9
És ezt mondta nekik:
– Bizony, mondom nektek, vannak az itt állók között néhányan, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják, hogy Isten országa eljött hatalommal.
Hat nappal később Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felvitte hármójukat egy magas hegyre. Ott előttük elváltozott. Ruhái olyan tündöklő fehérré lettek, amilyenre földi kelmefestő nem tud fehéríteni. És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal. Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak:
– Rabbi, jó nekünk itt lenni! Csináljunk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek!
Nem tudta ugyanis, mit mondjon, mivel annyira meg voltak rémülve. Jött egy felhő, amely beborította őket, és hang jött a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Hirtelen, amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust.
Amikor jöttek lefelé a hegyről, meghagyta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halottak közül. Meg is tartották az utasítást, de tanakodtak maguk között, mit jelent „feltámadni a halottak közül”. És megkérdezték tőle:
– Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek el kell jönnie?
Így válaszolt:
– Valóban előbb Illés jön el, és mindent helyreállít. Akkor viszont miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedésben és megvetésben lesz része?
De azt mondom nektek, hogy Illés már el is jött, és azt tették vele, amit csak akartak, amint meg van írva róla.
Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, és írástudókat, akik vitatkoztak velük. Amint meglátták, az egész sokaság izgatottan eléje futott, és köszöntötte. Megkérdezte tőlük:
– Miről vitatkoztok velük?
A sokaságból valaki így felelt neki:
– Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van. Amikor megragadja, leteperi. Habzik a szája, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.
Így válaszol nekik:
– Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig kell még elviselnem benneteket? Hozzátok ide!
Odavitték. Amikor meglátta őt a lélek, rögtön megrázta a fiút, aki földre zuhanva fetrengett, és habzott a szája. Megkérdezte az apjától:
– Mennyi ideje van így? Mire ő ezt válaszolta:
– Gyermekkora óta. Sokszor vetette tűzbe is meg vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha valamit tudsz tenni, szánj meg minket, és segíts rajtunk!
Jézus ezt mondta neki:
– „Ha valamit tudsz tenni”? Minden lehetséges annak, aki hisz.
Erre a gyermek apja azonnal felkiáltott:
– Hiszek, segíts hitetlenségemen!
Amikor Jézus észrevette, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre:
– Te néma és süket lélek, megparancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé!
Erre az felkiáltott, erősen megrázta, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: „Meghalt.” Jézus azonban kézen fogta, felállította, és az meg tudott állni. Amikor azután hazament, a tanítványai maguk között megkérdezték tőle:
– Mi miért nem tudtuk kiűzni?
Ezt mondta nekik:
– Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal.
Továbbindulva keresztülmentek Galileán, de nem akarta, hogy felismerje őt valaki, mert a tanítványait oktatta. Arról beszélt nekik, hogy az Emberfia emberek kezébe adatik, megölik, de miután megölték, három nappal később feltámad. Ők nem értették ezt a beszédet, de féltek megkérdezni.
Megérkeztek Kafarnaumba. Amikor már a házban volt, megkérdezte tőlük:
– Miről vitatkoztatok útközben?
Ők azonban hallgattak. Útközben ugyanis arról vitatkoztak egymással, hogy ki a legnagyobb. Ekkor leült, odahívta a Tizenkettőt, és így szólt hozzájuk:
– Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenki szolgája.
Kézen fogott egy kisgyermeket, és közéjük állította. Átölelte, és ezt mondta nekik:
– Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevem miatt, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.
János ezt mondta neki:
– Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űz ki ördögöket, és próbáltuk neki megtiltani, mert nem követ minket.
Jézus azonban ezt mondta:
– Ne tiltsátok meg neki! Mert aki csodát tesz az én nevemben, nem tud rögvest gyalázni engem. Hiszen aki nincs ellenünk, az mellettünk van. Ha valaki inni ad nektek egy pohár vizet, azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony, mondom nektek, nem marad el jutalma. De ha valaki akár csak egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek [bennem], bűnre visz, jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed bűnre visz, vágd le! Mert jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a gyehennára, az olthatatlan tűzre jutnod 44[]. Ha a lábad bűnre visz, vágd le! Mert jobb sántán bemenned az életre, mint ha két lábbal vetnek a gyehennára 46[]. Ha a szemed bűnre visz, vájd ki! Mert jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint ha két szemmel vetnek a gyehennára, ahol a férgük el nem pusztul, és a tűz ki nem alszik. Mert tűzzel sózatik meg mindenki. Jó a só, de ha a só ízetlenné válik, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és éljetek békességben egymással!
