Kis türelmet

A Messiás-király uralkodása

32 Íme, igazságosan uralkodik majd egy király, és törvényesen fognak kormányozni a vezérek. Mindegyik olyan lesz, mint menedék a szél ellen és fedett hely a zivatar idején, mint patak a száraz tájon, mint hatalmas kőszál árnyéka a kiszikkadt földön. Nem lesznek bekötve a szemek, ha látni kell, figyelmesek lesznek a fülek, ha hallani kell. A meggondolatlanok ismerni fognak és szívükkel érteni, a dadogó nyelvűek pedig majd folyékonyan, világosan beszélnek. Nem nevezik többé a bolondot nemesnek, és a gazembert sem mondják tisztességesnek. Mert a bolond csak bolondot beszél, szívében álnokságot forral: elvetemülten jár el, és hazug dolgokat hirdet az ÚRról; éhezni hagyja az éhezőt, nem kínálja itallal a szomjazót. A gazembernek gonoszak az eszközei, és galádságot tervez: hazug beszéddel megrontja az alázatosokat, még ha igaza is van a szegénynek. De a nemes lelkű nemesen gondolkozik, és kitart a nemes dolgok mellett.

Jövendölés Júda büszke asszonyai ellen

Ti, könnyelmű asszonyok, halljátok meg szavam! Ti, elbizakodott leányok, figyeljetek beszédemre! Alig egy év múlva reszketni fogtok, ti, elbizakodottak, mert nem lesz többé szüret, nem lesz gyümölcsszedés! Borzadjatok, ti, könnyelműek, reszkessetek, ti, elbizakodottak! Vetkőzzetek meztelenre, csak ágyékkötőt öltsetek! Mellet verve gyászoljátok a gyönyörű mezőket, a termő szőlőtőkét, népem termőföldjét, melyet fölver a tövis és a gaz, és a vigadozó város sok vidám házát! Mert üres lesz a palota, elnémul a város zaja. A várhegy és a bástya örökre állatok búvóhelye lesz, zebrák viháncolnak ott, és nyájak legelésznek.

Boldog jövendő

Végül kiárad ránk a lélek a magasból. Akkor majd a puszta kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik. A pusztában is jog lakik, a kertben igazság honol. Az igazság békét teremt, és az igazság a nyugalmat és a biztonságot szolgálja örökké. Békés hajlékban lakik majd a népem, biztonságos lakóhelyeken, gondtalan nyugalomban. De jégeső hull, és ledől az erdő, a város pedig elsüllyed a mélyben. Boldogok vagytok, akik mindenütt víz mellett vethettek, és szabadjára engedhetitek az ökröt és a szamarat.

Csodálatos szabadulás az asszír veszélyből

33 Jaj neked, pusztító, akit még nem ért pusztulás, te rabló, akit még nem raboltak ki! Ha befejezted a pusztítást, el fogsz pusztulni, ha bevégezted a rablást, téged fognak kirabolni! URam, kegyelmezz nekünk, benned reménykedünk! Légy segítségünk reggelenként, szabadítónk a nyomorúság idején! Dörgő hangodtól elfutnak a népek, ha felemelkedsz, szétszóródnak a nemzetek. Összeszedik a zsákmányt, ahogyan a sáskák szedik, úgy ugranak rá, ahogy a szöcskék ugranak. Fenséges az ÚR, magasságban lakik, betölti a Siont törvénnyel és igazsággal. Nyugodt lesz az életed, bölcsesség és ismeret teszi szabaddá és gazdaggá; az ÚR félelme lesz a kincse. Aríél emberei az utcán kiáltoznak, keservesen sírnak a békekövetek. Kihaltak az országutak, nem járnak az ösvényeken. A pusztító megszegte a szövetséget, megvetette a városokat, semmibe vette az embereket. Gyászol, elalél a föld, hervadozik, megsárgul a Libánon, olyan lett a Sárón, mint a pusztaság, lehull a Básán és a Karmel lombja. De most fölkelek, mondja az ÚR, most fölmagasodom és fölemelkedem! Szalmával vagytok terhesek, pelyvát szültök, lihegésetek tűz, megemészt benneteket! A népek égetett mésszé lesznek, és mint a kivágott gaz, tűzben égnek el.

