611 Jaj Sionban a gondtalanul élőknek, és Szamária hegyén a bizakodóknak! Az első nép nemeseinek, akik elé hódolva járul Izrael háza. 22 Menjetek el Kalnéba és lássátok, onnan térjetek be a nagy Hamatba, és menjetek le a filiszteus Gátba! Vajon szebbek-e ennél a két országnál? Nagyobb-e határuk a ti határaitoknál? 33 Késleltetitek az Úr napját, és siettetitek az erőszak uralmát! 44 Elefántcsont ágyban alusznak, fekvőhelyeiken henyélnek, lakmároznak a nyáj bárányaiból és a csorda ökreiből. 55 Hárfaszó mellett nótáznak, mint Dávid, hangszert csinálnak maguknak; 66 korsóból isszák a bort, finom olajjal kenik magukat: József végzete miatt bizony nem bánkódnak. 77 Ezért, lám, most a száműzöttek élén mennek a fogságba, és véget ér a henyélők tobzódása.
A büntetés rettenetes lesz
88 Megesküdött az Úr, az Isten saját magára – mondja az Úr, a Seregek Istene: Jákob gőgjét utálom, palotáit gyűlölöm; a várost és lakóit kiszolgáltatom. 99 Ha megmarad tíz ember egy házban, azok is meghalnak! 1010 Csak kevesen menekülnek meg, hogy a házból kivigyék a csontokat. Így szólnak ahhoz, aki a zugolyban kuporog: „Van veled valaki?” Az így felel: „Senki… Maradj csöndben! Nem szabad kiejteni az Úr nevét!” 1111 Mert lám, az Úr parancsot adott, hogy a nagy házat döntsék romba, a kis házat meg zúzzák össze. 1212 Vágtáznak-e a lovak a kősziklákon? Ökrökkel szántják-e a tengert? Miért változtatjátok méregre a jogot, ürömre az igazság gyümölcseit? 1313 Lodebárnak örültök és azt mondjátok: „Ugye saját erőnkből foglaltuk el Karnajimot?” 1414 Bizony, népet támasztok ellenetek, Izrael háza – mondja az Úr, a Seregek Ura –, hogy eltiporjon benneteket Hamat kapujától Araba patakjáig.