8
Azokban a napokban ismét igen nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniük. Magához szólítva tanítványait ezt mondta nekik:
– Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen engedem őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött.
Tanítványai így feleltek:
– Miből tudná valaki jóllakatni őket kenyérrel itt a pusztában?
Megkérdezte tőlük:
– Hány kenyeretek van?
– Hét – válaszolták.
Megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjék a földre. Azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy osszák szét.
Ők pedig kiosztották a sokaságnak. Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is osszák szét. Ettek, jóllaktak, és hét kosár maradékot szedtek össze, pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket.
– Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen engedem őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött.
Tanítványai így feleltek:
– Miből tudná valaki jóllakatni őket kenyérrel itt a pusztában?
Megkérdezte tőlük:
– Hány kenyeretek van?
– Hét – válaszolták.
Megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjék a földre. Azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy osszák szét.
Ők pedig kiosztották a sokaságnak. Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is osszák szét. Ettek, jóllaktak, és hét kosár maradékot szedtek össze, pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket.