711 Saját palotáját Salamon tizenhárom évig építette, míg egészen be nem fejezte palotáját. 22 A libanoni erdei palotát 100 könyök hosszúra, 50 könyök szélesre, 30 könyök magasra, s négy cédrusfa oszlopsorra építette, az oszlopokra pedig cédrusfa oszlopfőket helyezett. 33 Az oszlopokon nyugvó övgerendák fölött cédrusfával fedték be (a palotát). 44 A gerendázatot három helyen támasztották alá összesen negyvenöt oszloppal, minden sorban tizenöttel; háromszor sorakoztak szemközt egymással. 55 Az ajtók és ablakok mind négyszögletesre készültek, fakerettel, s a nyílások szembenéztek egymással, háromszor. 66 Aztán oszlopcsarnokot is emelt, 50 könyök hosszút, 30 könyök szélest… előtte előcsarnokkal. 77 Végül fölépítette a tróntermet, ahol igazságot szolgáltatott, tehát az ítélkezés színhelyét. Cédrusfa burkolattal borította a padlótól egészen a gerendákig. 88 A saját palotája, ahol lakott, a másik udvarban, a csarnoktól befelé, hasonló módon épült. Ugyanígy épített egy palotát, a csarnokhoz hasonló módon, a fáraó lányának is, akit elvett Salamon. 99 Ezeket mind méretre kifaragott, kívül és belül befűrészelt, pompás kövekből építette, az alaptól egészen a fa tetőszerkezetéig. 1010 Alapul súlyos kövek szolgáltak, hatalmas kövek, 10 könyöknyi tömbök és 8 könyöknyi tömbök. 1111 Rájuk méretre faragott, súlyos kövek kerültek, majd cédrusgerendák. 1212 A nagy előudvart három sor faragott kő és egy sor cédrusgerenda vette körül, éppen úgy, mind az Úr templomának belső előudvarát és a palota előudvarát.
Hirám, a brozműves.
1313 Salamon király elküldött és elhozatta a tíruszi Hirámot, 1414 aki egy Naftali törzséből való özvegyasszonynak volt a fia. Az apja tíruszi ember volt, bronzműves. Megvolt benne a készség, hozzáértés és ügyesség bármiféle bronzműves munkához. Eljött hát Salamon királyhoz, és mindenféle munkát elvégzett neki.
A bronzoszlopok.
1515 Két bronzoszlopot öntött: az egyik oszlop 18 könyök magas volt, s egy 12 könyök hosszú zsinór érte körül. Ugyanilyen volt a másik oszlop is. 1616 Két oszlopfőt is csinált bronzból öntve, az oszlopok tetejére. Az egyik oszlopfő magassága 5 könyököt tett ki, s ugyanígy 5 könyököt tett ki a másik oszlopfő magassága is. 1717 Fent az oszlopok fölé az oszlopfőkre csinált két hálót, láncszerűen összefűzött zsinórokból kötve, egy hálót az egyik oszlopfőre, és egy hálót a másik oszlopfőre. 1818 Aztán gránátalmafákat is csinált, mégpedig mindegyik háló köré két sort, 1919 összesen négyszázat; 2020 a háló fölött az oszloppárnára tették fel őket; kétszáz gránátalmát az egyik oszlopfő köré is. Fent az oszlopokon az oszlopfőknek lótusz formájuk volt. 2121 Az oszlopokat a templom előcsarnokánál állította fel. Az egyik oszlopot jobbra állította, és Jachinnak nevezte el. A másik oszlopot balra állította, és Boásznak nevezte el. 2222 Fent az oszlopokon volt egy lótuszvirág. Így készültek el az oszlopok.
A bronzmedence.
2323 Aztán öntött egy medencét is, 10 könyököt tett ki az egyik peremétől a másikig, kerek volt, a magassága 5 könyök, és egy 30 könyöknyi zsinór érte körül. 2424 A perem alatt tök formájú díszítés övezte; a két sor tök alakú díszítés 30 könyök hosszúságban futott körül a medencén, és azzal együtt öntve készült. 2525 (A medence maga) tizenkét ökrön állt, három északra nézett, három nyugatra, három délre és három keletre. Rajtuk nyugodott a medence – a hátsó részük befelé állt. 2626 Egytenyérnyi volt a vastagsága, a pereme meg a serleg pereméhez hasonlított, olyan volt, mint a lótuszvirág. 2 000 bát fért bele.
A bronz üstlábak és -üstök.
2727 Üstlábakat is csinált, bronzból – szám szerint tízet. Mindegyik üstláb 4 könyök hosszú, 4 könyök széles és 3 könyök magas volt. 2828 Az üstlábak így készültek: volt egy keretük, és a keretnek oldala. 2929 A keret oldalát oroszlánok, ökrök és kerubok díszítették. A keret fölött volt egy párkány, az oroszlánok és ökrök alatt meg egy szegély… mintára. 3030 Mindegyik üstlábnak volt négy bronzkereke és egy tengelye, szintén bronzból. A négy sarkán, az üst alatt négy támasz volt; a támaszokat… öntötték. 3131 A tartó a párkányon belül helyezkedett el, kerek volt, mint valami henger, fölfelé egykönyöknyire nyúlt fel, s összesen másfél könyöknyit tett ki. A tartókon is metszetek voltak. A párkányok nem kerek alakúak voltak, hanem négyszögletesek. 3232 A négy kereket a perem alatt helyezték el. A kerekek tengelyeit az üstlábhoz erősítették. Mindegyik kerék másfél könyök magas volt. 3333 A kerekek úgy készültek, mint a kocsikerekek, tengelyüket, abroncsukat, küllőjüket, kerékagyukat mind öntötték. 3434 Az üstlábak négy sarkán a négy támaszt egyszerre öntötték az üstlábbal. 3535 Fönt, az üstláb fölött volt egy tartó, fél könyök magasan, körbe hajlítva. Az üstlábon fönt még egy másik tartó is volt csapokkal, amelyek az üstöt tartották; a csapok és a peremek egy egészet alkottak vele. 3636 Az oldalára kerubokat, oroszlánokat és pálmákat véstek… s körbe füzéreket. 3737 Ilyen módon tíz üstlábat csináltak, mindet ugyanúgy öntve, s ugyanolyan méretre. 3838 Erre tíz bronzüstöt tettek. Mindegyik üst 40 bát űrtartalmú volt, s mindegyik üst mérete 4 könyöknyit tett ki. A tíz üstláb mindegyikéhez tartozott egy üst. 3939 Az üstlábak közül ötöt a templom déli oldalára állított, ötöt pedig az északi oldalra. A (bronz) medencét a templom déli oldalán állította fel, mégpedig délkelet felé.
A templom kisebb fölszerelési tárgyai; összefoglalás.
4040 Ezenkívül Hirám még hamutartályokat, lapátokat és hintőket is csinált. Így Hirám minden munkát elvégzett, amire Salamon királytól az Úr temploma számára megbízást kapott. 4141 (Megcsinálta) a két oszlopot, az oszlopokon fönt a két gömb alakú oszlopfőt, a két hálót; beborítani velük az oszlopokon nyugvó oszlopfők párnáit, 4242 a négyszáz gránátalmát a két hálóra – két sor gránátalmát mindegyik hálóra; 4343 aztán a tíz üstlábat, és a tíz üstöt az üstlábakra; 4444 majd a medencét és a tizenkét ökröt a medence alá; 4545 végül a serpenyőket, lapátokat és hintőket. Ezek a fölszerelések, amelyeket Hirám Salamon királynak az Úr temploma számára készített, mind fényezett bronzból valók voltak. 4646 A Jordán vidékén öntötte őket (a király), agyagmintákban, Szukkot és Cartan között. 4747 Töméntelen mennyisége miatt a bronz súlyát nem állapították meg. 4848 Salamon mindent felállított az Úr templomában, amit csak készített: az aranyoltárt, az aranyasztalt, amire a kenyeret tették, a színarany mécstartókat, 4949 ötöt a jobb, ötöt a bal oldalra a hátulsó része elé, aztán hozzá az aranyvirágokat, mécseket és koppantókat, 5050 továbbá a színarany üstöket, késeket, hintőket, tálakat és serpenyőket; a belső tér, vagyis a szentek szentje és a fő térség arany ajtósarkait. 5151 Amikor minden munka befejeződött, amit Salamon király az Úr temploma számára végeztetett, Salamon atyjának, Dávidnak fogadalmi ajándékait is oda vitette. Az ezüstöt és az aranyat, valamint a fölszerelési tárgyakat az Úr templomának kincstárában helyezte el.
