szívesen fogadja, aki hozzá fordul. A törvény kutatóját betölti a törvény, de a képmutató belegabalyodik. Megigazul mind, aki az Urat féli, akárcsak a fény, ragyognak jótettei. A bűnös nem tűri a rendreutasítást, annyi kibúvót lel, amennyi csak kell. Az okos ember nem veti meg a jótanácsot, a dölyfös hitetlen nem tud a törvényről. Meggondolatlanul ne tégy soha semmit, akkor nem kell soha megbánnod tetteid. Göröngyös úton ne igen járj, ne botladozz a köves talajon. Egyenes úton se bízd el magad, szedd össze magad a gyermekeid előtt. Akármit teszel, jól vigyázz magadra, mert ha így teszel, megtartod a parancsokat. Aki hisz a törvényben, megtartja parancsait, aki bízik az Úrban, az nem vall szégyent.Előző nap Olvasási terv Következő nap