311 Mindenható Urunk, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád! 22 Hallgass meg, Urunk, és légy irgalmas! Vétkeztünk színed előtt. 33 Te örökké uralkodol, mi meg elvesszünk örökre? 44 Mindenható Urunk, Izrael Istene, hallgasd meg Izrael halálra szántjainak és azok fiainak a könyörgését, akik vétkeztek ellened, akik nem hallgattak Uruk, Istenük szavára; ezért szakadtak ránk a csapások. 55 Ne gondolj többé atyáink bűneire; ebben az órában gondolj inkább saját kezedre és nevedre. 66 Igen, Urunk, te vagy a mi Istenünk, s mi dicsőítünk téged, Urunk! 77 Te oltottad szívünkbe félelmedet, hogy segítségül hívjuk a nevedet. Dicsőítünk téged számkivetésünkben, hiszen eltávolítottuk szívünkből atyáink minden gonoszságát, amellyel vétkeztek színed előtt. 88 Nézd, mi még ma is abban a fogságban vagyunk, amelybe szétszórtál bennünket, hogy iszonyat, átok és büntetés legyünk atyáink minden bűne miatt, akik eltávolodtak az Úrtól, a mi Istenünktől.
3. A BÖLCSESSÉG IZRAEL KIVÁLTSÁGA
99 Halld meg, Izrael, az élet törvényét, figyeljetek, hogy szert tegyetek a tudásra! 1010 Izrael, miért vagy ellenséged országában, miért? Megöregedsz idegen földön? 1111 Beszennyezed magad halottakkal, s azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba? 1212 Elhagytad a bölcsesség forrását! 1313 Ha az Úr útjain jártál volna, akkor otthon laknál, békében mindörökké. 1414 Tanuld meg, hol van a tudomány, hol az erő, hol az értelem, s akkor megtudod azt is, hol a maradandóság és az élet, hol a szem ragyogása és a béke. 1515 De ki fedezte föl a helyét és ki hatolt el kincseihez? 1616 Hol vannak a népek vezetői, és azok, akik a föld állatai fölött uralkodtak? 1717 Azok, akik az ég madaraival játszottak, azok, akik gyűjtötték az aranyat és az ezüstöt, amelyben az emberek bizakodnak, vagyis azok, akiknek a gazdagsága határtalan volt? 1818 Azok, akik annyi gonddal dolgozták meg az ezüstöt, hogy munkájuk felülmúlta a képzeletet? 1919 Eltűntek, leszálltak a holtak országába, helyükre mások léptek. 2020 Fiatalabbak látták meg a napvilágot, és laktak a földön, de ők sem találták meg a tudás útját, 2121 nem fogják fel ösvényeit. Fiaik sem tették magukévá, hanem távol maradtak útjától. 2222 Semmit sem ismertek fel belőle Kánaánban, és nem értették meg Temánban. 2323 Sem Hágár fiai, akik itt lent keresik az értelmet, sem Midián és Temán kereskedői, ezek a mesemondók és tudni vágyók sem ismerték fel a bölcsesség útját, nem találták meg ösvényeit. 2424 Ó, Izrael, milyen nagy az Isten hajléka, milyen messze terjed a birtoka: 2525 nagy és határtalan, magas és mérhetetlen! 2626 Itt születtek az óriások, a régi kor hírességei, a daliás és harcos emberek. 2727 De Isten nem választotta ki őket, nem mutatta meg nekik a tudás útját. 2828 Elvesztek, mert nem volt tudományuk, elvesztek esztelenségük miatt. 2929 Ki száll fel az égbe, hogy megragadja, és lehozza a felhőkből? 3030 Ki kel át a tengeren, hogy fölfedezze és idehozza tiszta aranynak? 3131 Senki sem találta meg az útját, nem fogta fel ösvényeit. 3232 De ismerte az, aki mindent tud, ő átvizsgálta értelmével; ő, aki mindörökre megalkotta a földet, és betöltötte élőlényekkel; 3333 ő, aki küldi a fényt, és az eljön, de ha visszahívja, az remegve engedelmeskedik. 3434 A csillagok vidáman ragyognak helyükön, 3535 de ha ő szólítja őket, azt felelik: „Itt vagyunk!” Vidáman csillognak alkotójuk előtt: 3636 Ő a mi Istenünk, senki sem hasonlít hozzá! 3737 Ő felkutatta a tudás minden útját, s átadta Jákobnak, a szolgájának, és Izraelnek, akit szeretett. 3838 Így jelent meg a földön és társalgott az emberekkel. 411 Az Isten parancsának könyve az, a törvény, amely örökre megmarad. Aki megtartja, élni fog, aki elhagyja, meghal. 22 Térj vissza, Jákob, és öleld magadhoz, járj fényének világosságában! 33 Ne engedd át dicsőségedet másnak, a kiváltságodat más népnek! 44 Boldogok vagyunk mi, Izrael fiai, mert Isten tudtunkra adta, hogy mi tetszik neki.
