2411 Az Úr a következő látomásban részesített: Két fügével telt kosár állt az Úr temploma előtt. Ez akkor történt, amikor Babilon királya, Nebukadnezár, Jeruzsálemből fogságba hurcolta Jechonját, Jojakim fiát, Júda királyát és vele együtt Júda főembereit, s a kovácsokat meg a többi mesterembereket is Babilonba. 22 Az egyik kosárban nagyon finom füge volt, olyan, amilyen a korán érő füge szokott lenni; ám a másikban nagyon rossz füge volt, szinte ehetetlen. 33 Az Úr akkor így szólt hozzám: „Mit látsz, Jeremiás?” Így feleltem: „Fügét látok; egyrészt jót, nagyon jót; másrészt rosszat, egészen rosszat, olyat, hogy meg sem lehet enni.” 44 Erre az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 55 Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Amint jó ez a füge, ugyanolyan jóakarattal törődöm majd Júda száműzötteivel, akiket elküldtem erről a helyről a káldeusok földjére. 66 Feléjük fordítom tekintetem, hogy jót tegyek velük, és visszahozom őket ebbe az országba. Mert fölépíteni akarom őket, nem lerombolni; elültetni őket, nem kigyomlálni. 77 És szívet adok nekik, hogy elismerjék: én vagyok az Úr. Ők az én népem lesznek, én meg Istenük leszek, mert teljes szívükből hozzám térnek. 88 Az a rossz füge meg, amely olyan rossz, hogy meg sem lehet enni, azt jelenti – mondja az Úr –, hogy mint fogok bánni Cidkijával, Júda királyával, főembereivel és Jeruzsálem többi lakójával, akik itt maradnak ezen a földön; aztán azokkal, akik Egyiptom földjén telepedtek le. 99 Elrettentő például állítom őket a föld minden országa elé; gyalázattá, szólásmondás és gúny tárgyává, és átokká lesznek minden helyen, ahová szétszórom őket. 1010 Kardot, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk, amíg ki nem pusztulnak erről a földről, amit nekik és atyáiknak adtam.
4. BABILON, AZ ÚR OSTORA
2511 Ezt a szózatot kapta Jeremiás Júda egész népe felől Jojakim 4. esztendejében, aki Jozijának, Júda királyának volt a fia. [Ez az év Nebukadnezárnak, Babilon királyának első esztendeje.] 22 Jeremiás próféta így hirdette ki ezt a szózatot Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakójának: 33 Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának 13. esztendejétől mind a mai napig, azaz huszonhárom esztendő óta intézi hozzám szavait az Úr, és én szünet nélkül beszéltem nektek, [de nem hallgattatok meg; 44 valóban az Úr folyton-folyvást küldte hozzátok összes szolgáit, a prófétákat, de nem hallgattátok meg őket, s ügyet se vetettetek rájuk]. 55 Ez volt az üzenet: Térjetek meg mindannyian gonosz útjaitokról és gonosz tetteitekből, hogy megmaradhassatok ezen a földön, amelyet az Úr nektek és atyáitoknak adott öröktől fogva és mindörökre. 66 [És ne szegődjetek idegen istenekhez, hogy nekik szolgáljatok és őket imádjátok. Ne ingereljetek haragra kezetek alkotásaival, nehogy lesújtsak rátok.] 77 De ti nem hallgattatok rám [– mondja az Úr –, sőt haragra ingereltetek kezetek alkotásaival a saját vesztetekre]. 88 Ezért ezt mondja a Seregek Ura: Mivel nem hallgattatok szavamra, 99 elküldök észak minden nemzetségéért [és Nebukadnezárért, szolgámért, Babilon királyáért – mondja az Úr]. Idehozom őket erre a földre, ennek lakóira [és a körülöttük lakó nemzetekre]. És átengedem őket a pusztulásnak, hogy borzalommá, gúny tárgyává legyenek, és örökké tartó szégyen legyen a sorsuk. 1010 Elnémítom közöttük az öröm és a vigasság hangját; a vőlegény és a menyasszony szavát; a malom zúgását, és kioltom lámpáik fényét. 1111 Az egész ország elhagyatott pusztasággá lesz, mert lakói szolgaságba mennek a nemzetek közé, hetven esztendőre. 1212 [De amikor eltelik a hetven esztendő, megbüntetem Babilon királyát és azt a népet – mondja az Úr – azért a gonoszságért, amelyet végbevitt. Megbüntetem a káldeusok országát, és pusztasággá teszem mindörökre.]
II. JÖVENDÖLÉSEK A NEMZETEK ELLEN
1. BEVEZETÉS
Látomás a serlegről.
