1511 Demetriusz király fia, Antiochusz levelet küldött a tenger szigeteiről a zsidók papjának és fejedelmének, Simonnak és az egész népnek. 22 Így szólt: „Antiochusz király üdvözletét küldi Simon főpapnak és fejedelemnek, meg a zsidók népének. 33 Némely gonosztevők hatalmukba kerítették őseink birodalmát, de én elhatároztam, hogy magamhoz ragadom a hatalmat és helyreállítom, ahogy régen volt. Ezért csapatokat gyűjtöttem és hajókat szereztem. 44 Azt tervezem, hogy partra szállok és megbüntetem azokat, akik pusztává tették országunkat és sok várost leromboltak birodalmamban. 55 Nos, megígérem, hogy az adókat elengedem, mégpedig mindazokat, amelyeket az előző királyok is elengedtek, és megadom azokat a kiváltságokat is, amelyekben részesítettek. 66 Megengedem, hogy törvényes pénzt veress országodnak. 77 Jeruzsálem és a szentély legyen szabad. Tartsd meg fegyvereidet, amelyeket szereztél és erődeidet is, amelyeket építettél, és amelyek a kezeden vannak. 88 Elengedem minden tartozásodat, amivel a királyi kincstárnak tartozol és minden adódat is, ami a jövőben járna tőled a koronának, mostantól egyszer s mindenkorra. 99 Mihelyt helyreállítjuk uralmunkat, téged is, népedet is, a szentélyt is nagy megtiszteltetésben részesítjük, úgyhogy dicsőségtek az egész földön ismeretessé válik.” 1010 A 174. esztendőben Antiochusz bevonult ősei földjére. A csapatok mind mellé álltak, csak kevés maradt hű Trifonhoz. 1111 Antiochusz üldözőbe vette, és Trifon a tenger melletti Dorába menekült, 1212 mert ráébredt, hogy utolérte a baj, csapatai is elhagyták. 1313 Antiochusz százhúszezer gyalogossal és nyolcezer lovassal ostrom alá vette Dorát. 1414 Minden oldalról körülzárta a várost. A hajók a tenger felől támadtak. Így a szárazföld és a tenger felől is szorongatta a várost, nem mehetett senki se be, se ki.
Rómából visszatérnek a követek.
1515 Numeniusz és kísérői visszatértek Rómából, hozták a királyoknak és országoknak szóló leveleket. Ez volt bennük: 1616 „A római konzul, Luciusz üdvözletét küldi Ptolemeusz királyának. 1717 Fölkerestek a zsidók követei mint barátok és szövetségesek, hogy a korábbi barátságot és szövetséget megújítsák velünk. Simon főpap és a zsidók népe küldte őket, 1818 s hoztak egy 1000 minát érő aranypajzsot. 1919 Elhatároztuk tehát, hogy írunk a királyoknak és az országoknak, ne ártsanak nekik, ne vezessenek hadat ellenük, országuk és városaik ellen, sem ellenségeikkel ne kössenek szövetséget. 2020 Azt is elhatároztuk, hogy elfogadjuk a pajzsot. 2121 Ha tehát valamely gonosztevő országukból hozzátok menekül, adjátok ki Simon főpapnak, hogy a törvényük szerint megbüntethesse.” 2222 Ugyanígy írt Demetriusz királynak, Attalusznak, Ariarathesznek és Arszakesznek 2323 meg minden országnak, Szampszaménak, a spártaiaknak, Delosznak, Mindosznak, Szikionnak, Kriának, Szamosznak, Pamfíliának, Likiának, Halikarnasznak, Rodosznak, Fazelisznek, Kosznak, Szidének, Aradosznak, Gortinának, Knidosznak, Ciprusnak és Kirenének. 2424 Simon főpapnak is készítettek egy másolatot.
