FÜGGELÉK
Jeruzsálem pusztulása és Jojachin sorsának jobbra fordulása.
52 Huszonegy esztendős volt Cidkija, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Hamitálnak hívták, s a libnai Jeremiásnak volt a lánya. Cidkija azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, egészen úgy, ahogyan Jojakim tette. Az Úr haragja miatt történt ez Jeruzsálemben és Júdában, míg végül el nem vetette őket színe elől. Cidkija fellázadt Babilon királya ellen. Uralkodásának 9. évében, a tizedik hónapban, a hónap tizedik napján felvonult Babilon királya, Nebukadnezár és egész serege Jeruzsálem ellen; aztán tábort ütött a várossal szemben és körülvette sánccal. A város ostroma Cidkija király 11. esztendejéig tartott. A negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján, amikor az éhínség már úgy elhatalmasodott a városban, hogy kenyere sem volt a népnek, az ellenség rést ütött a város falán. Erre a király a sötétség leple alatt futásnak eredt, és elmenekült a városból harcosaival együtt a két kőfal között levő kapun át, amely közel van a királyi kerthez. A káldeusok ugyan ott táboroztak a város körül, de azért elmenekültek Araba felé. Ám a káldeusok serege üldözőbe vette a királyt, és utol is érte Cidkiját a jerikói síkságon, ahol csapatai mind cserbenhagyták. Akkor foglyul ejtették a királyt, és elvitték a Hamat földjén levő Riblába Babilon királya elé. Az ott ítéletet tartott fölötte. Az történt, hogy Babilon királya megölette Cidkija fiait apjuk szeme láttára; sőt Júda összes főemberét is halálra adta Riblában. Aztán megvakította Cidkiját, majd bilincsbe verve elvitette Babilon királya Babilonba, s halála napjáig fogságban tartotta. Az ötödik hónapban, a hónap tizedik napján – ez Nebukadnezár babiloni király 19. esztendejében történt – Nebuzaradan, a testőrség parancsnoka, aki a babiloni király közvetlen környezetéhez tartozott, eljött Jeruzsálembe. Felgyújtotta az Úr templomát, a királyi palotát és Jeruzsálem minden házát. A káldeus sereg meg, amely a testőrség parancsnokával volt, körös-körül lerombolta Jeruzsálem falait. Akkor Nebuzaradan, a testőrség parancsnoka fogságba hurcolta a város életben hagyott lakosságának maradékát, aztán a babiloni királyhoz átszökött szökevényeket és a kézműveseket. Csak a föld szegényeiből hagyott otthon Nebuzaradan, a testőrség parancsnoka néhány szőlőművest és szántóvetőt. A káldeusok aztán összetörték az Úr templomának bronzoszlopait meg az üstlábakat és az Úr templomában lévő bronzmedencét. A bronzukat mind elvitték Babilonba. Elvitték a serpenyőket, a lapátokat, a késeket, a hintőket, a tartókat, azaz minden bronzból való fölszerelést, amelyet az istentisztelethez használtak. A testőrség parancsnoka elvitte még az aranyból és ezüstből készült csészéket, füstölőket, hintőket, serpenyőket, mécstartókat, tálakat és kelyheket is. Ami pedig a két oszlopot, az egyetlen medencét, a medencét tartó tizenkét bronzbikát és az üstlábakat illeti, amelyeket még Salamon készíttetett az Úr temploma számára, meg sem lehetett mérni ezeknek a bronzból való tárgyaknak a súlyát. Az oszlopok közül egy-egy 18 könyök magas volt; 12 könyök volt a kerülete; a vastagsága négyujjnyi, s belül üres volt. Felette oszlopfő állt; ennek magassága 5 könyöknyi volt. Az oszlopfőt bronzból való fonadék és gránátalmák vették körül. Ugyanilyen volt a második oszlop is. Kilencvenhat gránátalma csüngött róluk; a fonadékot körülvevő gránátalmák száma összesen száz volt. A testőrség parancsnoka Szeraja főpapot meg Cefanja másodpapot és a három kapuőrt is fogságba hurcolta. Foglyul ejtette a városban azt az udvari tisztet is, aki a harcosok parancsnoka volt; aztán hetet a király személyes barátai közül, akiket még a városban talált: a seregek parancsnokának titkárát, aki a katonák számbavételéért felelt; és még más hatvan előkelő embert is, akik a városban voltak. Ezeket Nebuzaradán, a testőrség parancsnoka elfogta és Babilon királya elé vitte, Riblába, és Riblában, Hamat földjén Babilon királya megölette őket. Így történt tehát Júda elhurcolása saját földjéről. Azoknak a száma, akiket