1. BESZÉDEK A SZÍR–EFRAIMITA HÁBORÚ ELŐTTI ÉVEKBŐL
Címzés.
111 Izajásnak, Ámoc fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemről, amelyet Júda királyainak: Uzijának, Jotamnak, Acháznak és Hiszkijának uralkodása idején látott.
A hűtlen nép korholása
22 Halljátok, egek és te, föld, figyelj, mert az Úr beszél: „Fiakat neveltem és naggyá tettem őket, ők mégis hűtlenné váltak. 33 Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg, népem nem tud semmit megérteni!”
A Júdára váró büntetés
44 Lám, a bűnös nemzet, a gonoszsággal terhelt nép! Gonosztevők nemzedéke, elvetemült fiak! Elhagyták az Urat, s megvetették Izrael Szentjét, hátat fordítottak neki. 55 Még hol verjelek meg benneteket, amiért hűtlenségre hűtlenséget halmoztok? Beteg az egész fej és a szív teljesen erőtlen. 66 Tetőtől talpig sehol sem ép, csupa sebhely, zúzódás és nyílt seb. Mégsem nyomták ki, nem kötözték be, és olajjal sem puhították. 77 Országotok pusztává lett, városaitokat elnyelték a lángok. Földeteket szemetek láttára idegenek élik fel: pusztasággá lett, mint Szodoma földje a pusztulás után. 88 Sion leánya magára maradt, mint a kunyhó a szőlőben; mint a csőszkunyhó az uborkaföldön, mint az ostromlott város. 99 Ha a Seregek Ura nem hagyott volna meg némi maradékot, olyanok volnánk, mint Szodoma, és hasonlítanánk Gomorrához.
A képmutatás ellen
1010 Halljátok az Úr szavát, Szodoma fejedelmei! Figyelj Isten parancsára, Gomorra népe! 1111 „Minek nekem megannyi véres áldozatotok?” – mondja az Úr. „Jóllaktam már kosokból készült égőáldozataitokkal, és a hizlalt borjak hájával. A bikák és bakok vérében nem lelem kedvemet. 1212 Ha elém járultok színem látására, ki kér rá benneteket, hogy udvaraimat tapodjátok? 1313 Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el. Újhold, szombat és ünnepi összejöveteleitek… Hogy tűrjem tovább együtt a vétket és ünnepeiteket? 1414 Újholdjaitokat és zarándoklataitokat egész szívemből gyűlölöm, terhemre lettek. Már belefáradtam, hogy elviseljem őket. 1515 Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér. 1616 Mosdjatok meg, s tisztuljatok meg. El gonosz tetteitekkel színem elől, ne tegyetek többé rosszat! 1717 Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet. 1818 Aztán gyertek, s szálljatok velem perbe!” – mondja az Úr. „Ha olyanok volnának is bűneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú. 1919 Ha készséggel engedelmeskedtek, majd a föld legjavából esztek. 2020 De ha tovább is lázongtok ellenem, kard pusztít el benneteket.” Igen, az Úr szája mondja ezt.
Panasz Jeruzsálem miatt
2121 Hogyan is lett cédává a hűséges város? Sion egykor csupa igazság volt, igazságosság lakott benne, de most gyilkosok lakják. 2222 Ezüstöd salakká változott, borod olyan lett, mint a víz. 2323 Fejedelmeid lázadókká lettek, tolvajok társaivá. Mindnyájan csak a hasznot lesik, és megvesztegető ajándékra vadásznak. Nem szolgáltatnak igazságot az árvának, s az özvegyek ügyével mit sem törődnek. 2424 Ezért mondja az Úr, a Seregek Ura, Izrael Erőse: „Igen, elégtételt szerzek ellenségeimtől, és bosszút állok ellenfeleimen. 2525 Lám, ellened fordítom kezemet, hogy kiolvasszam belőled a salakot, és eltávolítsam az ólmot. 2626 És ismét olyan bírákat adok, mint hajdanában, olyan tanácsadókat, mint a letűnt időkben. Akkor majd újra az Igazság városának hívnak, hűséges városnak.” 2727 Sionnak megváltást hoz a jog, megtértjeinek meg az igazságosság. 2828 A lázadók és a bűnösök elvesznek, és akik elhagyták az Urat, elpusztulnak.
