3. AZA URALKODÁSA ÉS KULTUSZREFORMJAI
Békés időszak Aza idejében.
14 Aza azt tette, ami jó és helyes az Úr, az ő Istene szemében. Eltávolította az idegen oltárokat és a magaslatokat, összetörette az emlékoszlopokat és a bálványokat. Júdának meghagyta, hogy az Urat, atyáinak Istenét kövesse, tartsa meg a törvényt és a parancsolatokat. Júda minden városából eltávolította a magaslatokat és a Nap-bálványokat. Alatta békében élt az ország. Majd megerősített városokat épített Júdában. Békében élt ugyanis az ország, és nem volt háború ezekben az években, mert az Úr békességet adott. Azt mondta Júdának: „Építsük ki ezeket a városokat, vegyük körül fallal, erősítsük meg bástyákkal, kapukkal és zárakkal! Még miénk az ország! Mi ugyanis az Urat, a mi Istenünket kerestük, és ő békét adott minden felől.” Ezért tudtak építkezni és sikerük is volt. Aztán Júdából háromszázezer főnyi serege volt, amely pajzzsal és dárdával volt fölszerelve, Benjaminból pedig kétszáznyolcvanezer pajzzsal is ellátott íjásza volt. Ezek mindnyájan vitéz emberek voltak.Zerach támadása.
Ám a kusita Zerach kivonult ellenük ezerszer ezer főnyi seregével és háromszáz harci szekérrel. El is jutott egészen Maresáig. Erre Aza elébe vonult és a Maresa melletti Szefata-völgyben csatarendbe álltak. Majd Aza segítségül hívta az Urat, az ő Istenét, és így fohászkodott: „Uram, kívüled nincs senki, aki meg tudná segíteni a sokasággal szemben az erőtlent. Segíts meg minket, Urunk, Istenünk, mivel benned bíztunk és a te nevedben vonultunk ki e sokaság ellen. Urunk, te vagy a mi Istenünk, ne engedd, hogy szembeszegüljön veled az ember!” Ekkor az Úr megverte a kusitákat Aza és Júda előtt, és a kusiták megfutamodtak. Aza és a vele levő nép egészen Geráig üldözte őket. Olyan sokan estek el a kusiták közül, hogy senki se maradt életben közülük, mert szétszóródtak az Úrnak és seregének színe előtt. Ezek pedig nagy zsákmányra tettek szert, és megverték az összes várost Gerár környékén, az Úr akkora félelmet bocsátott rájuk. Aztán kifosztották az összes várost. Sok zsákmány volt ugyanis bennük. Még a juhaklokat is feldúlták, rengeteg juhot, és tevét zsákmányoltak. Azután visszatértek Jeruzsálembe.Azarja próféta beszéde.
15 Ekkor Azarjára, Oded fiára leszállt az Úr lelke. Kiment Aza elé, és azt mondta neki: „Hallgass meg, Aza, egész Júda és Benjamin! Az Úr veletek van, mert ti is vele voltatok. Ha keresitek, megtaláljátok, de ha elhagyjátok, ő is elhagy benneteket. Sok-sok nap jön Izraelre, amikor igaz Isten nélkül, oktató pap nélkül és törvény nélkül lesznek. De ha nyomorúságukban visszatérnek az Úrhoz, Izrael Istenéhez, és keresik, akkor meg fogják találni. De azokban az időkben nem lesz békesség a ki s bejáróknak, sőt nagy félelem száll a világ összes lakóira. Ugyanis nemzet nemzet ellen fog harcolni, és város város ellen, mert az Isten mindenféle nyomorúsággal fogja sanyargatni őket. Ti azonban legyetek erősek, ne lankadjon kezetek, mert meglesz munkátok jutalma.”Aza reformjai.
Amikor Aza meghallotta ezeket a szavakat, vagyis Oded fiának, Azarja prófétának jövendölését, felbuzdult, és eltávolította a bálványokat Júda és Benjamin egész földjéről, sőt még azokból a városokból is, amelyeket Efraim hegységében elfoglalt. Azután megújította az Úr oltárát, amely az Úr előcsarnoka előtt volt. Majd egybegyűjtötte egész Júdát és Benjamint, valamint a köztük lakó, Efraimból, Manasszéból és Simeonból való jövevényeket. Sokan menekültek ugyanis hozzá, mert látták, hogy vele van az Úr, az ő Istene. Aza uralkodásának 15. esztendejében, a harmadik hónapban jöttek össze Jeruzsálembe. Azon a napon hétszáz szarvasmarhát és hétezer juhot mutattak be az Úrnak véresáldozatul abból a zsákmányból, amelyet magukkal hoztak. Azután szövetségre léptek, hogy az Urat, atyáik Istenét fogják követni szívük és lelkük mélyéből. Halállal bűnhődik mindenki, aki nem követi az Urat, Izrael Istenét, akár kicsi, akár nagy, férfi vagy nő. Esküt is tettek az Úrnak emelt hangon, ujjongás, trombitaszó és harsonazengés közepette. Egész Júda örült az eskütételnek, mert egész szívükből esküdtek. Teljes jóakarattal keresték, azért meg is találták, az Úr pedig békét adott nekik minden tájon. Sőt, Aza király Maachát, az édesanyját is megfosztotta a királynéi méltóságtól, mert Aserának szobrot készíttetett. Aza összetörette a bálványt és szétzúzva elégette a Kidron völgyében. A magaslatokat ugyan nem távolította el, de azért szíve tökéletes volt egész életében. Amit atyja, meg maga is az Úrnak szentelt: az aranyat, ezüstöt és az edényeket, bevitette az Isten házába. Aza uralkodásának 35. esztendejéig nem volt háború.Aza szövetsége a pogányokkal.