Nebukadnezár elhurcolt, a következő: a 7. esztendőben háromezer-huszonhárom júdait, Nebukadnezár 18. esztendejében nyolcszázharminckét személyt hurcoltak el Jeruzsálemből. Nebukadnezár 23. évében Nebuzaradan, a testőrség parancsnoka hétszáznegyvenöt júdait hurcolt el. Összesen tehát négyezer-hatszáz személyt. De Jojachin, Júda királya fogságának 37. esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonötödik napján az történt, hogy Evil-Merodach, Babilon királya trónra lépésének évében megkegyelmezett Jojachinnak, Júda királyának, és szabadon bocsátotta börtönéből. Barátságosan bánt vele, és királyi székét a többi királyi széke fölé helyezte, akik ott voltak nála Babilonban. Így hát Jojachin levetette rabruháját, és élete további folyamán mindennap a királyi asztalnál étkezett.BEVEZETÉS A SIRALMAK KÖNYVÉHEZ
Ellátásáról élete hátralevő részében, egészen holta napjáig napról napra a babiloni király gondoskodott.Abdiás könyve
Címzés és bevezetés
Jövendölés Edom ellen
1 Abdiás látomása Edomról. Üzenetet kaptam az Úrtól, hírvivő érkezett a népek közé: „Fel! Támadjuk meg ezt a népet! Harcra fel!” Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézd, kicsivé teszlek a népek között, s nagyon megvetett leszel. Megcsalt szíved kevélysége, téged, aki a sziklák repedéseiben lakol, aki magasra építed lakóhelyedet, és azt mondod szívedben: „Ki taszíthat engem le a földre?” Hiába emelkedsz fel, mint a sas, hiába rakod fészkedet a csillagok közé, bizony onnan is letaszítalak – mondja az Úr.Edom megsemmisítése
Ha tolvajok törnének be hozzád, vagy éjszaka rablók, akkor, ugye, annyit vinnének el, amennyi nekik tetszik? Ha szüretelők jönnének hozzád, talán hagynának böngészni valót? Mennyire kifosztottak! Felkutattak, mint Ézsau rejtett kincseit. Egészen a határig üldöztek, szövetségeseid kijátszottak, jó barátaid rászedtek. Akik kenyeredet ették, tőrbe csaltak: „Nincsen az eszén!” Azon a napon – mondja az Úr – nemde kiirtom Edomban a bölcseket, Ézsau hegyén a józan észt?Edom bűne
Megrémülnek harcosaid, Temán, úgyhogy mindenki elpusztul Ézsau hegyén. Az öldöklés és az erőszak miatt, amelyet testvéred, Jákob ellen elkövettél, szégyen borít el, és örökre elpusztulsz. Mivel jelen voltál te is akkor, amikor kincseit elrabolták az idegenek, barbár népek léptek be kapuján, és sorsot vetettek Jeruzsálemre: te is olyan voltál akkor, mint akármelyikük. Ne nézd testvéredet kárörvendőn a fosztogatás napján! Ne örülj Júda fiain pusztulásuk napján! Ne légy fennhéjázó a szorongatás napján! Népem kapuján ne lépj be a veszedelem napján! Ne örülj te is bajának a veszedelem napján! Ne nyúlj javaihoz a veszedelem napján! Ne állj ki a keresztutakra, hogy megöld a menekülteket; a szökevényeket ne fogd el a szorongatás napján! Mert közel van az Úr napja minden nép számára. Úgy tesznek veled, mint te tettél: tetteid tulajdon fejedre hullanak.Az Úr napján Izrael bosszút áll Edom felett
Igen, amint ti ittatok szent hegyemen, úgy iszik majd minden nép folyton-folyvást, isznak fulladásig, és nem lesznek, mintha soha nem is lettek volna. De lesznek menekültek Sion hegyén, – szent hely lesz ez –, és Jákob háza visszaszerzi tulajdonát. Jákob háza tűz lesz, József háza láng, Ézsau háza pedig szalma: felgyújtják és megemésztik. Nem menekül meg senki Ézsau házából – az Úr mondta ezt.Az új Izrael
Negeb lakói elfoglalják Ézsau hegyét, a síkság lakói a filiszteusok földjét; elfoglalják Efraim vidékét és Szamária vidékét, Benjamin meg Gileádot foglalja el. És ez az elhurcolt sereg: Izrael fiai elfoglalják Kánaánt Száreptáig; a jeruzsálemi száműzöttek, akik Szefáradban vannak, elfoglalják Negeb városait. Győztesen vonulnak fel Sion hegyére, hogy ítéletet tartsanak Ézsau hegye felett, és az Úré lesz a királyi hatalom.
Aki előbb felel, semmint hogy mást meghallgat, elárulja, hogy botor és szidásra érdemes.
A férfi lelke el tudja tűrni a betegséget, de a nyomott kedélyt ki tudja eltűrni?
Az okos ember szívét megnyeri a tudás, a bölcsnek a füle is ismeretet keres.
Az ajándék tágasságot teremt az embernek, hozzásegíti, hogy a nagyok elé jusson.