A szent ligetek ellen
2929 Igen, megszégyenültök majd a tölgyek miatt, amelyek örömötökre szolgáltak. Pirultok majd a kertek miatt, amelyekben kedvetek leltétek. 3030 Mert olyanok lesztek, mint a lombját vesztett tölgy, és mint a kert, amelynek nincsen vize. 3131 Az erős is csak olyan lesz, mint a kóc, keze munkája meg, mint a szikra. Mindkettő együtt lobban lángra, s nem lesz, aki tüzét eloltsa.
Örökké tartó béke.
211 Izajásnak, Ámoc fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemről. 22 Az utolsó időkben az Úr házának hegye szilárdan áll majd a hegyek tetején, és magasabb lesz a halmoknál. Odaözönlenek mind a nemzetek, 33 felé tart számos nép, és így szól: „Rajta, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének házához, hogy tanítson meg minket útjaira, és így az ösvényein járhassunk. Mert a Sionról jön a törvény és Jeruzsálemből az Úr tanítása.” 44 Ő tart majd ítéletet a nemzetek között, és igazságot szolgáltat számtalan népnek. Ők meg ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést. 55 Jákob háza, gyertek, járjunk az Úr világosságában!
Az Úr eljövetele
66 Igen, elvetetted népedet, Jákob házát. Mert tele van jósokkal és jövendőmondókkal, mint a filiszteusok földje. Idegenek fiaival kötnek szövetséget. 77 Országa tele van ezüsttel-arannyal, és kincseinek se szeri, se száma. Országa tele van lovakkal, harci szekereit nem lehet megszámlálni. 88 És tele van országa bálványokkal… Meghajolnak kezük műve előtt, olyasmi előtt, amit ujjaik alkottak. 99 Az ember megalázkodik majd, s meghajlik a férfi: Ne bocsáss meg nekik! 1010 Menekülj a kősziklák közé, és rejtőzz a porba a rettenetet keltő Úrtól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet. 1111 Akkor az ember lesüti kevély szemét, és az emberek gőgjét megaláztatás éri. Egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon. 1212 Igen, a Seregek Urának napja megaláz majd minden gőgöt és kevélységet, és minden nagyravágyást. 1313 Megalázza Libanonnak minden cédrusát, Básán minden tölgyét, 1414 mind a magas hegyeket, és mind a kiemelkedő dombokat, 1515 mind a büszke tornyokat és mind az erős várfalat, 1616 Tarsis minden hajóját és az összes értékes holmit… 1717 Meggörnyed az emberi nagyság és az emberek gőgjét megaláztatás éri. Egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon, 1818 és a bálványok mind elenyésznek. 1919 A kősziklák barlangjaiba menekülnek az emberek és a föld hasadékaiba a rettenetet keltő Úrtól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet. 2020 Azon a napon az ember odaveti majd a vakondoknak és a denevéreknek ezüst és aranybálványait, amelyeket azért csinált, hogy imádja őket, 2121 és a kősziklák hasadékaiba menekül, s a sziklák üregeibe, a rettenetet keltő Úrtól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet. 2222 Ne bízzatok hát emberben, akinek mindene a lehelet az orrában. Ugyan mi nagyot tarthattok felőle?
