811 Akkoriban az Úr így szólt Józsuéhoz: „Ne félj és ne aggódj! Vidd magaddal az összes harcost. Rajta, vonuljatok fel Ai ellen! Nézd, kezedbe adom Ai királyát, népét, városát és földjét. 22 Bánj Aival és királyával úgy, mint Jerikóval és királyával bántál. Ami a zsákmányt illeti, csak amit lefoglaltok, meg a jószágot tartsátok meg magatoknak. Vess cselt a városnak, hátulról.” 33 Józsue elindult, hogy összes harcosával felvonuljon Ai ellen. Kiválasztott 30 000 embert, csupa bátor férfit, és éjszaka útnak indította őket, 44 miután kiadta nekik a parancsot: „Nézzétek, vessetek cselt a városnak hátulról. De ne menjetek el messzire, legyetek mindnyájan a helyeteken! 55 Magam, s velem az egész nép, mi majd közeledünk a város felé, s amikor Ai lakói kivonulnak ellenünk, mint első alkalommal, megfutamodunk előttük. 66 Akkor üldözőbe vesznek bennünket, s messze csalhatjuk őket a várostól. Azt fogják majd mondani: Menekülnek előlünk, mint első alkalommal! 77 Akkor induljatok el leshelyetekről, s foglaljátok el a várost: az Úr, a ti Istenetek kezetekre adja. 88 Ha elfoglaljátok a várost, égessétek fel. Ezt a parancsot kell végrehajtanotok. Én adtam ezt nektek.” 99 Józsue útra bocsátotta őket, s ők a leshelyre vonultak Bétel és Ai között, Aitól nyugatra sorakoztak fel. 1010 Józsue a nép közt töltötte az éjszakát. Másnap kora reggel fölkelt, felsorakoztatta a népet, s Izrael véneivel felvonult a nép élén Ai ellen. 1111 Az összes harcos, aki vele volt, felvonult, egészen a városig előrenyomultak, majd Aitól északra letáboroztak. Ai és Józsue közt volt a völgy. 1212 Vett mintegy 5000 embert, és Bétel és Ai között, a várostól nyugatra lesbe állította őket. 1313 A nép a várostól északra ütött tábort, a leshelyet pedig a várostól nyugatra állították. Józsue az egész éjszakát a nép között töltötte.
Az Ai melletti csata.
1414 Amikor Ai királya ezt látta, gyorsan kivonult, hogy harcba szálljon Izraellel, ő és egész hadinépe Araba lejtőjén. Nem tudták, hogy a város túlsó oldalán lesben állnak. 1515 Józsue és egész Izrael hagyta, hogy legyőzzék, s megfutamodott a puszta irányában. 1616 Az egész nép, amely a városban volt, nagy csatakiáltással nyomukba eredt; Józsuét üldözve eltávolodtak a várostól. 1717 Egyetlen férfi sem maradt Aiban, aki ne vette volna üldözőbe Izraelt. S olyannyira üldözték őket, hogy a várost otthagyták védtelenül. 1818 Akkor az Úr így szólt Józsuéhoz: „Fordítsd a kardot, amely kezedben van, Ai ellen, mert kezedbe adom.” Józsue tehát a város ellen fordította a kardot, amely kezében volt. 1919 Mihelyt kinyújtotta kezét, akik lesben álltak, hirtelen fölegyenesedtek helyükről. Nekiiramodtak és behatoltak a városba. Bevették, s csakhamar lángba borították.
Ai lakóinak teljes pusztulása.
2020 Amikor az Aiba való emberek visszafordultak, látták, hogy a városból füstfelhő száll az ég felé. Senkinek nem volt közülük bátorsága ide vagy oda menekülni. A puszta felé menekülő nép pedig szembefordult azokkal, akik üldözték. 2121 Amikor Józsue és egész Izrael népe látta, hogy a lesben állók elfoglalták a várost és a városból füst száll az égre, visszafordultak, és megtámadták az aiakat. 2222 A többiek kivonultak a városból, velük szemben, úgy, hogy az aiak Izrael fiai közé ékelődtek: egyikük egyfelől, másikuk másfelől. 2323 Addig kaszabolták őket, míg nem maradt közülük senki, aki túlélte volna vagy elmenekülhetett. Ai királyát azonban élve fogták el és Józsuéhoz vitték. 2424 Amikor Izrael fiai Ai lakóit mind megölték a mezőn és a pusztában, ahova menekültek, s azok mind egy szálig elhullottak a kard élétől, egész Izrael visszatért Aiba és kardélre hányta. 2525 Azoknak a száma, akik azon a napon elestek, férfiak és nők, 12 000-re rúgott – Ainak összes lakója.