111 A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának a szavai. 22 Hiábavalóság, csak hiábavalóság, ezt mondja a prédikátor, hiábavalóság, csupa hiábavalóság. Minden hiábavalóság! 33 Mi haszna az embernek minden fáradozásból, amit magára vállal a nap alatt?
ELSŐ RÉSZ
Előszó.
44 Az egyik nemzedék megy, a másik jön, de a föld örökké megmarad. 55 A nap fölkel és a nap lenyugszik, a helyére siet, s ott újra fölkel. 66 A szél dél felé fúj, északra fordul; körbejár, megfordul, visszatér – így ismétli járását a szél. 77 Minden folyó a tengerbe ömlik, s a tenger mégsem telik meg; a folyók egyre folytatják útjukat céljuk felé. 88 Minden fáraszt. Nem mondhatja senki, hogy a szeme eleget látott, vagy hogy a füle eleget hallott. 99 Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt. 1010 Ha azt mondják valamire: „Lám, ez új”, az is rég megvolt azokban az időkben, amelyek előttünk voltak. 1111 Nem törődnek az emberek a régiekkel. De a későbbiekre sem gondolnak majd azok, akik még később lesznek.
Salamon élete.
1212 Én, a prédikátor, Izrael királya voltam Jeruzsálemben. 1313 Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik. Ilyen hálátlan feladatot bízott Isten az emberek fiaira, hogy vesződjenek vele. 1414 Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés. 1515 Ami görbe, nem válhat egyenessé, ami nincs, azt nem lehet számba venni. 1616 Így szóltam magamban: Sok bölcsességre szert tettem, és mind felülmúltam, aki előttem Jeruzsálem fölött uralkodott. Sok bölcsességet és tudományt latra vetettem. 1717 Gondosan tanulmányoztam a bölcsességet és a tudást, az esztelenséget és a balgaságot. S meggyőződtem róla, hogy ez is csak szélkergetés. 1818 Valóban: sok bölcsességgel sok bosszúság jár együtt, és aki gyarapítja a tudást, a gyötrelmet is fokozza. 211 Azt mondtam magamban: Rajta! Próbálkozzál a vigassággal és élvezd az életet! De kiderült: ez is hiábavalóság. 22 A nevetésre azt mondtam: Bolondság! És a vigasságra: Mire jó ez? 33 Elhatároztam, hogy testemet átengedem a mámornak, de szívemet azért megtartom a bölcsességnek; átadom magamat az esztelenségnek, míg nem látom, mi válik javára az emberek fiainak, s mit csinálnak életük folyamán az ég alatt. 44 Nagy dolgokat vittem végbe, palotákat építettem és szőlőket ültettem magamnak. 55 Kerteket és ligeteket telepítettem, és beültettem őket mindenféle gyümölcsfával. 66 Víztároló tavakat létesítettem, hogy öntözhessem a fiatal fákat. 77 Rabszolgákat és rabszolganőket vásároltam, és voltak házamban született rabszolgáim is; jószágom is volt: rengeteg marhám és juhom, több, mint bármelyik elődömnek Jeruzsálemben. 