VII. Antiochusz ellenségessé válik.
2525 Antiochusz király Dorában a város szélén táborozott, s újabbnál újabb csapatokat rendelt oda, ostromgépeket épített és körülzárta Trifont, úgyhogy nem tudott senki se bemenni, se kijönni. 2626 Simon küldött neki segítségül kétezer válogatott katonát, ezüstöt, aranyat és hadi fölszerelést. 2727 De nem akarta elfogadni, hanem megtagadott mindent, amiben korábban megállapodtak, és ellenségessé vált irányában. 2828 Aztán elküldte egyik barátját, Athenobiuszt hozzá, hogy tárgyaljon vele. Ezt üzente: „Elfoglaltátok Joppét, Gezert és Jeruzsálem várát, jóllehet ezek a városok az én birodalmamhoz tartoznak. 2929 Környéküket pusztává tettétek, nagy romlást hoztatok az országra, sok helységet megszállva tartotok birodalmamban. 3030 Adjátok tehát vissza ezeket a városokat, amelyeket elfoglaltatok, s ugyanígy azoknak a helységeknek az adóját is, amelyeket Júda határain túl eltulajdonítottatok. 3131 Egyébként 500 ezüsttalentum jár értük és további 500 ezüsttalentum az általatok okozott károkért és a városok adója fejében, de ha nem teszitek, háborút indítunk ellenetek.” 3232 Athenobiusz, a király barátja Jeruzsálembe érkezett. De amikor látta Simon hatalmát, az arany és ezüstedényekkel megrakott asztalt és a pompát, ami övezte, elámult. Aztán előadta a király követeléseit. 3333 Simon így válaszolt: „Nem vettünk el sem idegen földet, sem idegen javakat, csupán atyáink örökségét szereztük vissza, amelyet ellenségeink egy időben igazságtalanul megszálltak. 3434 Megragadtuk az alkalmat, és most ragaszkodunk atyáink örökségéhez. 3535 Ami pedig a Joppéra és Gezerre vonatkozó követeléseidet illeti (e városok), sok bajt okoztak népünknek és pusztították határainkat. De azért felajánlunk értük 100 talentumot.” 3636 A követ egyetlen szót sem válaszolt, hanem nagy haraggal visszatért a királyhoz és hírét vitte e kijelentéseknek, Simon hatalmának, mindennek, amit látott. A király ádáz haragra gerjedt.
Kendebeusz rátör Júdeára.
3737 Közben Trifon hajóra szállt és Orthoziába menekült. 3838 Ezért a király megtette Kendebeuszt a partvidék fővezérévé. Gyalogos csapatokat és lovasokat adott neki, 3939 aztán megparancsolta, szálljon hadba Júda ellen. Utasította, hogy építse újjá Kedront, erősítse meg a kapukat, a népet szorongassa. A király maga Trifont vette üldözőbe. 4040 Kendebeusz Jamniába érkezett és Júdeára ismételten rajtaütve kezdte a népet nyugtalanítani, az embereket elhurcolni és mészárolni. 4141 Aztán újjáépítve Kedront, lovasságot és gyalogos csapatokat helyezett oda, hogy ki-kitörve tartsák szemmel Júda útjait, amint a király parancsolta.
3611 Irgalmazz, ó Uram, irgalmazz nekünk, te, aki a mindenség uralkodó Istene vagy, tekints le ránk, ültesd félelmedet minden pogány népbe! 22 Az idegen népek ellen emeld föl kezedet, hogy ők is lássák hatalmas tetteidet. 33 Ahogy irányunkban szentnek mutatkoztál előttük, mutatkozz most nagynak előttünk velük szemben, 44 hogy ők is megtudják, amit mi már tudunk: nincsen más Isten, Urunk, rajtad kívül. 55 Újítsd meg jeleid, ismételd csodáid, dicsőítsd meg kezedet és erős karodat. 66 Szítsd fel haragodat, engedj szabad folyást indulatodnak, alázd meg, s pusztítsd el ellenségeinket. 77 Siettesd az időt, és gondolj a végükre, hogy megemlegessék csodás tetteidet. 88 Tűz eméssze meg az élve maradtakat, s néped elnyomóit érje utol a vég. 99 Üsd le az idegen fejedelmek fejét, akik így beszélnek: „Nincs más rajtunk kívül.” 1010 Gyűjtsd egybe Jákobnak valamennyi törzsét, s oszd ki örökségük, mint a régmúlt időkben. 1111 Irgalmazz a népnek, Uram, amely nevedet viseli, Izraelnek, amely elsőszülötted lett. 1212 Légy könyörülettel szent városod iránt, Jeruzsálem iránt, hol a hajlékod van. 1313 Töltsd be Sion hegyét dicséreteddel és dicsőségeddel a templomodat. 1414 Tanúskodjál első teremtményed mellett, biztosítsd a jövőt, amit a nevedben előre hirdettek. 1515 Jutalmazd meg azokat, akik benned bíznak, bizonyítsd be, hogy igaz prófétáid szava. 1616 Hallgasd meg, Uram, szolgáid esdeklő imáját, Áron áldására, mit népedre adott. 1717 Ismerje el a föld minden sarka, hogy te vagy az Úr, az örök Isten.
A megkülönböztetés
1818 Mindenféle ételt befogad a gyomrunk, de mégis van étel, amely jobb a másiknál. 1919 Ínyünk megvizsgálja, ízlik-e a falat, így az értő szív is a hazug szavakat. 2020 Az alattomos szív búbánat forrása, de az ügyes ember visszafizet neki.
