2011 Meghallotta Paschur pap, Immer fia, aki az Úr házának felügyelője volt, hogy Jeremiás ezt a prófétai szózatot hirdette. 22 Erre Paschur megverette Jeremiás prófétát, majd abba a kalodába záratta, amely az Úr házába vezető felső kapunál, a Benjamin-kapunál volt. 33 Másnap Paschur kiengedte Jeremiást a kalodából. Jeremiás akkor így szólt hozzá: „Nem Paschurnak hív az Úr, hanem Rettegésnek. 44 Mert ezt mondja az Úr: Rettegéssé teszlek téged és minden barátodat; ellenségeik kardjától hullanak el mindnyájan, a szemed láttára. Az egész Júdát Babilon királyának kezére adom; az majd Babilonba hurcolja és kardélre hányja őket. 55 Ennek a városnak minden gazdagságát, minden vagyonát, minden drágaságát, Júda királyainak minden kincsét ellenségeik kezére adom. Azok majd elrabolják, elhurcolják és Babilonba viszik őket. 66 Te meg, Paschur, és egész házad népe fogságba mentek; Babilonba jutsz, ott halsz meg és ott temetnek el téged és minden barátodat, akiknek hazugságot jövendöltél.”
Részletek Jeremiás vallomásaiból
77 Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam és legyőztél. Nevetségessé váltam napról napra: Aki csak lát, mind kicsúfol. 88 Ahányszor csak beszélek, azt kell kiáltanom, azt kell hirdetnem: „Erőszak! Romlás!” Az Úr szava így mindennap gyalázatomra vált és csúfságomra. 99 Már azt gondoltam: Nem törődöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erőmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni. 1010 Hallom sokak gyalázkodását: „Rettegés mindenütt! Jelentsétek föl! Följelentjük!” Még azok is, akik barátaim voltak, bukásomra lestek: „Hátha valamiképp tőrbe csalhatnánk, legyőzhetnénk, és bosszút állhatnánk rajta.” 1111 De az Úr, mint hős harcos, mellettem áll. Ellenfeleim meginognak, s nem bírnak velem, szégyent vallanak és elbuknak. Örökké tartó, soha el nem múló gyalázatban lesz részük. 1212 Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd láthassam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet. 1313 Énekeljetek az Úrnak! Dicsőítsétek az Urat! Mert kiszabadította a szegény lelkét a gonoszok kezéből. 1414 Átkozott legyen a nap, amelyen születtem! Az a nap, amelyen a világra hozott anyám: ne legyen áldott. 1515 Átkozott legyen az a férfi, aki hírül vitte apámnak: „Fiúgyermeked született” – és ezzel mint jó hírrel örvendeztette meg. 1616 Legyen hasonló az az ember azokhoz a városokhoz, amelyeket az Úr könyörtelenül feldúlt; reggel halljon jajkiáltást, délben meg harci riadót, 1717 mert nem ölt meg anyám méhében. Bárcsak anyám teste lett volna a sírom, amikor még a méhében hordozott! 1818 Miért is jöttem ki méhéből? Hogy csak nyomorúságot és bánatot lássak, és gyalázatban töltsem napjaimat?
3. BESZÉDEK, FŐLEG A JOJAKIM URALKODÁSA UTÁNI IDŐKBŐL
Jeremiás válasza Cidkija követeinek.