88 Aranyat és ezüstöt is halmoztam fel magamnak, királyok és országok kincseit. Fogadtam énekeseket és énekesnőket, és megszereztem az emberek fiaitól a fölöslegüket, egyik ládával a másik után. 99 Így nagyobb és gazdagabb lettem, mint bármelyik elődöm Jeruzsálemben, s közben a bölcsességem is megmaradt. 1010 A szememnek megadtam mindent, amit csak megkívánt, semmiféle gyönyört nem vontam meg szívemtől. Igen, szívem örömet merített minden fáradozásomból, és ez volt a jutalmam minden fáradozásomért. 1111 És latra vetettem kezem minden művét, és a fáradságot is, amibe került. Ó, minden hiábavalóság és szélkergetés, nincs belőle semmi haszon a nap alatt! 1212 Elgondolkodtam a bölcsességen, az esztelenségen és a balgaságon. Hadd lám: mit csinál majd a király utódja? Azt, amit már régen is tettek. 1313 És láttam, hogy a bölcsesség felülmúlja a balgaságot, mint a világosság a sötétséget. 1414 A bölcs maga elé néz, a balga vaktában megy. De arra is rájöttem, hogy egy és ugyanaz a sorsa mind a kettőnek. 1515 Ekkor azt mondtam magamnak: Ha rám is a balgák sorsa vár, miért lettem akkor olyan mérhetetlenül bölcs? És így szóltam magamban: Ez is hiábavalóság! 1616 Valóban, a bölcs emlékezete éppoly kevéssé örök, mint a balgáé. A jövőben hamarosan elfelejtik mind a kettőt. A bölcs meghal éppen úgy, mint a balga. 1717 Meggyűlöltem az életet, mert bosszantónak találtam azt a fáradozást, ami a nap alatt folyik. Igen, minden hiábavalóság és szélkergetés! 1818 Meggyűlöltem minden művemet, amit létrehoztam a földön, hiszen az utódomra kell hagynom. 1919 Ki tudja, bölcs lesz-e vagy balga? És mégis teljesen szabadon rendelkezik majd munkám minden gyümölcsével, amire (annyi) fáradságot és okosságot pazaroltam életemben. Ez is hiábavalóság! 2020 Odáig jutottam, hogy szívemet átengedtem a kétségbeesésnek amiatt a fáradozás miatt, amit magamra vállaltam a nap alatt. 2121 Hisz jó néhány ember munkálkodott bölcsen, okosan és sikerrel, aztán át kell engednie szerzeményét olyannak, aki mit sem fáradt érte. Ez is hiábavalóság és nagy baj! 2222 Igen, mije marad az embernek minden fáradozásából és törekvéséből, amivel emésztette magát életében? 2323 Valóban: minden napja csupa szenvedés és minden tevékenység csupa bosszúság. Szíve még éjjel sem tud megnyugodni. Ez is hiábavalóság! 2424 Nem tehet jobbat az ember, mint hogy egyék, igyék és kedvét lelje a munkájában. Mert beláttam, hogy ez az Isten kezéből jön. 2525 Mert az öröm is, a gond is Istentől van. 2626 Igen, annak, aki kedves előtte, bölcsességet, tudást és örömet ad; a bűnösnek meg a gyötrelmet adja, hogy gyűjtsön és halmozzon, hogy aztán olyannak adja, aki tetszik Istennek. Ez is hiábavalóság és szélkergetés!
A halál.
