Kis türelmet
19 Aki így él, soha nem lesz gazdag, aki a keveset megveti, az mindent elveszít. Bor és nők tévútra viszik a bölcseket, arcátlanná válik, aki kikezd a rossz nőkkel. Rothadás és férgek veszik birtokukba, s hamar véget vetnek a bősz szenvedélynek.
A pletykázás ellen
Könnyelmű, aki túl hamar megbízik, s aki bűnt követ el, az maga ellen vét. Aki örül a gonoszságnak, azt elítélik, de aki a pletykát gyűlöli, elkerüli, ami gonosz. Ne mondd soha tovább, amit más mond neked, akkor neked sem okoz kárt soha senki. Ne szólj barátodról, se ellenségedről, s ha nincs károdra, akkor ne nyilatkozz. Mert aki meghallgat, óvakodik tőled, és adott időben gyűlölettel néz rád. Ami füledbe jut, az veled szálljon sírba, ne aggodalmaskodj, nem fogsz szétpukkadni. Egyetlen szó miatt gyötrődik a balga, mint a szülő asszony a magzata miatt. Mint a nyílvessző, mely a combjába fúródott, olyan a szóbeszéd a balga szívében.
Vizsgáld meg, amit hallasz!
Kérdezd meg barátod, hogy csakugyan úgy tett-e, és ha úgy tett, mondd neki, többé ne tegyen úgy. Kérdezd meg szomszédod, mondott-e valamit, és ha mondott, kérd meg, hogy máskor ne mondjon. Beszélj barátoddal, mert sok a rágalmazó, s ne higgy minden szóbeszédnek. Van, aki megbotlik, de nem szándékosan, de hát a nyelvével ki nem vétkezett még? Beszélj szomszédoddal, mielőtt lehordod, és tartsd meg a Fölséges törvényét.
Igazi és hamis bölcsesség
Minden bölcsesség az Úrnak félelme, minden bölcsességben ott a törvény megtartása. Még nem bölcsesség a rossznak ismerete, s még nem okosság a bűnösök tanácsa. Van ravaszság is, de az utálatos dolog, nincsen annak esze, aki nem bölcs. Jobb, aki istenfélő, ha kevésbé okos is, mint aki sokat tud, s megszegi a törvényt. Van ravasz okosság, de az nem sokat ér, akad, aki csalással akar boldogulni. Van, aki meghajol, mintha csak gyászolna, pedig a benseje telve álnoksággal. Lehorgasztja fejét, s úgy tesz, mint a süket, de ahol nem látják, rád támad. És ha nincs ereje gonoszságot tenni, mihelyt alkalma van, elköveti mégis. Az embert elárulja a külseje, arcvonásaiból a bölcs megismeri. Hogy ki az ember, megmutatja az öltözete, a nevetése és a járása.
Beszéd és hallgatás
20 A rendreutasítás sokszor késik. Van, aki hallgat és ez az okos ember. Jobb kérdőre vonni, mint némán duzzogni. Kártól menekül meg, aki bevallja bűnét. Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni. Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyűlölnek, mert túl sokat beszél. Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár. Amíg az alkalmas idő el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmű nem ad az időre. Aki szaporítja a szót, attól iszonyodnak, és a fennhéjázót gyűlölettel nézik.
Paradox mondások
Sokaknak vesztükre szolgál a sikerük, egynémely találat veszteséggel ér fel. Vannak ajándékok, amikkel mit sem nyersz, de kétszeresen viszonzott ajándék is akad. Van megaláztatás, amely dicsőségre vezet, de sok megalázott fölemeli a fejét. Van, aki kevés pénzen sokat vásárol, mégis hétszeres árat fizet. A bölcs kevés szóval népszerűvé válik, a balgák kedvessége meg kárba vész. Nincs hasznod a buta ajándékaiból, mert kapzsi a szeme: hétszeres viszonzást vár. Keveset ad, de sokat kifogásol, kitátja a száját, mint egy kikiáltó. Amit ma kölcsönad, holnap visszakéri. Milyen ellenszenves az efféle ember! A balga azt mondja: „Nekem nincs barátom, senki sem ad hálát adományaimért. Akik kenyeremet eszik, azoknak gonosz a nyelvük!” Mily sokan, s mennyiszer nevettek már rajta!
Az alkalmatlan időben kimondott szó
Jobb a földön megbotlani, mint a nyelvvel véteni, ezért a gonoszok hamar elbuknak. A goromba ember csupa üres locsogás, amely ki nem fogy az ostobák szájából. A balga szájából semmibe sem veszik a közmondást, mert nem akkor mondja, amikor kellene. Van, akit a szegénység megóv a rossztól, s nincs, ami zavarná békés nyugalmában. Van, akit tönkretesz a szerénykedése s elpusztul, mivel elrejti az arcát. Van, aki félelmében ígéretet tesz a barátjának, és ellenségévé teszi minden ok nélkül.
A hazugság
A hazugság csúnya szégyenfolt az emberen, s az ostobák szájából csak úgy ömlik. Jobb még a tolvaj is, mint aki hazudik, de mind a kettőnek pusztulás a sorsa. Borzasztó dolog a hazugság szokása, szégyenét a hazug mindig magán hordja.
A bölcs nagysága és veszedelme
Beszédjével a bölcs sokra viszi, az okos ember tetszik a hatalmasoknak. Aki műveli a földjét, magas kazlat rakhat, a nagyurak barátjának megbocsátják gonoszságát. A bölcsek szemét is elhomályosítja a nekik juttatott adomány s ajándék, és mint zabla a szájban, elhárítják a feddést. Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik is, másik is? Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá.
Különféle bűnök
21 Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bűneid miatt pedig imádkozzál. Mint a kígyó elől, menekülj a bűntől, mert megharap, hogyha közelébe kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember életét. Minden igazságtalanság kétélű kard, sosem gyógyul meg a seb, amit ejt. Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik. Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete. Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi. A szájhőst messziről föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor kisiklik. Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a köveket. Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, a végzetük pedig emésztő tűz lángja. A bűnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége. Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme. Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserűséggel jár. A bölcs tudománya nő, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élő víz forrása. A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná. Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat fűz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot űz belőle, és egyszerűen a háta mögé dobja. Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül. Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja. A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés. A balgának olyan a tanulás, mint lábnak a bilincs, mint a csuklóbilincs az ember jobbján. A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen mosolyog. A megfontolt embernek a fegyelem, mint az arany ékszer, mint a díszes karkötő, amit a jobb karján visel. A balgának lába berohan a házba, a tapasztalt ember sokkal tartózkodóbb. A balga már az ajtóból beles a házba, a jól nevelt ember megáll kívül. Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha pletykálnak előtte. A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen. A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája. Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot. Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, gyűlölik az ilyet.

Előző nap Olvasási terv Következő nap
Minden fejezet...
1 0