Jákob Lábánnál.
29 Ezután Jákob elindult és elérkezett kelet fiainak országába. Körülnézett, és a pusztában meglátott egy kutat, amelynél éppen három juhnyáj tartózkodott. Ugyanis ebből a kútból itatták a nyájakat. A kút nyílását elzáró kő igen nagy volt. A követ csak akkor hengerítették el a kút nyílásáról, ha minden nyáj együtt volt. Megitatták a juhokat, és a követ ismét visszatolták a helyére, a kút nyílása fölé. Jákob megszólította őket: „Testvéreim, honnét valók vagytok?” „Háránból vagyunk” – válaszolták. Tovább kérdezte: „Ismeritek-e Lábánt, Nachor fiát?” „Ismerjük” – felelték. Azután ezt kérdezte: „Jól megy a sora?” Azok így feleltek: „Jól, éppen ott jön a lánya, Ráchel a juhokkal.” Erre ezt mondta: „Nézzétek, még hosszú a nap, még nincs itt az ideje, hogy az állatokat összetereljétek. Itassátok meg a juhokat és legeltessétek őket tovább.” Azok ezt válaszolták: „Addig nem tehetjük, amíg nincs együtt minden nyáj. Majd csak akkor hengerítjük el a követ a kút nyílásáról és itatjuk meg a juhokat.” Amíg velük beszélt, megérkezett Ráchel, apja juhaival, ő ugyanis pásztor volt. Mikor Jákob meglátta Ráchelt, anyja testvérének, Lábánnak lányát és anyja testvérének, Lábánnak juhait, Jákob odalépett, elhengerítette a követ a kút nyílásáról és megitatta Lábánnak, anyja testvérének juhait. Azután Jákob megcsókolta Ráchelt és hangos sírásra fakadt. Majd Jákob elbeszélte Ráchelnek, hogy ő apjának rokona, mégpedig Rebekka fia. Az elsietett, és megvitte a hírt apjának. Amikor Lábán hírt vett Jákobról, nővére fiáról, eléje sietett, megölelte, megcsókolta és házába vezette. Ő pedig elbeszélt Lábánnak mindent, ami történt. Lábán így szólt hozzá: „Igen, te az én csontom és húsom vagy.” Ő pedig egy hónapig nála maradt.Jákob két házassága.
Lábán így szólt Jákobhoz: „Ingyen akarsz nekem szolgálni, mivel rokonom vagy? Mondd meg, mi legyen a béred?” Lábánnak két lánya volt: az idősebbet Leának, a fiatalabbat Ráchelnek hívták. Lea szeme kifejezéstelen volt, Ráchel azonban alakra és arcra is szép. Jákob szerette Ráchelt, azért így szólt: „Hét évig szolgálok neked fiatalabb lányodért, Ráchelért.” Lábán ezt válaszolta: „Jobb, ha neked adom, mint idegen férfinak, maradj hát nálam.” Jákob hét évig szolgált Ráchelért, de olyannak tűnt szemében, mint egy nap, annyira szerette. Azután Jákob így szólt Lábánhoz: „Add ki feleségemet, hogy elvegyem, az időm letelt.” Lábán összehívta a helység minden emberét, és ünnepi lakomát rendezett. Este azonban vette a lányát, Leát, és bevitte hozzá, s ő vele hált. Lábán a rabszolganőjét, Szilpát adta Leának szolgálóul. Reggel kiderült, hogy Lea volt. Jákob ezt mondta Lábánnak: „Miért szedtél rá?” Lábán így felelt: „Vidékünkön nem szokás a fiatalabbat férjhez adni az idősebb előtt. Töltsd ki vele végig a menyegzős hetet, s akkor majd a másikat is neked adom azért a szolgálatért, amit további hét esztendőn át teljesítesz.” Jákob így is tett. Kitöltötte vele a menyegzős hetet. Akkor feleségül adta neki a lányát, Ráchelt. Lábán lányának, Ráchelnek a Bilha nevű rabszolganőjét adta szolgálóul. Ezentúl Ráchellel is együtt élt. Őt jobban szerette, mint Leát. Így még további hét éven át szolgált neki.Jákob gyermekei.
Amikor az Úr látta, hogy Lea háttérbe szorul, megnyitotta méhét, Ráchel ellenben meddő maradt. Lea fogant és fiút szült, akit Rubennek nevezett, „mivel – úgymond – az Úr meglátta nyomorúságomat, most már szeretni fog a férjem.” Azután ismét fogant, és fiút szült. Ezt mondta: „Az Úr meghallotta, hogy háttérbe szorultam, azért adta ezt nekem.” Simeonnak nevezte el. Újra fogant, és fiút szült. Ezt mondta: „Most végre felém fordul a férjem, mivel három fiút szültem neki.” Ezért Lévinek nevezte. Még egyszer fogant, és fiút szült, és így szólt: „Most már dicsőíteni akarom az Urat!” Azért Júdának nevezte. Több gyermeket azután nem szült.
Minden fejezet...