1313 És valóra váltom abban az országban mindazt, amit ellene kimondtam, ami meg van írva ebben a könyvben. Ezt jövendölte Jeremiás a nemzetek ellen. 1414 Mert őket is szolgaságra vetik hatalmas nemzetek és nagy királyok. Így aztán visszafizetek nekik tetteik és kezük munkája szerint. 1515 Az Úr, Izrael Istene, így szólt hozzám: Vedd a kezemből ezt a borral telt serleget, és itasd meg belőle az összes nemzetet, amelyhez elküldelek. 1616 Hadd igyanak belőle, hogy megtántorodjanak és eszüket veszítsék, mielőtt rájuk szabadítom a kardot. 1717 Elvettem hát a serleget az Úr kezéből és megitattam belőle minden nemzetet, amelyhez elküldött az Úr: 1818 Jeruzsálemet és Júda városait, királyait és főembereit, hogy pusztasággá, iszonyattá, gúny tárgyává és átokszóvá tegyem őket, mint ahogy az ma van; 1919 a fáraót, Egyiptom királyát, szolgáival, főembereivel és összes népével együtt; 2020 aztán minden fajta népséget, így Uz földjének minden királyát a filiszteusok földjének minden királyát; Askalont, Gázát, Akkaront és Asdod maradékát; 2121 Edomot, Moábot és Ammon fiait, 2222 Tírusz valamennyi királyát, Szidón valamennyi királyát és a szigetországok királyait, akik a tengeren túl laknak; 2323 Dedánt, Temát, Buzt, és az összes nyírott halántékút; 2424 Arábia valamennyi királyát, akik a pusztában laknak; 2525 Zimri összes királyát Elám összes királyát és a médek összes királyát; 2626 aztán észak minden királyát közel és távol, az egyiket a másik után; vagyis a föld színén levő minden országot végül még Sesák királya is iszik belőle. 2727 Ezt mondd majd nekik: Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Igyatok! Részegedjetek meg! Hányjatok! Essetek el, s ne keljetek föl többé addig, míg rátok nem szabadítom a kardot. 2828 Ha pedig nem akarják elvenni kezedből a serleget, hogy igyanak belőle, akkor így beszélj: Ezt mondja a Seregek Ura: Meg kell innotok! 2929 Mert ha arra a városra, amely a nevemet viseli, pusztulást hozok, hogyan gondoljátok, hogy ti büntetlenül maradtok? Bizony, nem maradtok büntetlenül. Mert magam szólítom ide a kardot a föld minden lakója ellen – mondja a Seregek Ura. 3030 Te pedig hirdesd nekik mindezeket a szavakat és mondd nekik: Harsog az Úr a magasból, mennydörög szent hajlékából. Fölemeli hangját legelője ellen, úgy kiáltozik, mint akik a szőlőt tapossák, szózata elhatol a föld minden lakójához, 3131 a föld végső határáig. Mert az Úr ítéletet hirdet a nemzetek fölött, minden ember fölött ítélkezik: a gonoszokat kiszolgáltatja a kardnak – mondja az Úr. 3232 Így beszél a Seregek Ura: Nézzétek! A csapás vándorol az egyik nemzetről a másikra; és nagy szélvész támad a föld végső határairól. 3333 Akiket az Úr megöl azon a napon, szétszóródnak a föld egyik végétől a másikig. Nem gyászolják meg őket; senki nem szedi össze és nem temeti el őket; úgy hevernek majd a föld színén, mint a trágya. 3434 Jajgassatok, pásztorok, üvöltsetek, vessétek magatokat a porba, ti, vezérei a nyájnak, mert elérkezett pusztulástok napja; úgy elhulltok, mint a leölésre kiválasztott kosok. 3535 Nincs hová futniuk a pásztoroknak, nincs menekvésük a nyáj vezéreinek. 3636 Hallgassátok: hogy hangzik a pásztorok kiáltása, hogy zúg a nyáj vezéreinek jajgatása, mert az Úr elpusztította legelőiket, 3737 feldúlta békés mezőiket.
III. ÜDVÖSSÉGET HIRDETŐ JÖVENDÖLÉSEK
3838 Az oroszlán előjött rejtekéből, országuk pusztasággá lett a pusztító kard és az Úr izzó haragja miatt.
1. BEVEZETÉS; JEREMIÁS, AZ IGAZ PRÓFÉTA
Jeremiás elítélése a templom elleni beszéde miatt.