16 Aza uralkodásának 36. esztendejében Bása, Izrael királya felvonult Júda ellen. Kiépítette Rámát, hogy Aza, Júda királya számára lehetetlenné tegye a szabad mozgást. Ekkor Aza kihozatta az Úr templomából és a királyi palotának a kincstárából az ezüstöt és az aranyat. Aztán követséget küldött a Damaszkuszban lakó Benhadadhoz, Arám királyához, ezzel az üzenettel: „Szövetség van köztem és közted, atyám és atyád között. Nos, azért küldtem neked aranyat és ezüstöt, hogy bontsd fel a szövetséget Básával, Izrael királyával, hogy eltávozzon tőlem.” Benhadad hallgatott Aza királyra, és elküldte seregének vezéreit Izrael városai ellen. Azok megverték Ijont, Dánt, Abelmajimot és Naftali minden raktárvárosát. Amint ezt Bása meghallotta, abbahagyta Rámában az építkezést és beszüntette a munkáját. Aza király pedig felszólította egész Júdát, és elhordták Rámából a követ és a fát, amelyet Bása az építkezésre szánt. Belőle építtette ki Gebát és Micpát.Prófétai tiltakozás a pogány szövetséggel szemben.
Abban az időben Hanani látóember fölkereste Azát, Júda királyát, és azt mondta neki: „Mivel Arám királyára támaszkodtál és nem bíztál az Úrban, a te Istenedben, azért menekült meg Arám királyának serege a kezedből. Pedig ugye, a kusiták és a líbiaiak nagyobb erővel, sokkal több szekérrel és lovassal voltak? Az Úr mégis kezedbe adta őket, mert bíztál benne. Az Úr szeme ugyanis átvizsgálja az egész földet, és ő erősnek bizonyul azok előtt, akik egész szívvel benne bíznak. Azért oktalanul jártál el, emiatt mostantól fogva háborúk törnek ki ellened.” Ezért Aza megharagudott a látóemberre, és fogságba vetette, mert annyira felbosszantotta a dolog. Abban az időben Aza a népből is többet megbüntetett.Aza egyéb dolgai és halála.
Aza dolgai az elsőktől az utolsókig mind meg vannak írva Júda és Izrael királyainak könyvében. Uralkodásának 39. esztendejében Aza igen súlyosan megbetegedett a lábára. De betegségében nem az Urat kereste, hanem inkább az orvosokban bízott. Uralkodásának 41. esztendejében Aza megtért atyáihoz és meghalt. Sírjában temették el, amelyet Dávid városában ásatott magának. Ráfektették a ravatalra, amely tele volt fűszerekkel és kenőcsök módjára készített illatszerekkel. Aztán óriási nagy tüzet gyújtottak felette.4. JEHOSAFÁT JÁMBOR URALMA
Jehosafát hatalma.
17 Helyette fia, Jehosafát lett a király. Arra törekedett, hogy erősebb legyen, mint Izrael. Ezért csapatokat helyezett el Júda minden megerősített városában. Helyőrségeket rendelt Júda országába és Efraimnak atyja, Aza által elfoglalt városaiba.Jehosafát buzgósága a törvényért.
Az Úr Jehosafáttal volt, mert atyjának fiatalkori útjain járt. Nem a Baálokat követte, hanem atyja Istenét. Az ő parancsolatai szerint élt, nem pedig Izrael gonosztetteit követte. Ezért az Úr megerősítette kezében a királyságot. Egész Júda ajándékot adott Jehosafátnak, és így nagy gazdagsághoz és dicsőséghez jutott. Szíve úgy felbátorodott az Úr útjain, hogy még a magaslatokat és a bálványokat is eltávolította Júdából. Uralkodásának harmadik esztendejében elküldte főemberei közül Benhajilt, Obadját, Zecharját, Netaneelt és Michaját, hogy tanítsák a népet Júda városaiban. Velük voltak a leviták közül Semaja, Netanja, Zebadja, Azahel, Semirámot, Jehonátán, Adonija és Tobija leviták, valamint Elisama és Jehorám papok. Amikor Júdában tanítottak, velük volt az Úr Törvényének Könyve. Bejárták Júda minden városát és tanították a népet.Jehosafát hadserege.
A Júda körül levő föld királyságai nem mertek hadakozni Jehosafát ellen az Úrtól való félelmükben. A filiszteusok ajándékot és hűbéradót hoztak Jehosafátnak, az arabok pedig a nyájaikból hoztak: hétezerhétszáz kost és ugyanannyi kecskét. Így Jehosafát egyre hatalmasabb lett, Júdában várakat és raktárvárosokat épített, úgyhogy nagy készletei voltak Júda városaiban. Harcos férfiai és erős vitézei voltak Jeruzsálemben. Ezeknek jegyzéke nemzetségük szerint a következő: Júdából Adnak vezér háromszázezer vitézzel, valamint Jehohanan vezér kétszáznyolcvanezerrel, továbbá Amazja, Zekri fia, aki önként az Úrnak szentelte magát, kétszázezer vitézzel. Benjaminból a vitéz harcos Eljada, vele kétszázezer ember pajzzsal és íjjal fölszerelve, továbbá Jehozabad száznyolvanezer harcra kész emberrel. Mindezek a király rendelkezésére álltak, nem számítva azokat, akiket a király a megerősített városokba rendelt Júda egész területén.Előző nap Olvasási terv Következő nap