1
1Jézus Krisztus – Dávid fia s Ábrahám fia – eredetének története
Ábrahám nemzette Izsákot, Izsák nemzette Jákobot, Jákob nemzette Júdát és testvéreit. Júda nemzette Támártól Fáreszt és Zerahot, Fáresz nemzette Hezromot, Hezrom nemzette Arámot. Arám nemzette Aminadabot, Aminadab nemzette Naasszont, Naasszon nemzette Szalmont. Szalmon nemzette Ráchábtól Boászt, Boász nemzette Ruttól Obedet, Obed nemzette Izájt. Izáj nemzette Dávid királyt.
Dávid nemzette Salamont Urija feleségétől. Salamon nemzette Roboámot, Roboám nemzette Abiját, Abija nemzette Ászát. Ásza nemzette Jozafátot, Jozafát nemzette Jorámot, Jorám nemzette Uziját. Uzija nemzette Jótamot, Jótam nemzette Áházt, Áház nemzette Ezekiást. Ezekiás nemzette Manasszét, Manassze nemzette Ámónt, Ámón nemzette Joziját. Jozija nemzette Jojakimot és testvéreit, a babiloni fogságba hurcolás idején.
A babiloni fogságba hurcolás után Jojakim nemzette Sealtielt, Sealtiel nemzette Zerubbábelt.
Zerubbábel nemzette Abihudot, Abihud nemzette Eljakimot, Eljakim nemzette Azzurt. Azzur nemzette Cádokot, Cádok nemzette Jakint, Jakin nemzette Elihudot. Elihud nemzette Eleazárt, Eleazár nemzette Mattánt, Mattán nemzette Jákobot. Jákob nemzette Józsefet, férjét Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
Összesen tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságba hurcolásig is tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságba hurcolástól Krisztusig szintén tizennégy nemzedék.
Ábrahám nemzette Izsákot, Izsák nemzette Jákobot, Jákob nemzette Júdát és testvéreit. Júda nemzette Támártól Fáreszt és Zerahot, Fáresz nemzette Hezromot, Hezrom nemzette Arámot. Arám nemzette Aminadabot, Aminadab nemzette Naasszont, Naasszon nemzette Szalmont. Szalmon nemzette Ráchábtól Boászt, Boász nemzette Ruttól Obedet, Obed nemzette Izájt. Izáj nemzette Dávid királyt.
Dávid nemzette Salamont Urija feleségétől. Salamon nemzette Roboámot, Roboám nemzette Abiját, Abija nemzette Ászát. Ásza nemzette Jozafátot, Jozafát nemzette Jorámot, Jorám nemzette Uziját. Uzija nemzette Jótamot, Jótam nemzette Áházt, Áház nemzette Ezekiást. Ezekiás nemzette Manasszét, Manassze nemzette Ámónt, Ámón nemzette Joziját. Jozija nemzette Jojakimot és testvéreit, a babiloni fogságba hurcolás idején.
A babiloni fogságba hurcolás után Jojakim nemzette Sealtielt, Sealtiel nemzette Zerubbábelt.
Zerubbábel nemzette Abihudot, Abihud nemzette Eljakimot, Eljakim nemzette Azzurt. Azzur nemzette Cádokot, Cádok nemzette Jakint, Jakin nemzette Elihudot. Elihud nemzette Eleazárt, Eleazár nemzette Mattánt, Mattán nemzette Jákobot. Jákob nemzette Józsefet, férjét Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
Összesen tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságba hurcolásig is tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságba hurcolástól Krisztusig szintén tizennégy nemzedék.
Jegyzetek
1,1 Más fordítás: „nemzetségtáblája”. Az evangélista a főszereplő jelentőségéről Jézus nemzetségtáblájának (1,1–17) a megkomponálásával vall. Így mindjárt a kezdet kezdetén olvasói tudtára adja: Jézus egy korábbi történetből lép elénk. A hagyomány által megszentelt műfaj, a genealógia (pl. Ter 5,1–31; Ter 11,10–32) átvételével összegzi Izrael történetét (vö. 1Krón 1–9), és írja bele ebbe a történetbe Jézusét. E műfaj használatával azt is egyértelművé teszi, hogy a kezdődő elbeszélést az Ószövetségben olvasható történet folytatásának tekinti. A Mt 1,1 kezdetével azonos szókapcsolat (biblosz geneszeósz) az Ószövetség görög szövegében kétszer fordul elő: Ter 2,4; 5,1.