2111 Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz, amikor Cidkija király elküldte hozzá Malkia fiát, Paschurt és Maaszeja fiát, Cefanja papot ezzel az üzenettel: 22 Kérdezd meg az Urat érdekünkben, mert Babilon királya, Nebukadnezár hadat indít ellenünk. Hátha az Úr majd csodát tesz velünk, mint már annyiszor, és az ellenség elvonul. 33 Jeremiás erre így válaszolt: „Mondjátok meg Cidkijának: 44 Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Nos, visszafordítom a kezetekben levő fegyvert, amellyel Babilon királya és a káldeusok ellen harcoltok, akik megszállva tartanak titeket körös-körül a falak mentén, és behozom őket városotok közepébe. 55 Sőt, magam harcolok ellenetek kinyújtott kézzel, hatalmas karral, ádáz haragomban, rettenetes indulatomban. 66 Megverem e város lakóit, embert és állatot egyaránt; súlyos dögvészben vesznek el. 77 Aztán – így szól az Úr – majd kiszolgáltatom Júda királyát, Cidkiját, szolgáit és a lakosságot mind, akik csak megmenekültek ebben a városban a dögvésztől, a kardtól és az éhínségtől, Nebukadnezárnak, Babilon királyának a kezébe – mondja az Úr. Ellenségeik kezére és azok kezére adom őket, akik életükre törnek. S ő kardélre hányja őket irgalmatlanul, kegyetlenül, szánalmat nem ismerve.” 88 A néphez meg így beszélj: „Ezt mondja az Úr: Nézzétek, elétek tárom az élet útját és a halál útját! 99 Aki ebben a városban marad, az kard, éhínség és dögvész által pusztul el; aki kimegy belőle és megadja magát a várost ostromló káldeusoknak, az életben marad és zsákmányul viszi életét. 1010 Mert én e város ellen fordítom arcomat, romlására és nem megszabadítására – mondja az Úr. Igen, Babilon királyának kezére kerül, s ő majd lángba borítja.”
A királyi ház figyelmeztetése
1111 Júda királyi házának ezt mondd: Halljátok az Úr szavát, 1212 Dávid háza! Ezt mondja az Úr: Reggelenként igazságos ítéletet hozzatok, és ragadjátok ki, akit nyomorgatnak, nyomorgatója kezéből. Mert különben fellobban haragom, mint a tűz, és úgy ég majd, hogy senki el nem oltja. 1313 Igen, rád török, síkság kőszirtjének lakója – mondja az Úr. Rátok török, akik így beszéltek: Ki merne megtámadni minket, és ki tudna behatolni házainkba? 1414 Úgy büntetlek meg benneteket, ahogy tetteitek érdemlik – mondja az Úr. Tüzet gyújtok erdejében, és az körös-körül mindent megemészt.
Dániel könyve
I. TÖRTÉNETI RÉSZ
1. DÁNIEL IFJÚSÁGA
Nebukadnezár hadjárata Jeruzsálem ellen.
111 Jojakim júdeai király uralkodásának harmadik esztendejében Nebukadnezár, Bábel királya felvonult Jeruzsálem ellen, és ostrom alá fogta. 22 Az Úr kezébe adta Jojakimot, Júda királyát és a templom edényeinek egy részét. Sineár földjére vitte őket, s az edényeket istenének templomában helyezte el.
Dániel és társai a fogságban is megtartják a törvényt.
33 A király meghagyta Aspenáznak, udvari emberei főnökének, hogy válogasson ki Izrael fiai közül néhány királyi vérből vagy előkelő családból származó ifjat. 44 Legyenek teljesen hibátlanok, csinos külsejűek, jártasak minden bölcsességben, műveltek és képzettek. Legyenek tehát alkalmasak rá, hogy a királyi palotában szolgálatot teljesítsenek. Aspenáznak meg kellett őket tanítania a káldeusok írására és nyelvére. 55 A király a királyi ételekből rendelt nekik ellátást minden egyes napra, és abból a borból, amelyet maga is ivott. Így kellett három éven át nevelkedniük, hogy aztán szolgálatot teljesítsenek a király színe előtt. 66 Ezek között volt Júda törzséből Dániel, Hananja, Misael és Azarja. 77 Az udvari emberek főnöke azonban új nevet adott nekik: Dánielt Béltsacárnak, Hanaját Sadraknak, Misaelt Mesaknak és Azarját Abednegónak nevezte el. 88 Dániel azonban elhatározta magában, hogy nem szennyezi be magát a király ételeivel és a borral. Azért arra kérte az udvari emberek főnökét, hogy ne kelljen magát beszennyeznie. 