111 Ez a könyv Tobit története, Tóbiel fiáé, aki Ananielnek volt a fia, az meg Gabael fiáé, Aduelé, Aziel nemzetségéből, Naftali törzséből. 22 Szalmanasszárnak, az asszírok királyának idejében Tibéből fogságba hurcolták. Ez Galileának felső részén, Kádes-Naftalitól délre fekszik, Hacor fölött nyugatra és Sefattól északra. 33 Én, Tobit, egész életemben igaz úton jártam, s a jót tettem. Bőven osztottam alamizsnát testvéreimnek és azoknak az embereknek, akik velem együtt kerültek az asszírok országába, Ninivébe. 44 Amikor még hazámban, Izrael országában éltem – akkor még fiatal voltam –, atyámnak, Naftalinak egész törzse elszakadt Dávid házától és Jeruzsálemtől, noha Izrael összes törzse közül rá esett a választás, hogy minden törzs ott mutassa be az áldozatot. A templom, az Isten lakóhelye minden törzs számára épült, örök időkre. 55 Testvéreim és Naftali háza a borjúnak áldoztak, amelyet Izrael királya, Jerobeám állított Dánban, Galilea hegyein. 66 Gyakran elzarándokoltam – egymagam – az ünnepekre Jeruzsálembe, amint egész Izraelnek előírja egy örök időkre szóló törvény, az első terméssel és az állatok elsőszülötteivel, a jószág tizedével és a birka első gyapjával. 77 Odaadtam Áron fiainak, a papoknak, hogy tegyék az áldozati oltárra. A bor és a gabona, az olaj, a gránátalma és az egyéb gyümölcs tizedét Lévi fiainak adtam át, akik Jeruzsálemben teljesítettek szolgálatot. A második tizedet hat egymás utáni éven át eladtam, aztán elmentem és felhasználtam Jeruzsálemben. 88 A harmadikat az árváknak, özvegyeknek és idegeneknek adtam, akik Izrael fiai között élnek. Minden harmadik esztendőben megajándékoztam őket vele, s megettük Mózes törvényének előírásaihoz híven, ahogyan apai nagyanyám, Debora tanított bennünket. Apám ugyanis meghalt, és árván maradtam. 99 Amikor elértem a férfikort, apám nemzetségéből vettem feleséget, Annának hívták. Született tőle egy fiam, Tóbiásnak neveztem el. 1010 Amikor engem is elhurcoltak Asszíriába, Ninivébe kerültem. Testvéreim és a nemzetségemből valók mind ettek a pogányok ételéből, 1111 én azonban óvakodtam tőle, hogy egyem a pogányok ételéből. 1212 Mivel szívvel-lélekkel ragaszkodtam Istenemhez, 1313 a Magasságbeli Szalmanasszár kegyeibe juttatott, úgyhogy én lettem a bevásárlója. 1414 Médiába mentem, s a haláláig vásároltam neki, és a médiai Rágesban Gábaelnél, Gábri testvérénél tíz talentum ezüstöt helyeztem letétbe. 1515 Amikor Szalmanasszár meghalt, fia, Szancherib lett helyette a király. A Médiába vezető utak nem voltak többé biztonságosak, 1616 így nem utazhattam oda. Szalmanasszár idejében bőséges alamizsnát osztottam testvéreimnek. 1717 Kenyeremet az éhezőknek, ruhámat a rongyosaknak adtam. Ha láttam, hogy meghalt valaki a nemzetségemből és odadobták Ninive fala tövébe, eltemettem. 1818 Azokat is eltemettem, akiket Szancherib ölt meg. [Amikor Júdeából menekülésszerűen visszatért azután, hogy az ég Királya megbüntette a káromlót, Szancherib sokat megöletett Izrael fiai közül haragjában.] Titokban fogtam a holttesteket, és eltemettem őket. Amikor aztán a király kereste őket, nem találta. 1919 Akkor egy ninivei ember elment, és tudtára adta a királynak, hogy én vagyok az, aki titokban eltemettem őket. Mihelyt neszét vettem, hogy a királynak tudomása van tetteimről és meg akar öletni, félelmemben elmenekültem. 2020 Erre minden vagyonomat elkobozták, mindent lefoglaltak az államkincstár számára, és feleségemen, Annán meg fiamon, Tóbiáson kívül nem maradt semmim. 2121 De negyven nap sem telt bele, és két fia megölte Szancheribet, aztán az Ararát-hegységbe menekültek. Helyette Asszarhaddon lett a király. Achikárt, Anael nevű testvérem fiát tette meg főkincstárosnak és kormányzónak. 2222 Achikár szólt az érdekemben, így aztán visszatérhettem Ninivébe. Achikár volt ugyanis a főpohárnok és a pecsétőr, a kancellár és az államkincstár vezetője. Asszarhaddon meghagyta hivatalaiban. A rokonságomból származott, az unokaöcsém volt.