311 Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: 22 Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének. 33 Ideje az ölésnek és ideje a gyógyításnak; ideje a bontásnak és ideje az építésnek. 44 Ideje a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a táncnak. 55 Ideje a kő eldobálásának, és ideje a kő összeszedésének; ideje az ölelkezésnek, és ideje az öleléstől való tartózkodásnak. 66 Ideje a keresésnek, és ideje az elveszítésnek; ideje a megőrzésnek, és ideje az eldobásnak. 77 Ideje az eltépésnek, és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak, és ideje a szólásnak. 88 Ideje a szeretetnek, és ideje a gyűlöletnek; ideje a háborúnak, és ideje a békének. 99 Mi haszna van a munkálkodónak abból, hogy fáradozik? 1010 Elnéztem a vesződséget, amit Isten az emberek fiainak ad, hogy bajlódjanak vele. 1111 Mindent ő tesz, a maga idejében. Adott ugyan nekik (némi) fogalmat az idő egész folyásáról is, de anélkül, hogy az ember elejétől végig fel tudná fogni, amit az Isten tesz. 1212 Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét. 1313 Mert hiszen az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik és kedvét leli a munkájában. 1414 Rájöttem: amit Isten tesz, az minden időre szól. Ahhoz nem lehet sem hozzátenni, sem semmit elvenni belőle. Isten azért tesz így, hogy féljünk tőle. 1515 Ami van, már rég megvolt, s ami lesz, már rég megvan, és Isten szereti az üldözöttet. 1616 Láttam továbbá a földön az ítélet helyét – itt bűn volt; és az igazságosság helyét – itt gonoszság. 1717 Azt mondtam hát magamban: Isten ítéletet tart mind az igaz, mind a gonosz fölött. Mert mindennek megvan a maga ideje, ami itt végbemegy. 1818 Azt mondtam magamban az emberek fiairól: hogy napfényre hozza (mivoltukat), Isten láthatóvá tette, hogy egymáshoz (csak olyanok, mint az) állatok. 1919 Mert hiszen az emberek fiainak sorsa és az állatok sorsa egy és ugyanaz a sors. Amint ezek meghalnak, meghalnak azok is. Mindben egyforma az éltető lehelet, és nincs az embernek többje, mint az állatnak. Igen, mindkettő hiábavalóság! 2020 Mindkettő ugyanarra a helyre jut. Mindkettő porból lett és minden visszatér a porba. 2121 És ki tudja, vajon az emberek fiainak éltető lehelete fölfelé száll-e, és vajon az állatok éltető lehelete lefelé, a földbe száll-e? 2222 Így beláttam, hogy nincs jobb az ember számára, mint hogy örömét lelje munkájában, mert ez a sorsa. Mert ugyan ki juttathatja odáig, hogy lássa, mi lesz utána?
511 (A karvezetőnek, fuvolára – Dávid zsoltára.) 22 Hallgasd meg szavamat, Uram, figyelj esdeklésemre! 33 Hangos imádságom jusson eléd, Királyom és Istenem! Hiszen hozzád könyörgök, 44 Uram, virradatkor már hallod kiáltozásomat, már reggel eléd tárom kérésemet és várok. 55 Te nem olyan Isten vagy, akinek az álnokság tetszik. A rossznak nincs maradása előtted, 66 az elvakultak nem állhatnak meg színed előtt. A gonosztevőket gyűlölöd mind, 77 és megsemmisíted a képmutatókat. A véres kezű, az álnok ember irtózatos az Úr szemében. 88 De én kegyelmed bőségéből házadba léphetek, és szent templomod előtt leborulhatok félelmeddel telve. 99 Uram, te igaz vagy, vezess hát, ellenségeim ellenére is, s tedd járhatóvá előttem ösvényedet! 1010 Szájukban nincs igazság, szívükben gonoszat forralnak. Torkuk nyitott sír, nyelvük hízelgésre hajlik. 1111 Büntesd meg őket érte, Istenem, hadd essenek saját csapdájukba! Számtalan gonoszságuk miatt taszítsd el őket, mivel ellened szegültek. 1212 De örüljenek azok, akik hozzád menekülnek, ujjongjanak mindörökké! Oltalmazd őket s add, hogy benned leljék örömüket, akik tisztelik nevedet! 1313 Hiszen te megáldod, Uram, az igazat, kegyelmed pajzsként borul föléje.