99 Bár az Isten az udvari emberek főnökében jóindulatot és irgalmat ébresztett Dániel iránt, 1010 az udvari emberek főnöke mégis ezt felelte Dánielnek: „Félek uramtól, a királytól, aki maga szabta meg számotokra az ételt és italt. Ha úgy látja, hogy arcotok soványabb, mint a veletek egykorú ifjaké, én leszek érte felelős a király előtt.” 1111 Ekkor Dániel a felügyelőt kérte meg, akit az udvari emberek főnöke Dániel, Hananja, Misael és Azarja fölé rendelt: 1212 „Csak tíz napig tégy próbát szolgáiddal! Adass nekünk főzeléket ételül és vizet italul! 1313 Akkor vedd szemügyre a mi arcunkat meg a királyi ételekből táplálkozó ifjak arcát. Aztán tégy úgy szolgáiddal, ahogyan jónak látod!” 1414 Hallgatott is a tanácsukra és tíz napig próbára tette őket. 1515 Tíz nap múlva külsejükben csinosabbnak és jobban tápláltaknak látszottak, mint a többi ifjak, akik királyi ételeket ettek. 1616 Ettől kezdve a felügyelő beszüntette a nekik szánt eledelt meg a boritalt, és főzeléket adott nekik.
Dániel és társai Nebukadnezár udvarában.
1717 Ennek a négy ifjúnak az Isten megadta a tudományt, és minden írásban és bölcsességben a jártasságot. Ezenkívül Dánielnek még azt is megadta, hogy megértsen minden látomást és álmot. 1818 Amikor elérkezett az idő, amelyet a király bemutatásukra meghatározott, az udvari emberek főnöke Nebukadnezár színe elé vezette őket. 1919 A király elbeszélgetett velük, és úgy találta, hogy az összes többi között nincs olyan, mint Dániel, Hananja, Misael és Azarja. Mindjárt a király szolgálatába is álltak. 2020 Valahányszor a király olyan ügyet terjesztett eléjük, amely bölcsességet és okosságot kívánt, azt tapasztalta, hogy tízszer különbek egész országa minden tudósánál és varázslójánál. 2121 Dániel ott is maradt Cirusz király első esztendejéig.
2. LÁTOMÁS A NAGY SZOBORRÓL
A bábeli bölcsek kudarcot vallanak.
211 Nebukadnezár uralkodásának második esztendejében Nebukadnezár álmot látott. Lelke úgy megrémült tőle, hogy álma is elhagyta. 22 Erre a király meghagyta, hogy hívják elő a tudósokat és a varázslókat, a bűvészeket és a káldeusokat, hogy fejtsék meg a király álmát. Amikor megérkeztek és a király elé álltak, 33 azt mondta nekik a király: „Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem, míg meg nem tudom a jelentését.” 44 A káldeusok így feleltek a királynak (arám nyelven): „Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, akkor megmondjuk a jelentését.” 55 De a király azt felelte a káldeusoknak: „Eltökélt szándékom, hogy ha nem mondjátok meg nekem az álmot és jelentését, darabokra vágatlak benneteket, házatokat pedig szemétdombbá változtatom. 66 Ha azonban megmondjátok az álmot és jelentését, akkor jutalmat, ajándékot és nagy kitüntetést kaptok tőlem. Azért hát adjátok tudtomra az álmot és jelentését!” 77 Ám ők megint csak így feleltek: „A király mondja el előbb az álmot szolgáinak, akkor majd megmondjuk a jelentését.” 88 A király ezt a feleletet adta: „Biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mert látjátok, hogy mi az eltökélt szándékom. 99 Ha nem mondjátok el az álmot, föl kell tételeznem: hamis és hazug magyarázatot akartok koholni, hogy azt mondjátok el, bízva benne, hogy addig is telik az idő. Mondjátok el az álmot, és akkor tudni fogom, hogy a jelentését is meg tudjátok mondani!” 1010 A káldeusok megint csak azt felelték: „Nincs ember a földön, aki a király kívánságát teljesíteni tudná. Azért egy király, helytartó vagy kormányzó se kérdez ilyen dolgot semmiféle jóstól, varázslótól vagy káldeustól. 1111 Az a dolog, amit a király kíván, igen nehéz. Nincs senki, aki megmondaná a királynak az isteneken kívül, de azok nem laknak a földiek között.” 1212 Emiatt a király úgy megharagudott s olyan dühös lett, hogy megparancsolta: vesszen Bábelben minden bölcs. 1313 Amikor a királyi rendelet megjelent, hogy a bölcseket meg kell ölni, Dánielt és társait is keresték, hogy őket is megöljék.
Isten Dánielnek kinyilatkoztatja a király álmát.
1414 Dániel okosan és ügyesen kérdést intézett Arjókhoz, a királyi testőrség parancsnokához, amikor az elindult, hogy megölje Bábel bölcseit. 1515 Megkérdezte Arjóktól, a király megbízottjától: miért bocsátott ki a király ilyen kegyetlen rendeletet? Arjók elmondta a dolgot Dánielnek. 1616 Erre Dániel bement a királyhoz és kérte, adjon neki időt, hogy a megfejtést tudtára adhassa. 1717 Aztán Dániel hazasietett, s társainak, Hananjának, Misaelnek és Azarjának is elmondta a dolgot, 1818 kérve őket, hogy könyörögjenek az ég Istenének színe előtt irgalomért a titok ügyében, nehogy Dániel és társai is elvesszenek Bábel többi bölcseivel együtt. 1919 Ekkor Dániel éjjeli látomásban elnyerte a titok kinyilatkoztatását. Erre Dániel áldotta az ég Istenét. 2020 Így adott hálát: Áldott legyen az Úr neve örökkön örökké, mivel övé a bölcsesség és a hatalom! 2121 Ő változtatja meg az időket és a korokat, ő taszít le és emel fel királyokat. Bölcsességet ad a bölcseknek, és tudományt azoknak, akik megértik. 2222 Kinyilatkoztatja a mélységes és elrejtett titkokat, tudja, mi van a sötétben, s nála lakik a világosság. 2323 Hálát adok neked, atyáink Istene és dicsőítelek, mert bölcsességet és erőt adtál nekem. Most megmutattad nekem, amit tőled kértünk, a király ügyét kinyilatkoztattad nekünk.
Dániel elmondja a király álmát.
2424 Aztán Dániel bement Arjókhoz, akit a király megbízott Bábel bölcseinek kivégzésével, és így szólt hozzá: „Ne bántsd Bábel bölcseit! Vezess a király színe elé, és előadom a királynak a megfejtést.” 2525 Arjók tüstént bevezette Dánielt a királyhoz és jelentette neki: „Találtam Júda száműzöttei között egy embert, aki tudtára adja a királynak a megfejtést.” 2626 A király megkérdezte Dánieltől, akit másik nevén Béltsacárnak hívtak: „Te meg tudod nekem mondani, hogy milyen álmot láttam és meg is tudod fejteni?” 2727 Dániel ezt válaszolta a királynak: „A titkot, amelyet a király kérdez, a bölcsek, varázslók, tudósok és jósok nem tudják megfejteni a királynak. 2828 De van Isten az égben, aki feltárja a titkokat és tudtára adja Nebukadnezár királynak, mi fog történni az utolsó időkben. Ez az álom, amelyet fekvőhelyeden elméd látott: 2929 Arról gondolkodtál, ó király, fekvőhelyeden, hogy mi fog történni. Nos, aki feltárja a titkokat, az megmutatja neked, mi fog történni. 3030 Én elnyertem e titok kinyilatkoztatását, nem mintha bölcsebb volnék, mint bármely más élőlény, hanem azért, hogy a megfejtésről tudomást szerezzen a király, vagyis hogy megértsd elméd gondolatait. 3131 Amit láttál, ó király, az egy hatalmas szobor volt. Ez a szobor nagy volt és fényes, magasra emelkedett előtted, és rettenetes volt a tekintete. 3232 A szobor feje tiszta aranyból volt, melle és karjai ezüstből, hasa és ágyéka bronzból, 3333 lábszárai vasból, lábai meg részben vasból, részben agyagból. 3434 Ezt láttad, míg a (hegyről) le nem vált egy kő anélkül, hogy hozzáért volna valakinek a keze. Ez eltalálta a szobor vas és agyaglábát és darabokra zúzta. 3535 Ekkor egyszerre összetört a vas, az agyag, a bronz, az ezüst és az arany, s olyanná lett, mint nyáron a szérűn a por, amelyet felkap a szél, úgyhogy nyoma sem marad. A kőből pedig, amely eltalálta a szobrot, egy nagy hegy lett, amely betöltötte a földet. 3636 Ez volt az álom.