10 Elindult onnét, és a Jordánon túli területen keresztül Júdeába ment. Újra tömegek mentek hozzá. Ő szokása szerint ismét tanította őket. Ekkor farizeusok jöttek, és megkérdezték, szabad-e egy férfinak elbocsátania a feleségét. Ezzel akarták próbára tenni. Így válaszolt nekik:
– Mit parancsolt nektek Mózes? Azok azt mondták:
– Mózes megengedte a válólevél írását és az elbocsátást – mondták.
Jézus erre így szólt hozzájuk:
– Szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot. Viszont a teremtés kezdete óta az embert férfivá és nővé teremtette Isten. Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, [és ragaszkodik feleségéhez] és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét!
Otthon ismét megkérdezték erről a tanítványai. Ezt mondta nekik:
– Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el feleségül, az házasságtörést követ el ellene; és ha az asszony bocsátja el férjét, és máshoz megy férjhez, szintén házasságtörést követ el.
Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, haragra lobbant, és így szólt hozzájuk:
– Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké Isten országa! Bizony, mondom nektek: aki nem úgy fogadja Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképp sem megy be oda.
Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.
Amikor útnak indult, odaszaladt hozzá egy ember, és térdre borulva megkérdezte:
– Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?
Jézus így szólt hozzá:
– Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Isten. Ismered a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!
– Mester, mindezeket megtartottam ifjúkoromtól fogva – válaszolta.
Jézus rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki:
– Egyetlen dolgot kell még tenned. Menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben! Aztán gyere, és kövess engem!
A válaszra elszomorodott az arca, és csalódottan távozott, ugyanis nagy vagyona volt. Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz:
– Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!
A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik:
– Gyermekeim, milyen nehéz bejutni az Isten országába! Könnyebb a tevének átmennie a tű fokán, mint a gazdagnak bejutnia Isten országába.
Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt mondták egymás közt:
– Akkor ki üdvözülhet?
Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta:
– Az embereknek lehetetlen, de Istennek nem, mert Istennek minden lehetséges.
Erre Péter így szólt:
– Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.
Jézus így szólt:
– Bizony, mondom nektek, senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit értem és az evangéliumért, és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat, testvéreket, anyát, gyermeket, szántóföldeket – üldöztetésekkel együtt –, és a jövendő világban örök életet. De sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból első.
Amikor a Jeruzsálembe vezető úton haladtak, Jézus előttük ment. Álmélkodtak. Akik követték, féltek. Ekkor újra maga mellé vette a Tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami vele fog történni:
– Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik, és átadják a pogányoknak. Kigúnyolják, leköpik, megkorbácsolják és megölik, de három nappal később feltámad.
Ekkor odalépett hozzá Jakab és János, Zebedeus fiai, és így szóltak:
– Mester, azt akarjuk, tedd meg nekünk, amit kérünk.
– Mit akartok, mit tegyek meg nektek? – kérdezte.
– Add meg nekünk – mondták –, hogy egyikünk a jobb, a másikunk meg a bal kezed felől üljön majd dicsőségedben.
Jézus így válaszolt:
– Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?
– Meg tudjuk tenni – felelték. Jézus erre ezt mondta nekik:
– A poharat, amelyből én iszom, ki fogjátok inni, és a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, meg fogtok keresztelkedni, de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem én döntöm el, hanem azoké lesz, akiknek készítették.
Amikor a másik tíz tanítvány ezt meghallotta, haragudni kezdett Jakabra és Jánosra. De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk:
– Tudjátok, hogy akiket a népek fejedelmeinek tartanak, azok hatalmaskodnak rajtuk, vezéreik pedig zsarnokoskodnak fölöttük. Közöttetek azonban ez nem így van, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az a szolgátok lesz; és aki első akar lenni közöttetek, az mindenkinek a rabszolgája lesz. Az Emberfia ugyanis nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja életét sokakért.
Beértek Jerikóba. Amikor Jézus tanítványai és meglehetősen nagy tömeg kíséretében kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, Timeus fia, ott ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, így kezdett kiáltozni:
– Dávid fia, Jézus, könyörülj rajtam!
Sokan rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott:
– Dávid fia, könyörülj rajtam!
Jézus megállt, és így szólt:
– Hívjátok ide! Odahívták a vakot.
– Bátorság! Kelj fel! Téged hív! – mondták neki.
Ő pedig ledobta köpenyét, felugrott, és odament Jézushoz. Jézus megkérdezte tőle:
– Mit akarsz, mit tegyek veled?
– Rabbuni, hogy újra lássak! – felelte a vak.
– Menj, a hited meggyógyított! – mondta neki Jézus.
Azonnal újra látott, és követte őt az úton.
– Bizony, mondom nektek, vannak az itt állók között néhányan, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják, hogy Isten országa eljött hatalommal.