Az asszony kiválasztása
2121 Az asszony elfogad akármilyen férfit, de a lányok közt akad jobb is, mint a többi. 2222 Az asszony szépsége földeríti férjét, és nincs a férfinak nagyobb élvezete. 2323 Ha nyelvén jóság és szelídség van, akkor a férje a legboldogabb ember. 2424 Aki jó asszonyt talál, boldogságot talál, neki megfelelő segítséget, támaszt. 2525 Hogyha nincsen sövény, kifosztják a birtokot, ha nincs asszony, sóhajtozik a férj és elbitangol. 2626 Vajon lehet-e hinni a tolvajnak, ki folyton úton van, és az egyik városból a másikba siet? 2727 Ilyen a férfi is, kinek nincs otthona, ott tart pihenőt, ahol eléri az este.
Hamis barátok.
3711 Minden barát azt mondja: „Jó vagyok hozzád.” De egyik-másiknak csak a neve barát. 22 Vajon nem halállal felérő bánat az, hogyha a jó barát ellenséggé válik? 33 Ó, gonosz hajlamok, mire vagytok ti jók? Hogy a világ arcát álnokká tegyétek? 44 A (rossz) barát kihasznál, amíg jól megy sorod, de mikor bajban vagy, ellenséggé válik. 55 A (rossz) barát haszonlesésből mutatja részvétét, de a harc idején a pajzs mögé bújik. 66 Hűséges barátod ne feledd a harcban, gazdagságodban se feledkezz meg róla.
A tanácsadók
77 Tanácsot osztogat minden tanácsadó, de van, aki csak a maga javára tanácsol. 88 Légy hát óvatos a tanácsadóval, puhatold ki előbb, mire van szüksége – mert hiszen ő csak magára gondol –, nehogy sóvárogva emelje rád szemét. 99 Azt mondja neked: „A helyes úton jársz”, aztán megáll, s nézi, mi lesz veled. 1010 Az irigyeddel sohase tanácskozz, a rád féltékennyel ne beszélj terveidről, 1111 a feleségeddel a vetélytársnőjéről, a gyávával a harcról-háborúról, a kereskedővel az eladnivalódról, a vevővel az áruról, a fösvénnyel arról, hogy jót kell tenni, a keményszívűvel az irgalmasságról, a semmittevővel valami munkáról, az esztendős cseléddel a dolog végéről, a lusta rabszolgával a munka terhéről. Ne ilyenek között keress tanácsadót. 1212 Keresd fel gyakran az istenfélő embert, akiről tudod, hogy megtartja a törvényt, akinek a szíve szíved szerint való, aki, ha megbotlasz, fáradozik érted. 1313 Lelkiismereted tanácsára is hallgass, mert hát ki is volna megbízhatóbb nála? 1414 A lelkiismeret jobban eligazít, mint akár hét őrszem magas őrhelyéről. 1515 Mindig imádkozz a Magasságbelihez, hogy ő irányítsa lépteid hűségben.
Igazi és hamis bölcsesség
1616 Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mű forrása. 1717 Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belőle: 1818 a jó és a gonosz, az élet és a halál, de valamennyi fölött a nyelv uralkodik. 1919 Van, aki sokakat jól meg tud nevelni, de ha róla van szó, egész gyámoltalan. 2020 Van szépen szóló ember, aki gyűlöletes, ám az ilyen végül is éhen vész. 2121 Mert az Úr nem adja meg neki kegyelmét, ő meg híjával van minden bölcsességnek. 2222 Vannak bölcs emberek, akik maguknak bölcsek, s ahogy mondják, tudásuknak tartós a hozama. 2323 Van bölcs, aki népének tanítómestere, ezek tudásának tartós a gyümölcse. 2424 A bölcset az áldás bőven elárasztja, és boldognak mondják mind, akik csak látják. 2525 Az ember napjai meg vannak számlálva, de nincsen Izrael napjainak száma. 2626 Aki a népért bölcs, az bizalmat arat, és annak a neve örökre fennmarad.
A mértéktartás
2727 Fiam, életmódod vizsgáld felül magad, s ami károdra van, azt vond meg magadtól. 2828 Mert hisz nem minden jó mindenki számára, nem mindenki bír el mindenféle ételt. 2929 Ne epedezz rögtön minden élvezetért, ne vesd magad minden ínyenc falat után. 3030 Mert a túl sok étel betegségek fészke, és a mohóságnak hasmenés a vége. 3131 A mohó evésbe már sokan belehaltak, de aki vigyáz magára, az megnyújtja életét.
2626 Fiam, add nekem a szívedet, útjaim leljenek tetszésre szemedben. 2727 A feslett nő olyan, akár a mély verem, s az idegen asszony olyan, mint a szűk kút. 2828 Ez is leskelődik, akárcsak a rabló, és a becsapott emberek számát gyarapítja.