Az álom megfejtése. A jelentését is elmondjuk a királynak.
3737 Ó király, te vagy a legnagyobb a királyok között. Az ég Istene királyságot, erőt, hatalmat és dicsőséget adott neked. 3838 Kezedbe adta az emberek fiait, a mező vadjait és az ég madarait, bárhol vannak, és téged tett meg mindnyájuk urává. Te vagy az arany fő. 3939 Utánad egy másik birodalom támad, egy nálad kisebb, majd egy harmadik birodalom, amely bronzból való lesz, és uralma alá kerül az egész föld. 4040 A negyedik birodalom kemény lesz, mint a vas. A vas mindent összetör, és összezúz. Miként a vas mindent összezúz, ez is törni és zúzni fog. 4141 Mivel úgy láttad, hogy lábai és ujjai részben agyagból, részben vasból vannak: Az a birodalom meg fog oszlani, de azért lesz benne valami a vas szilárdságából. Azért láttad, hogy vas van keverve az agyag sarába. 4242 Mivel lábujjai részben vasból, részben agyagból vannak: az a birodalom részben szilárd, részben törékeny lesz. 4343 Ha a vasat agyagos sárral összekeverve láttad, ez azt jelenti: házasságok által össze fognak keveredni, de eggyé nem fognak összeforrni. A vas ugyanis nem vegyül az agyaggal. 4444 Ezeknek a királyoknak az idejében az ég Istene olyan birodalmat támaszt, amely nem szűnik meg soha. Ez a birodalom nem száll át más népre. Összetöri és elpusztítja az összes többi birodalmat, maga azonban állni fog mindörökké. 4545 Ezért tehát jól láttad, hogy a hegyről levált a kő anélkül, hogy valakinek a keze hozzáért volna, és szétzúzta az agyagot, vasat, bronzot, ezüstöt és aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak, mi fog történni egykoron. Az álom igaz, és megfejtése megbízható.”
Nebukadnezár hitvallása.
4646 Ekkor Nebukadnezár király arcra borult, sőt Dániel előtt is leborult. Majd rendeletet adott ki, hogy hozzanak elé étel és italáldozatot. 4747 Azután így szólt a király Dánielhez: „Valóban a ti Istenetek a legfölségesebb Isten, a királyok Ura és a titkok kinyilatkoztatója, különben nem tudtad volna megfejteni ezt a titkot.” 4848 Ekkor a király felmagasztalta Dánielt: tömérdek ajándékot adott neki, kinevezte Bábel egész tartományának kormányzójává, és Bábel valamennyi bölcsének főfelügyelőjévé. 4949 Dániel azonban azt kérte a királytól, hogy Bábel tartományának kormányzását bízza Sadrakra, Mesakra és Abednegóra. Maga Dániel a király udvarában maradt.
2525 A kevélyek házát lerombolja az Úr, az özvegy mezsgyéjét meg helyreállítja. 2626 A gonosz terve iszonyat az Úrnak, de a barátságos szavak tiszták (előtte). 2727 Aki gazdagságra tör, lerombolja házát, aki megveti az ajándékot, az élni fog. 2828 Az igaz elméje tisztes dolgokon jár, a gonosz szája hitványságot buzog.