Hat nappal később Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felvitte hármójukat egy magas hegyre. Ott előttük elváltozott. Ruhái olyan tündöklő fehérré lettek, amilyenre földi kelmefestő nem tud fehéríteni. És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal. Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak:
– Rabbi, jó nekünk itt lenni! Csináljunk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek!
Nem tudta ugyanis, mit mondjon, mivel annyira meg voltak rémülve. Jött egy felhő, amely beborította őket, és hang jött a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Hirtelen, amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust.
Amikor jöttek lefelé a hegyről, meghagyta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halottak közül. Meg is tartották az utasítást, de tanakodtak maguk között, mit jelent „feltámadni a halottak közül”. És megkérdezték tőle:
– Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek el kell jönnie?
Így válaszolt:
– Valóban előbb Illés jön el, és mindent helyreállít. Akkor viszont miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedésben és megvetésben lesz része?
De azt mondom nektek, hogy Illés már el is jött, és azt tették vele, amit csak akartak, amint meg van írva róla.
Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, és írástudókat, akik vitatkoztak velük. Amint meglátták, az egész sokaság izgatottan eléje futott, és köszöntötte. Megkérdezte tőlük:
– Miről vitatkoztok velük?
A sokaságból valaki így felelt neki:
– Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van. Amikor megragadja, leteperi. Habzik a szája, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.
Így válaszol nekik:
– Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig kell még elviselnem benneteket? Hozzátok ide!
Odavitték. Amikor meglátta őt a lélek, rögtön megrázta a fiút, aki földre zuhanva fetrengett, és habzott a szája. Megkérdezte az apjától:
– Mennyi ideje van így? Mire ő ezt válaszolta:
– Gyermekkora óta. Sokszor vetette tűzbe is meg vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha valamit tudsz tenni, szánj meg minket, és segíts rajtunk!
Jézus ezt mondta neki:
– „Ha valamit tudsz tenni”? Minden lehetséges annak, aki hisz.
Erre a gyermek apja azonnal felkiáltott:
– Hiszek, segíts hitetlenségemen!
Amikor Jézus észrevette, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre:
– Te néma és süket lélek, megparancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé!
Erre az felkiáltott, erősen megrázta, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: „Meghalt.” Jézus azonban kézen fogta, felállította, és az meg tudott állni. Amikor azután hazament, a tanítványai maguk között megkérdezték tőle:
– Mi miért nem tudtuk kiűzni?
Ezt mondta nekik:
– Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal.
Továbbindulva keresztülmentek Galileán, de nem akarta, hogy felismerje őt valaki, mert a tanítványait oktatta. Arról beszélt nekik, hogy az Emberfia emberek kezébe adatik, megölik, de miután megölték, három nappal később feltámad. Ők nem értették ezt a beszédet, de féltek megkérdezni.
Megérkeztek Kafarnaumba. Amikor már a házban volt, megkérdezte tőlük:
– Miről vitatkoztatok útközben?
Ők azonban hallgattak. Útközben ugyanis arról vitatkoztak egymással, hogy ki a legnagyobb. Ekkor leült, odahívta a Tizenkettőt, és így szólt hozzájuk:
– Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenki szolgája.
Kézen fogott egy kisgyermeket, és közéjük állította. Átölelte, és ezt mondta nekik:
– Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevem miatt, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.
János ezt mondta neki:
– Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űz ki ördögöket, és próbáltuk neki megtiltani, mert nem követ minket.
Jézus azonban ezt mondta:
– Ne tiltsátok meg neki! Mert aki csodát tesz az én nevemben, nem tud rögvest gyalázni engem. Hiszen aki nincs ellenünk, az mellettünk van. Ha valaki inni ad nektek egy pohár vizet, azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony, mondom nektek, nem marad el jutalma. De ha valaki akár csak egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek [bennem], bűnre visz, jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed bűnre visz, vágd le! Mert jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a gyehennára, az olthatatlan tűzre jutnod 44[]. Ha a lábad bűnre visz, vágd le! Mert jobb sántán bemenned az életre, mint ha két lábbal vetnek a gyehennára 46[]. Ha a szemed bűnre visz, vájd ki! Mert jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint ha két szemmel vetnek a gyehennára, ahol a férgük el nem pusztul, és a tűz ki nem alszik. Mert tűzzel sózatik meg mindenki. Jó a só, de ha a só ízetlenné válik, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és éljetek békességben egymással!
10 Elindult onnét, és a Jordánon túli területen keresztül Júdeába ment. Újra tömegek mentek hozzá. Ő szokása szerint ismét tanította őket. Ekkor farizeusok jöttek, és megkérdezték, szabad-e egy férfinak elbocsátania a feleségét. Ezzel akarták próbára tenni. Így válaszolt nekik:
– Mit parancsolt nektek Mózes? Azok azt mondták:
– Mózes megengedte a válólevél írását és az elbocsátást – mondták.