Az igaz élet jutalma

Halljátok meg, távol lakók, hogy mit cselekedtem, és ti közel levők, ismerjétek meg hatalmamat! Megrettentek a Sionon a vétkesek, reszketés vett erőt az elvetemülteken: Ki lakhat közülünk perzselő tűz mellett, ki lakhat közülünk örökös izzás mellett? Aki igazságosan él, és őszintén beszél, megveti az elnyomással szerzett nyereséget, nem fogad el megvesztegetést, hanem elhárítja a kezével, bedugja a fülét, hallani sem akar vérontásról, befogja a szemét, látni sem akar gonoszságot. Az ilyen ember magas helyen lakik, sziklaerőd a fellegvára. Kenyerét megkapja, vize állandóan van. Saját szemeddel nézheted a király szépségét, láthatod tágas országodat. Eszedbe jutnak a rémségek: hol van már az összeíró, hol az adószedő, hol van az, aki összeírta a tornyokat? Nem látod többé a galád népet, a homályos, érthetetlen beszédű népet, amelynek dadogó nyelvét nem lehet érteni. Nézd a Siont, ünnepeink városát! Szemeid meglátják Jeruzsálemet, a nyugalom hajlékát: a sátrat, amelyet nem bontanak le, cövekeit nem húzzák ki soha, és egy kötele sem szakad el, mert dicsőséges lesz ott az ÚR! Folyók lesznek azon a helyen, messze elágazó folyamok, amelyeken nem járnak gályák, és nem kelnek át büszke hajók. Mert az ÚR a mi bíránk, az ÚR a törvényadónk, az ÚR a mi királyunk, ő megsegít bennünket! Meglazulnak a kötelek, nem tartják az árbocrudat, nem feszítik a vitorlát. Tömérdek zsákmányon osztoznak majd, még a sánták is bőséges zsákmányhoz jutnak. Nem mondja többé Sion lakója, hogy beteg, az ott lakó nép bűnei bocsánatot nyernek.

Edóm elpusztul

34 Jöjjetek ide, népek, halljátok, figyeljetek, nemzetek! Hallja meg a föld és ami rajta él, a világ és minden szülötte! Megharagudott az ÚR valamennyi népre, haragra lobbant egész seregükre, kiirtja, vágóhídra viszi őket. Az elesettek kidobva hevernek, bűzt árasztanak a hullák, a hegyek is tocsognak a vértől. Széthull az ég minden serege, összecsavarodik az ég, mint egy könyvtekercs; úgy lehull egész serege, ahogy a levél lehull a szőlőről, vagy ahogy a lomb a fügefáról. Vért akar inni mennyei kardom, ezért lesújt Edómra, a népre, amelyet kiirtásra ítéltem. Az ÚR kardja csupa vér, csepeg róla a zsír, bárányok és bakok vére, kosok veséjének kövérje, mert áldozatot tart az ÚR Bocrában, nagy mészárlást Edóm országában. Hullanak a bivalyok, és a marhák az erős bikákkal együtt. Vértől részegedik meg a földjük, kövérjétől lesz zsíros ott a por. Mert az ÚR bosszúállásának napja ez, a megtorlás esztendeje Sion perében. Patakjai szurokká változnak, pora kénkővé válik, földje pedig égő szurokká. Nem alszik el sem éjjel, sem nappal, szüntelenül gomolyog a füstje. Nemzedékről nemzedékre pusztaság marad, soha senki nem jár arra. Pelikán és bölömbika veszi majd birtokba, fülesbagoly és holló tanyázik benne. Mert kifeszíti fölötte az ÚR a mérőzsinórt, hogy kietlenné váljon, és a mérőónt, hogy pusztává legyen. Nemesei senkit sem kiáltanak királlyá, vezetői mind semmivé lesznek. Palotáit gaz veri föl, erődjeit csalán és tüskebozót. Sakálok hajléka lesz, struccmadarak tanyája. Ott találkozik a vadmacska a hiénával, egyik pusztai démon a másikkal. Ott pihen az éjjeli boszorkány, ott talál magának nyugvóhelyet. Ott fészkel a bagoly, oda rakja tojásait, melengeti és kikölti azokat a maga árnyékában. Ott gyülekeznek a kányák: az anyamadár és a párja. Keressétek majd ki az ÚR könyvéből, és olvassátok el! Egy sem fog hiányozni ezek közül, sem egyik, sem másik nem marad távol, hiszen az ÚR ad parancsot nekik, az ő lelke gyűjti össze őket. Ő sorsolta ki ezt nekik, az ő keze mérte ki mérőzsinórral a részüket. Birtokba veszik azt örökre, nemzedékről nemzedékre benne tanyáznak.

Minden fejezet...
1 0