2611 Jojakim, Jozija fia, Júda királya uralkodásának kezdetén ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz: 22 Ezt mondja az Úr: Állj oda az Úr házának udvarába és hirdesd Júda városai lakóinak, akik imádkozni jönnek az Úr házába, azokat a szavakat mind, amelyeknek a hirdetésére parancsot adtam neked. Ne hallgass el egyetlen szót sem. 33 Hátha szót fogadnak és megtérnek gonosz útjaikról; akkor én is megbánom azt a veszedelmet, amelyet rájuk akarok hozni tetteik gonoszsága miatt. 44 Így beszélj hozzájuk: Ezt mondja az Úr: Ha nem hallgattok rám, és nem jártok törvényeim szerint, amelyet elétek tártam, 55 és nem figyeltek szolgáimnak, a prófétáknak szavára, akiket folyton-folyvást küldtem hozzátok, de ti soha nem hallgattatok rájuk: 66 ezt a templomot Silóhoz teszem hasonlóvá, ezt a várost pedig átokká teszem a föld összes nemzete előtt. 77 A papok, a próféták és az egész nép hallotta, amint Jeremiás elmondta ezt a beszédet az Úr házában. 88 Amikor tehát Jeremiás mind elmondta, amit az Úr parancsára el kellett mondania az egész népnek, a papok és a próféták megragadták és így szóltak: Halállal kell lakolnod! 99 Miért jövendöltél az Úr nevében így: „Ez a templom Silóhoz lesz hasonlóvá, ez a város meg úgy elpusztul, hogy lakója sem marad?” Az egész nép ott tolongott Jeremiás körül az Úr házában. 1010 Amikor ezeket az eseményeket meghallották Júda főemberei, fölmentek a királyi palotából az Úr házába, és leültek az Úr házának új kapuja előtt. 1111 Akkor a papok és a próféták így kezdtek beszélni a főemberekhez és az egész néphez: Ez az ember halált érdemel, mert ez a város ellen jövendölt, amint azt saját fületekkel hallottátok. 1212 Jeremiás erre így válaszolt a főembereknek és a népnek: „Maga az Úr küldött, hogy elmondjam a templom és a város ellen mindazokat a szavakat, amelyeket hallottatok tőlem. 1313 Most hát változtassatok életmódotokon és tetteiteken; hallgassatok az Úrnak, Isteneteknek a szavára; mert akkor az Úr megbánja a veszedelmet, amellyel megfenyegetett benneteket. 1414 Ami engem illet, a kezetekben vagyok. Tegyetek velem úgy, ahogy jónak és helyesnek látjátok. 1515 De tudjátok meg, hogy ha halálra adtok, ártatlan vér száll a fejetekre, erre a városra és lakóira, mert valóban az Úr küldött, hogy ezt mind elmondjam a fületek hallatára.” 1616 Ekkor a főemberek és az egész nép így szóltak a papokhoz és a prófétákhoz: „Nem szabad halálra ítélni ezt az embert, mert az Úrnak, a mi Istenünknek nevében beszélt hozzánk.” 1717 Néhányan felálltak az ország vénei közül, és így szóltak a nép egész gyülekezetéhez: 1818 „A moreseti Mikeás, aki Hiszkijának, Júda királyának idejében prófétált, így beszélt egykor Júda egész népéhez: Ezt mondja a Seregek Ura: Siont felszántják, mint a szántóföldet; Jeruzsálem romhalmazzá válik, és a templom hegye erdős magaslattá lesz. 1919 Vajon halálra ítélte ezért őt Júda királya, Hiszkija és egész Júda? Nem, hanem inkább félni kezdték az Urat és könyörögtek hozzá, erre az Úr megbánta a veszedelmet, amellyel fenyegette őket. Mi meg ilyen nagy gonoszságot követnénk el a saját kárunkra?” 2020 Volt egy másik férfi is, aki az Úr nevében jövendölt: Semaja fia, Urija, Kirjat-Jearimból. Pontosan ugyanazt jövendölte a városról és az országról, mint Jeremiás. 2121 Amikor Jojakim király vezéreivel és főembereivel együtt tudomást szerzett beszédéről, a király halálra kerestette. Meghallotta ezt Urija, megijedt és elmenekült Egyiptomba. 2222 Jojakim király azonban Achbor fiát, Elnatánt más férfiakkal együtt Egyiptomba küldte érte. 2323 Ezek visszahozták Uriját Egyiptomból, és Jojakim király elé vezették, aki aztán megölette karddal, és holttestét a köznép temetőjébe vetette. 2424 De Achikám, Safán fia megoltalmazta Jeremiást. Így nem került a nép kezére és nem ölték meg.