4. JERUZSÁLEM PANASZA ÉS REMÉNYE
55 Éleszd fel reményed, népem, Izrael nevének hordozója! 66 Eladtak benneteket a népeknek, de nem azért, hogy elvesszetek. Felingereltétek az Isten haragját, ezért lettetek az ellenség martaléka. 77 Teremtőtöket ingereltétek haragra: démonoknak áldoztatok, nem az Istennek. 88 Elfeledkeztetek az örök Istenről, Gondviselőtökről, és megszomorítottátok dajkátokat, Jeruzsálemet. 99 Látta, amint rátok szakadt az Isten haragja, azért így szólt: Halljátok meg Sion szomszédjai! Isten nagy szomorúságot küldött rám, 1010 láttam fiaim és leányaim fogságát, amelyet az örökkévaló hozott rájuk. 1111 Örömmel neveltem őket, de sírva és szomorúan néztem, amint távoztak; 1212 ne legyen senkiben káröröm amiatt, hogy özvegy lettem, s annyian elhagytak. Gyermekeim bűne miatt lettem elhagyatott, mert elfordultak az Isten törvényétől. 1313 Nem ismerték fel parancsait, nem jártak az általa szabott úton, s nem követték a fegyelem ösvényét, az igazság szerint. 1414 Gyertek ide, Sion szomszédai! Gondoljatok fiaim és leányaim fogságára, amelyet az Örökkévaló hozott rájuk! 1515 Távoli nemzetet szabadított rájuk, kíméletlen, idegen nyelvű népet, amely nem tisztelte az aggastyánt, s nem volt részvéttel a csecsemő iránt. 1616 Az özvegytől elvette szeretett fiait, megfosztotta lányaitól és egyedül hagyta. 1717 De én hogyan segíthetnék rajtad? 1818 Csak az szabadíthat ki ellenséged kezéből, aki rád hozta a csapást. 1919 Menjetek hát, gyermekeim, menjetek a magatok útján! Én meg maradok elhagyatva, egyedül. 2020 Levetettem a boldogság ruháját, és vezeklésül szőrzsákba öltöztem, s az Örökkévalóhoz fohászkodom, ameddig élek. 2121 Bizakodjatok, gyermekeim, kiáltsatok Istenhez! Ő kiragad az elnyomásból, ellenségeitek kezéből. 2222 Én az Örökkévalótól várom szabadulástokat: a Szent már örömre is hangolt irgalmával, amelyet nemsokára megmutat nektek is Szabadítótok, az Örökkévaló. 2323 Könnyek közt és gyászban néztem távozásotok, de Isten visszaad nekem titeket örökre, öröm és ujjongás közepette. 2424 Ahogy Sion szomszédai most látják fogságotokat, úgy fogják majd látni nemsokára Istentől szerzett szabadulástokat, amely nagy dicsőséggel és az Örökkévaló ragyogásával jut nektek osztályrészül. 2525 Ezért, gyermekeim, viseljétek türelemmel a haragot, amely Istentől szakadt rátok. Ellenséged üldözőbe vett, de nemsokára te látod a romlását, és lábbal taposod a nyakát. 2626 Dédelgetett gyermekeim rögös úton jártak, úgy vitték el őket, mint egy nyájat, amelyet elrabolt az ellenség. 2727 De bízzatok, gyermekeim, kiáltsatok Istenhez! Aki megpróbáltatást hozott rátok, az újra megemlékezik rólatok. 2828 Ha elmétek távol járt Istentől, most térjetek meg és keressétek tízszeres buzgalommal, 2929 mert aki rátok hozta a csapásokat, örök örömet szerez nektek a szabadulással! 3030 Éleszd fel reményed, Jeruzsálem, megvigasztal az, aki nevet adott neked. 3131 Meglakolnak mind, akik bántalmaztak, és örültek bukásodnak. 3232 Meglakolnak a városok, ahol gyermekeid fogságban voltak, meglakol, aki elvette fiaidat. 3333 Ahogy örült bukásodnak és ujjongott romlásodon, úgy fog bánkódni a saját pusztulásán. 3434 Nem örülhet többé tömérdek lakójának, dicsekvése szomorúságra változik. 3535 Az Örökkévaló tüzet bocsát rá hosszú időre, és démonok lakóhelye marad igen sokáig. 3636 Jeruzsálem, tekints kelet felé, és nézd az örömet, amely Istentől jön. 3737 Nézd, visszatérnek fiaid, akiknek láttad távozását. Visszajönnek, s összegyűlnek kelettől nyugatig a Szentnek parancsára, ujjonganak, mert az Isten megdicsőült. 511 Jeruzsálem, vesd le a gyász s az ínség ruháját, s öltsd magadra mindörökre Isten dicsőségének szépségét! 22 Öltsd fel Isten igazságának köntösét, s tedd fejedre az örök dicsőség koronáját, 33 mert az Isten ismertté teszi fényességedet mindenütt az ég alatt. 44 Isten ezt a nevet adja neked örökre: „Igazságosság békéje” és „Jámborság dicsősége”. 55 Kelj föl, Jeruzsálem, állj a magaslatra, és tekints keletre! Nézd, mint gyűlnek egybe fiaid, napkelettől napnyugatig a Szentnek szavára, és ujjonganak, mert Isten megemlékezett róluk. 66 Gyalog távoztak, ellenség hajtotta őket, de Isten vezeti vissza, s úgy hozza őket, mint királyi sarjakat. 77 Isten parancsot adott, hogy hordják el mind a magas hegyeket s az örök halmokat, a völgyeket meg töltsék fel, hogy sík legyen a föld, és Izrael biztosan haladhasson Isten dicsősége alatt. 88 Az erdők és az illatos fák Isten parancsára mind árnyékot nyújtanak Izraelnek. 99 Isten vezeti majd Izraelt örömben, dicsőségének fényében, s kíséretül adja nekik irgalmát és igazságosságát.