Az átok betöltése.
2626 Józsue nem húzta vissza dárdával kinyújtott kezét, amíg Ainak minden lakóján be nem töltötte az átkot. 2727 Izrael zsákmányul csak a jószágot és a lefoglalt holmit tartotta meg ebből a városból, a szerint a parancs szerint, amelyet az Úr adott Józsuénak. 2828 Akkor Józsue földig leégette Ait, s örökre romhalmazzá tette, pusztasággá mind a mai napig. 2929 Ai királyát estig felakasztotta egy fára; napnyugtakor azonban Józsue megparancsolta, hogy vegyék le a holttestet a fáról. A város kapuja elé dobták, s nagy kőhalmot emeltek föléje, ez mind a mai napig ott áll.
5. ÁLDOZATBEMUTATÁS ÉS A TÖRVÉNY FELOLVASÁSA EBAL HEGYÉN
A faragatlan kövekből épült oltár.
3030 Akkoriban Józsue épített az Úrnak, Izrael Istenének Ebal hegyén egy oltárt, 3131 ahogy Mózes, az Isten szolgája megparancsolta Izrael fiainak, s amint írva van Mózes törvénykönyvében: vas nem érintette, faragatlan kövekből való oltárt. Ezen égőáldozatot mutattak be az Úrnak, s bemutatták a közösség áldozatát.
A törvény felolvasása.
3232 Ott Józsue fölírta a kövekre Mózes törvényét, amelyet Izrael fiainak írt. 3333 Azután egész Izrael felsorakozott, a vének, az elöljárók, a bírák, mindannyian, az idegenek éppúgy, mint akik ott születtek, a láda két oldalán a Lévi törzséből való papok előtt, akik az Úr szövetségének ládáját vitték, az egyik fele a Gerizim hegyén, a másik fele az Ebal hegyén, ahogyan Mózes, az Úr szolgája parancsolta, Izrael népét először megáldani. 3434 Akkor Józsue felolvasta a törvénynek minden szavát, az áldást és az átkot, szóról szóra a törvénykönyv szerint. 3535 Nem volt egyetlen szó sem abból, amit Mózes parancsolt, amelyet Józsue föl ne olvasott volna Izrael egész közössége előtt, beleértve az asszonyokat és a gyerekeket is, valamint a nép körében élő idegeneket.
6. SZERZŐDÉS IZRAEL ÉS A GIBEONITÁK KÖZÖTT
Szövetség Izrael ellen.
911 Amikor ezt meghallották azok a királyok, akik a Jordánon túli hegyvidéken voltak, a síkságon és a Nagy-tenger egész partvidékén, egészen Libanonig, a hettita, az amorita, a kánaáni, a perizita, a hivvita és a jebuzita, 22 szövetkeztek egymással, hogy közös erővel harcoljanak mind, Józsue és Izrael ellen.
A gibeoniták cselvetése.