2. JÖVENDÖLÉSEK A FOGSÁGGAL KAPCSOLATBAN
Jelképes cselekedet az igával.
2711 [Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén az Úr ezt a szózatot intézte Jeremiáshoz:] 22 Így szólt hozzám az Úr: Csinálj magadnak köteleket és egy igát, és vedd a nyakadba őket. 33 Aztán üzenj Edom királyának, Moáb királyának, az ammoniták királyának, Tírusz királyának és Szidón királyának azoknak a követeknek a közvetítésével, akik Cidkijához, Júda királyához jöttek Jeruzsálembe. 44 Ezt az üzenetet adják át uralkodóiknak: „Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene, így szóljanak uralkodóikhoz: 55 Én teremtettem a földet, az embert és az állatokat, amelyek a föld színén vannak, nagy hatalommal és kinyújtott karral. Én annak adom, akinek akarom. 66 Most ezeket az országokat mind Nebukadnezárnak, Babilon királyának a kezébe adtam, aki az én szolgám; még a vadállatokat is neki adtam, hogy őt szolgálják. 77 [Valóban, neki szolgál majd minden nép; sőt, fiának és unokájának is mindaddig, amíg el nem jön az ő országának ideje is, amikor hatalmas nemzetek és nagy királyok őt is szolgaságba vetik.] 88 Amelyik nemzet és ország nem hódol meg Nebukadnezárnak, Babilon királyának, és nem hajtja nyakát Babilon királyának igájába, azt karddal, éhínséggel és döghalállal sújtom – mondja az Úr –, amíg csak kezébe nem adom őket. 99 Ne hallgassatok hát prófétáitokra, jósaitokra, álomfejtőitekre, jövendőmondóitokra és varázslóitokra, akik azt mondogatják nektek: Nem lesztek Babilon királyának alattvalói. 1010 Mert hazugságot jövendölnek nektek, ezért számkivetésbe visznek benneteket országotokból; kiűzlek benneteket, és elvesztek. 1111 Azt a nemzetet azonban, amely Babilon királyának igájába hajtja nyakát, és meghódol neki, azt békén hagyom országában – mondja az Úr –, hogy művelje és lakjék benne.” 1212 Ugyanígy szóltam Cidkijához, Júda királyához: „Hajtsátok nyakatokat – mondtam neki – Babilon királyának igájába; hódoljatok meg előtte és népe előtt, így életben maradtok. 1313 [Miért is halnátok meg, te és a te néped, kard, éhínség és döghalál által, amint az Úr megfenyegette azt a népet, amely nem akar meghódolni Babilon királyának?] 1414 Ne hallgassatok a próféták szavára, akik így beszélnek hozzátok: Nem lesztek Babilon királyának alattvalói; hiszen hazugságot jövendölnek nektek. 1515 Mert nem én küldtem őket – mondja az Úr –, és így hazug módon beszélnek nevemben. A vége aztán az lesz, hogy elűzlek titeket, elvesztek, és elvesznek a próféták is, akik jövendölnek nektek.” 1616 Majd a papokhoz és az egész néphez így beszéltem: „Ezt mondja az Úr: Ne hallgassatok azoknak a prófétáknak a szavára, akik ilyenformán jövendölnek nektek: Íme, az Úr templomának edényei [nemsokára] visszakerülnek Babilonból, mert hazugságot mondanak nektek. 1717 [Ne hallgassatok rájuk! Inkább hódoljatok meg Babilon királya előtt, mert így életben maradtok; miért is jusson ez a város pusztulásra?] 1818 Ha ők valóban próféták, és az Úr szava van bennük, akkor inkább járuljanak könyörögve a Seregek Ura elé, hogy ne jussanak azok az edények is Babilonba, amelyek még megmaradtak az Úr templomában, Júda királyának palotájában és Jeruzsálemben. 1919 Mert ezt mondja a Seregek Ura [az oszlopokról, a medencéről, az üstlábakról] és a többi edényről, amelyek még megmaradtak ebben a városban, 2020 amiket annak idején nem vitt el Babilon királya, Nebukadnezár, amikor Jeruzsálemből Babilonba fogságba hurcolta Jechonját, Jojakim fiát, Júda királyát [Júda és Jeruzsálem vezető embereivel együtt]. 2121 Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene azokról az edényekről, amelyek megmaradtak az Úr templomában, Júda királyának palotájában és Jeruzsálemben: 2222 Babilonba viszik őket, [és ott is maradnak addig a napig, amelyen majd megkeresem őket] – mondja az Úr. [Akkor majd visszahozom és visszatétetem őket erre a helyre.]”