Jézus erre így szólt hozzájuk:
– Szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot. Viszont a teremtés kezdete óta az embert férfivá és nővé teremtette Isten. Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, [és ragaszkodik feleségéhez] és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét!
Otthon ismét megkérdezték erről a tanítványai. Ezt mondta nekik:
– Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el feleségül, az házasságtörést követ el ellene; és ha az asszony bocsátja el férjét, és máshoz megy férjhez, szintén házasságtörést követ el.
Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, haragra lobbant, és így szólt hozzájuk:
– Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké Isten országa! Bizony, mondom nektek: aki nem úgy fogadja Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképp sem megy be oda.
Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.
Amikor útnak indult, odaszaladt hozzá egy ember, és térdre borulva megkérdezte:
– Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?
Jézus így szólt hozzá:
– Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Isten. Ismered a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!
– Mester, mindezeket megtartottam ifjúkoromtól fogva – válaszolta.
Jézus rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki:
– Egyetlen dolgot kell még tenned. Menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben! Aztán gyere, és kövess engem!
A válaszra elszomorodott az arca, és csalódottan távozott, ugyanis nagy vagyona volt. Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz:
– Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!
A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik:
– Gyermekeim, milyen nehéz bejutni az Isten országába! Könnyebb a tevének átmennie a tű fokán, mint a gazdagnak bejutnia Isten országába.
Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt mondták egymás közt:
– Akkor ki üdvözülhet?
Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta:
– Az embereknek lehetetlen, de Istennek nem, mert Istennek minden lehetséges.
Erre Péter így szólt:
– Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.
Jézus így szólt:
– Bizony, mondom nektek, senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit értem és az evangéliumért, és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat, testvéreket, anyát, gyermeket, szántóföldeket – üldöztetésekkel együtt –, és a jövendő világban örök életet. De sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból első.
Amikor a Jeruzsálembe vezető úton haladtak, Jézus előttük ment. Álmélkodtak. Akik követték, féltek. Ekkor újra maga mellé vette a Tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami vele fog történni:
– Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik, és átadják a pogányoknak. Kigúnyolják, leköpik, megkorbácsolják és megölik, de három nappal később feltámad.
Ekkor odalépett hozzá Jakab és János, Zebedeus fiai, és így szóltak:
– Mester, azt akarjuk, tedd meg nekünk, amit kérünk.
– Mit akartok, mit tegyek meg nektek? – kérdezte.
– Add meg nekünk – mondták –, hogy egyikünk a jobb, a másikunk meg a bal kezed felől üljön majd dicsőségedben.
Jézus így válaszolt:
– Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?
– Meg tudjuk tenni – felelték. Jézus erre ezt mondta nekik:
– A poharat, amelyből én iszom, ki fogjátok inni, és a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, meg fogtok keresztelkedni, de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem én döntöm el, hanem azoké lesz, akiknek készítették.
Amikor a másik tíz tanítvány ezt meghallotta, haragudni kezdett Jakabra és Jánosra. De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk:
– Tudjátok, hogy akiket a népek fejedelmeinek tartanak, azok hatalmaskodnak rajtuk, vezéreik pedig zsarnokoskodnak fölöttük. Közöttetek azonban ez nem így van, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az a szolgátok lesz; és aki első akar lenni közöttetek, az mindenkinek a rabszolgája lesz. Az Emberfia ugyanis nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja életét sokakért.
Beértek Jerikóba. Amikor Jézus tanítványai és meglehetősen nagy tömeg kíséretében kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, Timeus fia, ott ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, így kezdett kiáltozni:
– Dávid fia, Jézus, könyörülj rajtam!
Sokan rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott:
– Dávid fia, könyörülj rajtam!
Jézus megállt, és így szólt:
– Hívjátok ide! Odahívták a vakot.
– Bátorság! Kelj fel! Téged hív! – mondták neki.
Ő pedig ledobta köpenyét, felugrott, és odament Jézushoz. Jézus megkérdezte tőle:
– Mit akarsz, mit tegyek veled?
– Rabbuni, hogy újra lássak! – felelte a vak.
– Menj, a hited meggyógyított! – mondta neki Jézus.
Azonnal újra látott, és követte őt az úton.
Jegyzetek
9,44 Ilyen helyzetben a [] arra utal, hogy a szöveg gondozói az NA28-ban a vers kihagyása mellett döntöttek.
9,46 Ilyen helyzetben a [] arra utal, hogy a szöveg gondozói az NA28-ban a vers kihagyása mellett döntöttek.