33 Gibeon lakói meghallották, hogyan bánt Józsue Jerikóval és Aival, 44 azért cselhez folyamodtak. Útra keltek, élelemmel ellátva. Szamaraikat megrakták ócska zsákokkal és régi, szakadozott, foltos borostömlőkkel. 55 A lábukra kopott, foltozott sarut húztak, magukra pedig rongyos ruhát öltöttek. Ami kenyeret magukkal vittek, az mind száraz volt és szétmorzsolódott. 66 Elmentek Józsuéhoz Gilgalba, a táborba, s így szóltak hozzá és Izrael férfiaihoz: „Messze földről érkeztünk, köss velünk szövetséget!” 77 Izrael férfiai így válaszoltak ezeknek a hivvitáknak: „Ki tudja, nem köztünk éltek-e? Hogyan köthetnénk hát szövetséget?” 88 Erre azt felelték Józsuénak: „Szolgáid vagyunk.” Józsue megkérdezte tőlük: „Kik vagytok, honnan jöttök?” 99 Így feleltek: „Messze földről jöttek szolgáid, az Úr, a te Istened neve miatt. Hallottunk róla s mindarról, amit Egyiptomban tett, 1010 s amit az amoriták két királyával, Szichonnal, Hesbon királyával és Oggal, Básán királyával művelt, aki Astarotban székelt. 1111 Véneink és országunk lakói azért így szóltak hozzánk: Vigyetek magatokkal élelmet az útra, menjetek eléjük és mondjátok nekik: Szolgáitok vagyunk. Kössetek velünk szövetséget! 1212 Itt a kenyerünk – még meleg volt, amikor házunkban az útra magunkhoz vettük, amikor útra keltünk, hogy hozzátok jöjjünk, s lám, most egészen száraz, szétmorzsolódott. 1313 Ezek a borostömlők is egészen újak voltak, amikor megtöltöttük őket, s most szakadozottak. 1414 Itt a végtelen hosszú úton elnyűtt sarunk és ruhánk.” Az elöljárók vettek élelmükből anélkül, hogy az Úrtól tanácsot kértek volna. 1515 Józsue békét ígért nekik és szövetséget kötött velük, hogy megkíméli életüket, s a közösség elöljárói megesküdtek rá nekik. 1616 Történt, hogy a szövetség megkötése után három nappal hírét vették, hogy közelbe való nép, Izrael körében él. 1717 Izrael fiai tábort bontottak, s a városaikba mentek. Ezek Gibeon, Kefira, Beerot és Kirjat-Jearim voltak. 1818 De nem igázták le őket Izrael fiai, mivel a közösség elöljárói esküt tettek az Úrra, Izrael Istenére. De az egész közösség zúgolódott az elöljárók ellen emiatt.
Rendszabályok a gibeoniták számára.
1919 Az elöljárók az egész nép előtt kijelentették: „Mivel esküt tettünk nekik az Úrra, Izrael Istenére, nem emelhetünk rájuk kezet. 2020 Ezt tesszük velük: Életben hagyjuk őket, nehogy ránk hozzák a haragot az eskü miatt, amit tettünk nekik.” 2121 Aztán hozzáfűzték az elöljárók: „Éljenek, de legyenek az egész közösség favágói és vízhordói.” A közösség úgy tett, amint az elöljárók mondták. 2222 Józsue magához hívatta őket és így szólt hozzájuk: „Miért csaptatok be, azt állítva, hogy nagyon messze lakunk innen, mikor közöttünk éltek? 2323 Ezért mostantól fogva legyetek átkozottak, éljetek mindig szolgaságban mint favágók és vízhordók az én Istenem házában.” 2424 Azt felelték Józsuénak: „Szolgáid egész pontosan hallották, mit rendelt az Úr, a te Istened szolgája, Mózes által: nektek adja az egész országot és kiirtja előletek mind a lakóit. Ezért közeledéstekre nagy rettegés kerített hatalmába minket életünk miatt. 2525 Lám, ezért tettünk így! S most kezedben vagyunk. Bánj velünk úgy, ahogy jónak és helyesnek látod.” 2626 Így bánt velük: kimentette őket Izrael fiainak kezéből, nem ölték meg őket. 2727 Azon a napon a közösség szolgálatába állította őket mint favágókat és vízhordókat, s mind a mai napig az Úr oltára szolgálatára rendelte őket azon a helyen, amelyet majd kiválaszt.
7. AZ ÖT AMORITA KIRÁLY SZÖVETSÉGE, PALESZTINA DÉLI RÉSZÉNEK MEGHÓDÍTÁSA
Öt király harcba száll Gibeon ellen.