A vakság.
211 Asszarhaddon uralkodása idején visszatértem házamba, és visszakaptam feleségemet, Annát, meg fiamat, Tóbiást. Pünkösdkor [a hetek ünnepén] jó ebéd volt. Leültem enni. 22 Elém tették az ételt, különféle fogásokat hoztak. Azt mondtam Tóbiásnak, a fiamnak: „Eredj, gyermekem, aztán ha nélkülözőre akadsz a testvérek körében, akiket ide hurcoltak Ninivébe, hozd ide, s ha derék ember, neki is jut az ételből. Megvárlak fiam, amíg visszatérsz!” 33 Tóbiás el is ment, hogy testvéreink közt egy szegényt keressen, de visszajött, s így szólt: „Apám!” „Na mi van, fiam?” – feleltem neki. „Apám – folytatta –, valakit megöltek a mieink közül, megfojtották, aztán odadobták a piactérre, még most is ott fekszik.” 44 Nem kellett az étel, fölkeltem, elhoztam az embert a térről és bevittem egy házba, hogy ha majd lenyugszik a nap, eltemessem. 55 Aztán hazamentem, megmosakodtam, és szomorúan ettem a kenyeremet. 66 Eszembe jutott, amit Ámosz próféta Bételről mondott: „Ünnepeitek gyásszá változnak és ujjongástok siratóénekké.” Sírva fakadtam. 77 Napnyugta után aztán elmentem, sírt ástam és eltemettem. 88 A szomszédok kicsúfoltak és azt mondták: „Na, ez már megint nem fél? [Nem szabad elfelejteni, hogy ilyenek miatt díjat tűztek ki a fejemre.] A múltkor el kellett menekülnie, és lám, most már megint temeti a halottakat!” 99 Éjszaka megfürödtem, kimentem az udvarra és lefeküdtem a fal tövébe. Mivel meleg volt, nem takartam be a fejemet. 1010 Nem tudtam, hogy verebek fészkelnek fölöttem a falon. Meleg ürülék hullott a szemembe. Fehér foltok keletkeztek rajtam, úgyhogy orvoshoz kellett fordulnom. Minél több kenőcsöt használtam el, annál vaksibbá váltam a foltoktól, végül egészen megvakultam. Négy évig nem láttam, sajnáltak is nagyon a testvéreim. Két évig Achikár gondoskodott eltartásomról, amíg Elümaiszba nem ment. 1111 Akkor a feleségem kétkezi munkába fogott: gyapjút font, vásznat szőtt, 1212 megrendelésre dolgozott és pénzt kapott érte. Egyszer március hetedikén elkészült az egyik darabbal és átadta a megrendelőknek. Ezek mind kifizették, amivel tartoztak, aztán ráadásul még egy kecskegidával is megajándékozták. 1313 Amikor a közelembe ért, elkezdett mekegni. Szóltam a feleségemnek, és megkérdeztem tőle: „Honnan van a gida? Talán csak nem lopott jószág? Add vissza a gazdájának! Lopott jószágot nem szabad megenni.” 1414 Azt felelte: „Ráadásul kaptam, a munkámért járó pénzen kívül.” De nem hittem el neki, és ráparancsoltam, hogy vigye vissza a gazdájának. [Egészen kipirultam a méregtől.] De ő sem maradt adós a felelettel: „Mire mentél az alamizsnáddal és a jótéteményeddel? Csak rád kell nézni és meglátszik, mennyit értek!”
77 Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap. 88 Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! 99 Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását. 1010 A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni – az az okosság. 1111 Általam gyarapszik napjaidnak száma, és megsokasodnak életed évei. 1212 Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát.