26
Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma.
A férjnek öröm a derék asszony: békességben töltheti életét.
A jó feleség jó osztályrész: aki féli az Istent, az részesül benne.
Szegény-e vagy gazdag? A szíve jókedvű, és mindig vidámság tükröződik arcán.
Három dolog van, amitől félek, a negyediktől meg egyenest rettegek: a pletyka a városban és a népcsődületben, meg a rágalmazás rosszabb a halálnál.
Bánat a szívnek s gyötrelem a féltékeny asszony, nyelve mindahánynak valóságos csapás.
Mint lötyögő járom, olyan a rossz asszony, mintha skorpióhoz nyúlnál, ha hozzáérsz.
Rettentő bosszúság az iszákos asszony, még csak el sem tudja rejteni szégyenét.
Szemének állásán és a szempilláin meglátni, ha kikapós az asszony.
Szemérmetlen lányod éberen őrizzed, nehogy kihasználja gyengeséged.
Csábos tekintetű asszonnyal jól vigyázz, és ne csodálkozz, ha belevisz a bűnbe.
Ahogy a szomjas vándor nekiesik a víznek, ez is úgy megkóstol mindenféle vizet. Hajlandó leülni minden karó előtt, és minden nyíl előtt kinyitja tegzét.
Az asszony szerelme elbájolja férjét, okossága erőt önt a tagjaiba.
A hallgatag asszony Isten ajándéka, a jól nevelt asszonyt nem lehet megfizetni.
A szemérmes asszony igen nagy kegyelem, és az erkölcsösnek nincs ellenértéke.
Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának.
Mint az égő mécses a szent mécstartón, olyan a csinos arc az egyenes termeten.
Aranyoszlopokhoz ezüsttalapzaton hasonlít a szép láb karcsú bokák fölött.
Szomorú dolgok
Két dolog miatt szomorkodom, a harmadik pedig haragra ingerel: ha öreg koldusként él egy háborús hős, ha félreismernek okos embereket, ha az igazságtól valaki a bűnhöz pártol – az ilyet kard által veszti el az Úr.Az üzlet
Ritka kereskedő ment a vétektől, üzletember ritkán marad ment a bűntől. 27 Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki gazdagodni akar. Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé beékelődik a bűn. Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a háza.A szó
Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha beszél, kiderül az ember gyengéje. Akkor lesz kemény a cserép, ha meleg a kemence. Az ember értékét a beszéde szabja meg. A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet, az embert szavai szerint ítélik meg. Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt, mert ez az embernek a legjobb próbája.Az igazságosság
Ha törekszel az igazságosságra, akkor eléred, s díszes öltözetként magadra veheted. A madár a hozzá hasonló társat keresi, az igazságosság ott ver tanyát, ahol gyakorolják. Lesben áll, s prédáját várja az oroszlán, így les a bűn is arra, aki jogtalant tesz. Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik, mint a hold. Balgák körében tartsd számon az időt, bölcsek közt időzz el aggodalom nélkül. Csupa förtelem a balgák fecsegése, bűnös örömök közt harsog kacagásuk. Az esküdözők beszéde hajmeresztő, veszekedésüket hallani is szörnyű. A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.A titok
Aki elárulja a titkot, elveszíti a bizalmat, nem talál senkit, aki barátkoznék vele. Szeresd barátodat és maradj hű hozzá, s ha titkát fölfeded, ne keresd föl többé. Mert mint aki megöli ellenségét, te is megölöd barátod szeretetét. Mert mintha elengedted volna kezedből a madarat, eldobtad barátodat, s többé nem szerzed meg. Ne próbáld követni, messzire távozott, a hurokból menekült, mint a gazella szokott. A seb beköthető, a viszály enyhíthető, de aki a titkot elárulja, annak nincs miben bíznia.A színlelés
Gonoszságot forral, aki hunyorít szemével, s nem is lehet attól eltántorítani. Szemtől szembe szép szavakkal áltat, csodálattal hallgat, amikor megszólalsz. Csakhogy a hátad mögött kicsavarja a szót, és botrányt kerekít a szavaidból. Semmit sem utálok úgy, mint az ilyet, bizonnyal gyűlöli maga az Úr is. Aki követ dob fel, magát dobja fejbe, magát sebzi meg, aki alattomban támad. Aki másnak vermet ás, maga esik bele, magát fogja meg, aki másnak csapdát állít. Aki gonoszságot művel, az rá hárul vissza és nem gondolja, honnan szakadt reá. Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás. Akik a jók bukásán örülnek, csapdába esnek, s fájdalom őrli fel őket, mielőtt meghalnak.A bosszúvágy
A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös. 28 Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozz, s neked is megbocsátják vétked. Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának? Aki nem könyörül meg az embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik? Jóllehet csak ember, kitart a haragban – hát az ő bűneiért ki ad elégtételt? Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat. Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársad, az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.A veszekedés
Kerüld a civódást, s kevesebb bűnöd lesz, a hirtelen haragú ember viszályt támaszt. A bűnös a jóbarátot is elvadítja, a veszély magvát hinti a békén élők közé. A tűz úgy lobog, ahogy a fát rakják, a vita hevétől fokozódik a viszály. Az embernek ereje szerint nő a dühe, és vagyona szerint fokozódik haragja. A parázs veszekedés felszítja a tüzet, a hirtelen harag vérontásra vezet. Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő.A nyelv
Átkozd a besúgót s a kétféleképp szólót, sok békében élőt vittek már romlásba. Sokat megrendített már a harmadik nyelv, az egyik néptől a másikhoz kergetett. Romhalmazzá tett már erős városokat, s nagy emberek házát is romba döntötte. Eltaszított már derék asszonyokat a harmadik nyelv, s elragadta tőlük munkájuk gyümölcsét. Aki figyel rá, nem talál nyugalmat, s nem élhet békében többé soha. Csíkot hagy a bőrön az ostor csapása, de a nyelv csapása csontokat tör össze. Sokan elhullottak már a kard élétől, de nem annyian, mint amennyien meghaltak a nyelvtől. Boldog az az ember, aki rejtve van előle, és a gonosz nyelvnek nem lesz martaléka. Aki nem kénytelen igáját vonszolni, s akit kötelei nem kötnek gúzsba. Mert igája vasból készült iga, és vasból fonták a köteleit is. A halál, amit hoz, rossz halál, nála még az alvilág is jobb. A jámborok fölött nincsen hatalma, ők a lángjaiban nem perzselődtek meg. Akik elhagyják az Urat, azok hatalmába esnek, kigyullad bennük és nem alszik el többé. Úgy ront rájuk, mint a vad oroszlán, és párduc módjára széjjeltépi őket. Lám, a birtokodat tövisbokorral keríted, ezüstöd, aranyad zár mögé helyezed. Szavadnak is legyen mértéke és súlya, ajtaja és zárja legyen a szádnak is. Vigyázz, nehogy a nyelved miatt elbukjál, ellenséged előtt, aki rád les, el ne ess.A kölcsön.
29 Aki másnak kölcsönad, irgalmat gyakorol, aki kezét nyújtja, megtartja a törvényt. Adj kölcsön, ha rászorul, embertársadnak, és fizesd vissza idejében, hogyha magad kaptál. Tartsd meg szavadat, légy megbízható, s amire szükséged lesz, mind megkapod. Sokan talált pénznek tekintik a kölcsönt, és aki segített rajtuk, azt zavarba hozzák. Amíg meg nem kapja, kezet csókol neki, és a pénz kedvéért alázattal beszél. A törlesztés idején szép szavakkal tartja, panaszkodik, sír-rí, s az időt okolja. Ha végre elszámolnak, alig adja meg a felét, s a kölcsönadó még ennek is örülhet. Ha nem tud fizetni, kútba esik a pénz, s eggyel még több lesz az ellensége. Szidja és átkozza, ezzel fizet neki, tisztelet s köszönet helyett gyalázattal. Sokan nem adnak kölcsön, de nem gonoszságból, hanem mert irtóznak a hasztalan viszálytól.Az alamizsna
Légy türelmes ahhoz, akit megtört az élet, és ne csak hitegesd az alamizsnával. A törvény kedvéért karold fel a szegényt, ne menjen el tőled soha üres kézzel. Testvérre, barátra költsd inkább pénzedet, semmint a kő alatt megegye a rozsda. Kincset a Fölséges törvénye szerint gyűjts, az minden aranynál többet használ neked. Jótéteményeket gyűjts a kincsesházba, azok majd kimentenek a bajból téged, s minden erős pajzsnál és nehéz lándzsánál jobban megharcolnak érted az ellenségeddel.A kezeskedés
A jó ember kezeskedik az embertársáért, s csak a szégyentelen hagyja aztán cserben. Kezesed jóságát ne felejtsd el soha, hiszen saját magát adta oda érted. A gonosz képes tönkretenni a kezesét, és cserbenhagyni azt, aki megmentette. Sok jómódú embert tönkretett már a kezesség, s mint tenger hulláma, táncoltatta őket. Gazdag férfiak váltak miatta hontalanná, s idegen népek közt hányódtak-vetődtek. Bűnös, aki haszonért vállal kezességet, ezzel a saját végzetébe rohan. Erőidhez mérten karold fel társadat, de vigyázz magadra, nehogy csapdába ess.Vendégszeretet
A legfontosabb az életben a víz és a kenyér, a ruha és a lakás, ami védelmet ad. Jobb az ínséges élet védőtető alatt, mint idegen világban az ínycsiklandó falat. Akár sok, akár kevés, elégedj meg vele, és ne vendégeskedj idegenben. Házról házra járni nyomorult egy élet, mert ahol idegen vagy, be kell fognod a szád. Ha idegen vagy, le kell minden szégyent nyelned, s hallgatnod kell a keserű szavakat: „Rajta, idegen, terítsd meg az asztalt, és ha van valamid, adj nekem enni.” „El veled, idegen, a tisztesség kívánja, a testvérem jött hozzám, szükség van a házra.” Tisztességes ember nehezen viseli, ha felhánytorgatják, miért is lakik ott, s mint valami adóst, szidják és átkozzák.Előző nap Olvasási terv Következő nap