1011 Amikor Jeruzsálem királya, Adonicedek meghallotta, hogy Józsue elfoglalta Ait és betöltötte rajta az átkot – úgy bánt Aival és királyával is, ahogy Jerikóval és királyával bánt –, továbbá, hogy Gibeon lakói békét kötöttek Izraellel és közévegyültek, 22 nagyon megrémült, hisz Gibeon olyan jelentős város volt, mint valamely királyi székhely, nagyobb Ainál, lakói pedig mind harcosok. 33 Jeruzsálem királya, Adoni-Cedek ezért követet küldött Hohamhoz, Hebron királyához, Pireánhoz, Lachis királyához, Jafiához és Eglon királyához, Debirhez, ezzel az üzenettel: 44 „Gyertek és segítsetek nekem Gibeont legyőzni, mivel békét kötött Józsuéval és Izrael fiaival.” 55 Az öt amorita király egyesült és felvonult: Jeruzsálem királya, Hebron királya, Jarmut királya, Lachis királya és Eglon királya, ők és csapataik ostrom alá vették Gibeont és megtámadták.
Józsue segítségére siet Gibeonnak.
66 Gibeon lakói követet küldtek Józsuéhoz Gilgalba, a táborba, ezzel az üzenettel: „Ne hagyd cserben szolgáidat, siess, gyere fel hozzánk, ments meg bennünket és segíts rajtunk, mert az összes amorita király, aki a hegyvidéken él, szövetkezett ellenünk.” 77 Józsue maga ment fel, s vele minden harcosa és vitéze. 88 Az Úr így szólt Józsuéhoz: „Ne félj! Kezedbe adom őket. Senki sem lesz képes ellenállni neked.” 99 Józsue tehát hirtelen rajtuk ütött, miután az egész éjszakát azzal töltötték, hogy felvonuljanak Gilgalból.
Égi segítség.
1010 Az Úr zavart támasztott köztük Izrael láttára, és súlyos csapást mért rájuk Gibeonnál. Sőt, Bet-Horon lejtőjének az irányában, egészen Azekáig és Makkedáig üldözte őket. 1111 Bet-Horon lejtőjén menekültek Izrael elől. Az Úr hatalmas jégesőt bocsátott rájuk az égből, egészen Azekáig; így odavesztek. Többen pusztultak el közülük a jégesőtől, mint Izrael fiainak kardja élétől. 1212 Akkor így szólt Józsue az Úrhoz, azon a napon, amelyen az Úr kiszolgáltatta neki az amoritákat –, Izrael szeme láttára fölkiáltott: „Nap, állj meg Gibeon fölött, s Hold, Ajalon völgye fölött!” 1313 S a Nap megállt, a Hold is megállt, amíg a nép bosszút nem állt ellenségein. De nincs-e megírva az Igazak könyvében? A Nap megállt az ég közepén, s csaknem egy egész napig halogatta lenyugtát. 1414 Se azelőtt, se azután nem volt még egy olyan nap, amelyen az Úr hallgatott volna embernek a szavára. Így harcolt az Úr Izraelért. 1515 Józsue és vele együtt egész Izrael visszatért a táborba, Gilgalba.
Az öt király a Makkeda melletti barlangban.
1616 Az öt király megfutamodott és elrejtőzött Makkeda barlangjában. Józsuénak jelentették: 1717 „Megtaláltuk az öt királyt elrejtőzve, Makkeda barlangjában.” 1818 Józsue azt válaszolta: „Hengerítsetek nagy köveket a barlang szájához és állítsatok oda embereket őrnek. 1919 Ti azonban ne legyetek tétlen, vegyétek üldözőbe ellenségeiteket, vágjátok el az útjukat, ne engedjétek, hogy visszatérjenek városaikba, mert az Úr, a ti Istenetek kezetekbe adta őket.” 2020 Ezután Józsue és Izrael fiai teljes zavart keltettek köztük, egészen megsemmisítették őket, csak azok maradtak életben, akik eljutottak a megerősített városokba. 2121 Az egész nép épségben visszatért Makkedába, Józsuéhoz a táborba. Senki nem merte Izrael fiaira még a nyelvét sem kiölteni. 2222 Józsue akkor így szólt: „Tegyétek szabaddá a barlang bejáratát, és vezessétek elém azt az öt királyt!” 2323 Megtették, kihozták eléje az öt királyt a barlangból: Jeruzsálem királyát, Hebron királyát, Jarmut királyát, Lachis királyát és Eglon királyát. 2424 Amikor a királyokat eléje vezették, Józsue összehívta Izrael férfiait, és így szólt a harcosok vezéreihez, akik elkísérték: „Menjetek, és hágjatok ezeknek a királyoknak a nyakára!” 2525 Odamentek és a nyakukra hágtak. Józsue pedig így folytatta: „Ne féljetek és ne aggódjatok, legyetek bátrak és erősek, mert így fog bánni az Úr minden ellenségetekkel, akivel csak meg kell küzdenetek.” 2626 Azután Józsue agyonütötte őket és felakasztatta öt fára – ott maradtak felakasztva egészen estig. 2727 Naplementekor Józsue parancsára levették a fáról és bedobták őket a barlangba, ahová elrejtőztek. A barlang szájához nagy köveket hengerítettek, ott vannak mind a mai napig.
Kánaán déli városainak meghódítása.
2828 Józsue még ugyanazon a napon bevette Makkedát, és királyával együtt kardélre hányta. Betöltötte rajta az átkot, s benne minden élőn: nem menekülhetett meg senki, Makkeda királyával pedig úgy bánt, mint ahogyan Jerikó királyával bánt. 2929 Makkedából Józsue egész Izraellel Libna alá vonult és megtámadta –, 3030 az Úr ezt is Izrael kezére adta, királyával együtt. Kardélre hányt minden benne élőt, senki sem menekülhetett meg. Királyával pedig úgy bánt, ahogyan Jerikó királyával bánt. 3131 Libnából Józsue egész Izraellel Lachis alá vonult, körülvette és megtámadta – 3232 az Úr Izrael kezére adta Lachist. A második nap bevette és kardélre hányt benne minden élőt, éppen úgy, ahogy Libnában tette. 3333 Akkor Gézer királya, Horam segítségére jött Lachisnak, de Józsue legyőzte őt is, hadinépét is, nem menekülhetett meg senki. 3434 Lachisból Józsue egész Izraellel Eglon alá vonult. Ostrom alá fogta és megtámadta: 3535 még aznap bevették és kardélre hányták. Azon a napon minden élőt átok alá vetett benne, ahogyan Lachisban tette. 3636 Eglonból Józsue egész Izraellel Hebronba vonult és megtámadta. 3737 Bevették, és királyával, valamint a hozzá tartozó helységekkel meg az ott élőkkel egyetemben kardélre hányták. Nem hagyott elmenekülni senkit, éppen úgy, ahogyan Eglonban tette. Betöltötte rajta és a benne élőkön az átkot. 3838 Akkor Józsue egész Izraellel Debir ellen fordult és megtámadta. 3939 Elfoglalták királyostul, s minden hozzá tartozó helységgel együtt. Kardélre hányták őket és betöltötték minden benne élőn az átkot. Nem menekülhetett meg senki. Amint Hebronnal bánt, úgy bánt Józsue Debirrel és királyával is, egészen úgy, ahogyan Libnával és királyával bánt.
Az egész déli rész elfoglalása.
4040 Így Józsue meghódította az egész földet: a hegyvidéket, a Negebet, a síkságot, a lejtőket, az összes királlyal együtt. Nem menekülhetett meg senki előle, minden élőn betöltötte az átkot, ahogyan az Úr, Izrael Istene parancsolta neki, 4141 Kádes-Barneától egészen Gázáig és Gósen egész vidékén Gibeonig. 4242 Ezeket a királyokat Józsue egyetlen hadjárat során kerítette hatalmába földjükkel együtt, mert az Úr, Izrael Istene harcolt Izraelért. 4343 Aztán Józsue visszatért egész Izraellel Gilgalba, a táborba.
8. AZ ÉSZAKI RÉSZEK MEGHÓDÍTÁSA
Észak királyainak szövetsége.
1111 Amikor Hacor királya, Jabin ezt meghallotta, hírt adott róla Jobabnak, Merom királyának, Simron királyának, Achsaf királyának, 22 s azoknak a királyoknak, akik északon a hegyvidéket és a Kinnerottól délre húzódó völgyet, a fennsíkot, a síkságot és nyugaton a Dor környéki lejtőket lakták: 33 a kánaáni keleten és nyugaton, az amorita, hivvita, perizita és jebuzita a hegyvidéken, a hettita Hermon alatt, Micpa földjén. 44 Elindultak, s velük összes csapatuk – megszámlálhatatlan sereg, akár a tenger fövénye, rengeteg lóval és harci szekérrel.
A meromi győzelem.
55 Ezek a királyok mind egyesültek, levonultak és Merom vizeinél tábort ütöttek egymás mellett, hogy harcba szálljanak Izraellel. 66 Akkor az Úr így szólt Józsuéhoz: „Ne félj itt ezektől az emberektől, mert holnap ilyen idő tájt legyőzve látja Izrael mindnyájukat. Lovaiknak vágd el a lábuk inát, harci szekereiket pedig égesd el!” 77 Józsue váratlanul rajtuk ütött összes harcosával Merom vizei mellett, és megtámadta őket. 88 Az Úr Izrael kezére adta őket. Legyőzte, és nyugaton egészen Nagy-Szidónig és Miszrefotig, keleten pedig a Micpa völgyéig üldözte őket. Teljesen megsemmisítette őket, úgyhogy nem maradt közülük egy sem életben. 99 Józsue úgy tett velük, ahogy az Úr mondta neki: lovaiknak elvágta a lábuk inát, harci szekereiket pedig elégette.
Hacor és a többi északi város elfoglalása.
1010 Abban az időben Józsue megfordult, és elfoglalta Hacort; királyába kardot döfött. Egykor Hacor volt ezeknek a királyságoknak a fő székhelye. 1111 Minden élőt kardélre hánytak benne és betöltötték rajta az átkot. Egyetlen lélek sem maradt meg, magát Hacort pedig felgyújtották. 1212 Józsue mind hatalmába ejtette ezeknek a királyoknak a városát, királyukkal egyetemben, kardélre hányta őket és betöltötte rajtuk az átkot, amint Mózes, az Isten szolgája parancsolta. 1313 De mégse égetett föl Izrael minden várost, amely az omladékhalmon épült, csak Hacort, azt gyújtotta fel Józsue. 1414 E városokból a zsákmányt is, a jószágot is mind magukkal vitték Izrael fiai. Az embereket pedig kardélre hányták az utolsó szálig, egyetlen lelket sem hagytak élve.
Józsue végrehajtja Mózes parancsát.
1515 Amit az Úr szolgájának, Mózesnek parancsolt, azt Mózes parancsul adta Józsuénak, Józsue pedig teljesítette, nem hagyott ki egyetlen szót sem abból, amit az Úr Mózesnek parancsolt. 1616 Így hát Józsue az egész országot elfoglalta: a hegyvidéket, az egész Negebet és Gósen egész vidékét, a síkságot, Arabát, Izrael hegyeit és dombjait. 1717 A Szeirrel szemközt emelkedő Pele-hegytől egészen Baál-Gadig, amely a Libanon völgyében, a Hermon-hegység lábánál fekszik, az összes királyt hatalmába ejtette és megölte. 1818 Hosszú ideig hadakozott Józsue ezekkel a királyokkal. 1919 Egyetlen város sem kötött békét Izrael fiaival, csak a hivviták, akik Gibeonban laktak; az összes többit harcban foglalták el. 2020 Mert az Úr akaratára megkeményítették a szívüket és harcba szálltak Izraellel, hogy így könyörtelenül betöltsék rajtuk az átkot és megsemmisüljenek, amint az Úr Mózesnek parancsolta.
Az anakiták kiirtása.
2121 Abban az időben Józsue elment, és kiirtotta az anakitákat a hegyvidékről, Hebronból, Debirből, Anabból, Júda egész hegyvidékéről és Izrael egész hegyvidékéről: betöltötte rajtuk és városaikon az átkot. 2222 Izrael fiainak a földjén nem maradt egyetlen anakita sem élve, sem Gázában, Gátban és Asdodban. 2323 Józsue elfoglalta az egész földet, pontosan úgy, ahogy az Úr Mózesnek mondta, és Józsue Izraelnek adta örökségül, aszerint, ahogyan törzsekre oszlik. Az országban végre elcsitult a harc.