1311 Achaszja fiának, Joásnak, Júda királyának 23. esztendejében Jehunak a fia, Joachász lett király Izraelben, Szamáriában, tizenhét esztendőre. 22 Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, Nebat fiának, Jerobeámnak bűneit utánozta, amelyekkel az Izraelt is bűnbe vitte, s nem hagyott fel velük. 33 Ezért fellángolt az Úr haragja Izrael ellen, és Arám királya, Hazael, valamint Hazael fia, Benhadad kezére adta (uralma) egész idejére. 44 Erre Joachász megkísérelte kiengesztelni az Urat. S az Úr meghallgatta, mert látta Izrael szorongatottságát, hisz Arám királya erősen szorongatta. 55 Az Úr szabadítót küldött Izraelnek, aki kiszabadította Arám kezéből. Így Izrael fiai újra sátraikban lakhattak, mint azelőtt. 66 De Jerobeám bűneitől, amelyekbe az belevitte Izraelt, nem tágítottak, továbbra is megmaradtak bennük. Sőt, még a bálványok is változatlanul ott álltak Szamáriában. 77 Az Úr ugyanis nem hagyott meg Joachásznak több embert, mint ötven lovast, tíz harci szekeret és tízezer gyalogost. Arám királya megsemmisítette őket és egyenlővé tette a széttiport porral. 88 Joachász történetének többi részét, amiket végbevitt, tetteit és győzelmeit mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében. 99 Akkor Joachász megtért atyáihoz. Szamáriában temették el és fia, Joás lett helyette a király.
Joás uralma Izraelben (798–783).
1010 Júda királyának, Joásnak 37. esztendejében Joachász fia, Joás lett Izrael királya Szamáriában tizenhat esztendőre. 1111 Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, nem hagyott fel Nebat fiának, Jerobeámnak bűneivel, amelyekbe az Izraelt is belevitte; megmaradt bennük. 1212 Joás történetének többi részét, amiket végbevitt, győzelmeit és Júda királyával, Amacjával viselt háborúját, mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében. 1313 Akkor Joás megtért atyáihoz. Jerobeám foglalta el a trónját, Joást pedig Izrael királyai mellé temették el Szamáriában.
Elizeus halála.
1414 Elizeust utolérte az a betegség, amelybe bele kellett halnia. Izrael királya, Joás elment hozzá és sírt, föléje hajolva. Azt mondta: „Atyám, atyám! Izrael kocsija és fogata!” 1515 Elizeus így szólt hozzá: „Hozz íjat és nyilat!” S ő vitt neki íjat és nyilat. 1616 Erre azt mondta a királynak: „Tedd kezedet az íjra!” Az rátette kezét, Elizeus meg a maga kezét a király kezére tette. 1717 Aztán így szólt: „Nyisd ki az ablakot kelet felé!” Kinyitotta. Most Elizeus azt mondta: „Lőjj!” És ő lőtt. Erre elkiáltotta magát: „Az Úr győzelmes nyila, győzelmi nyíl Arám ellen! Afeknél megvered Arámot, teljesen megsemmisíted!” 1818 Azután így szólt: „Fogd a nyilat!” Kezébe vette. Majd azt mondta a királynak: „Üss vele a földre!” 1919 Háromszor ráütött, aztán abbahagyta. Isten embere ezért megharagudott és így szólt: „Ötször vagy hatszor kellett volna ráütnöd, akkor a megsemmisülésig legyőzted volna Arámot, de így csak háromszor vered meg!” 2020 Ezzel Elizeus meghalt és eltemették. De aztán minden esztendőben moábita portyázók törtek rá az országra. 2121 Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt.
Győzelem az arámok fölött.
2222 Arám királya, Hazael szorongatta Izraelt, amíg csak Joachász élt. 2323 Az Úr azonban jóságos volt hozzá, megkönyörült rajta, s Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött szövetségére való tekintettel felé fordult. Nem pusztította el és nem taszította el színe elől. 2424 Amikor Arám királya, Hazael meghalt, és fia, Benhadad lett helyette a király, 2525 Joachász fia, Joás újra visszavette Hazael fiától, Benhadadtól azokat a városokat, amelyeket az atyjától, Joachásztól a háborúban elfoglalt. Háromszor győzött fölötte Joás, s így visszaszerezte Izrael városait.