¹1  Íme, igazságosan uralkodik majd egy király,
és a fejedelmek jog szerint kormányoznak.

²2  Olyan lesz mindegyik, mint rejtekhely a szél elől,
és mint búvóhely a zivatar elől;
mint patakok vize a száraz vidéken,
és súlyos szikla árnyéka a tikkadt földön.

³3  Nem homályosul el a látók szeme,
és a hallók füle érteni fog.

⁴4  Az oktalanok szíve megérti a tudományt,
és a dadogók nyelve folyékonyan pereg.

⁵5  Nem hívják többé a balgát nemesnek,
és a csalót nem mondják tisztességesnek.

⁶6  Mert a balga balgaságot beszél,
és szíve gonoszságot forral,
hogy aljasságot cselekedjék,
és hamisságot szóljon az Úr ellen;
hogy kielégítetlenül hagyja az éhező vágyát,
és a szomjazótól megtagadja az italt.

⁷7  A csaló eszközei gonoszak, terveket sző,
hogy hazug beszéddel tönkretegye az alázatosakat,
még ha a szegény be bizonyítja is igazát.

⁸8  Aki nemes, nemes terveket sző,
és kitart a nemes dolgokban.

⁹9  Ti büszke asszonyok, keljetek föl,
halljátok hangomat!
Elbizakodott leányok,
fogjátok fel fületekkel beszédemet!

¹⁰10  Esztendő esztendőre következik,
és reszketni fogtok, ti elbizakodottak,
mert vége lesz a szüretnek,
és gyümölcsszedés sem jön többé.

¹¹11  Remegjetek, ti büszkék, reszkessetek, ti elbizakodottak!
Vetkőzzetek mezítelenre, és övezzétek fel csípőtöket!

¹²12  Verjétek melleteket a gyönyörű mezőkért,
a termékeny szőlőtőért,

¹³13  népem földjéért, melyet tüske és tövis ver fel,
minden örvendező házért, a vigadozó városért!

¹⁴14  Mert a palota üres lesz, a népes város elhagyott;
az Ófel és az őrtorony barlang lesz örökre,
vadszamarak öröme, nyájak legelője.

¹⁵15  Végül kiárad ránk a lélek a magasból,
és a sivatag gyümölcsöskertté válik,
a gyümölcsöskert pedig erdőnek számít.

¹⁶16  Jog lakik majd a sivatagban,
és igazság honol a gyümölcsöskertben.

¹⁷17  Az igazság műve béke lesz,
az igazság eredménye pedig nyugalom
és biztonság örökre.

¹⁸18  Népem békés otthonban lakik,
biztonságos hajlékokban
és gondtalan nyugalomban.

¹⁹19  Az erdő pedig teljesen kidől,
s a város mélyre süllyed.

²⁰20  Boldogok vagytok,
akik mindenütt víz mellett veteményeztek,
és nincs béklyóban az ökrötök, szamaratok lába!

¹1  Jaj neked, pusztító, aki még nem pusztultál el,
rabló, akit még nem raboltak ki!
Ha befejezed a pusztítást, el fogsz pusztulni,
ha bevégzed a rablást, ki fognak rabolni!

²2  Uram, kegyelmezz nekünk,
benned reménykedünk!
Légy karunk ereje reggelenként,
és szabadításunk bajaink idején!

³3  Dörgő hangodtól elfutnak a népek,
ha te felemelkedsz, szétszóródnak a nemzetek.

⁴4  Összeszedik a zsákmányt, ahogy begyűjtik a sáskát,
ahogy ugrik a szöcske, úgy ugranak rá.

⁵5  Fenséges az Úr, mert a magasságban lakik,
betölti Siont joggal és igazsággal.

⁶6  Biztonság lesz a te idődben,
bőséges jólét, bölcsesség és tudás;
az Úr félelme lesz a kincse.

⁷7  Íme, hírnökök kiáltoznak kint,
a béke követei keservesen sírnak.

⁸8  Elhagyatottak az utak,
nincsen, aki az ösvényen járna;
megszegték a szövetséget,
megvetették a tanúkat,
nem becsülték az embereket.

⁹9  Gyászol és bágyadozik az ország,
megszégyenül a Libanon, és hervadozik;
a Sáron olyan lett, mint a sivatag,
és lombját vesztette a Básán és a Kármel.

¹⁰10  »Most fölkelek – mondja az Úr –,
most felállok, most felemelkedem!

¹¹11  Száraz füvet fogantok, pelyvát szültök;
leheletem, mint a tűz, megemészt titeket.

¹²12  A népek égetett mésszé lesznek,
mint levágott tövisek, tűzben égnek el.

¹³13  Halljátok meg, távollevők, mit tettem,
és ismerjétek meg, közellevők, hatalmamat!«

¹⁴14  Megrettentek Sionban a vétkesek,
remegés fogta el az istenteleneket.
Ki lakhat közülünk együtt az emésztő tűzzel?
Ki élhet közülünk az örök izzással?

¹⁵15  Aki igazságban jár, és igazat beszél,
aki megveti a zsarolással szerzett nyereséget,
és legyint a kezével, mert nem kell neki az ajándék,
aki bedugja fülét, hogy ne halljon vérontásról,
és bezárja szemét, hogy ne lásson rosszat:

¹⁶16  az magasságban fog lakni,
sziklaerőd lesz a fellegvára;
kenyerét megkapja, vize nem fogy el.

¹⁷17  Szemed a királyt szépségében nézi majd,
és messzire terjedő földet lát.

¹⁸18  Szíved emlékezik még a rémületre:
»Hol van az összeíró? Hol van, aki méricskélt?
Hol van, aki összeírta a tornyokat?«

¹⁹19  Az arcátlan népet nem látod már,
a homályos, érthetetlen beszédű népet,
melynek nyelve dadogó, értelmetlen.

²⁰20  Nézd a Siont, ünnepeink városát!
Szemed látja Jeruzsálemet,
a nyugodt lakóhelyet,
a sátrat, melyet nem bontanak le,
cövekeit nem húzzák ki soha,
és egyetlen kötele sem szakad el!

²¹21  Az Úr fenséges lesz ott előttünk,
azon a helyen, ahol folyók hömpölyögnek,
mindenfelé széles folyamok;
nem jár rajtuk evezős hajó,
és hatalmas gálya nem szeli át őket.

²²22  Mert az Úr a mi bíránk, az Úr a törvényhozónk,
az Úr a mi királyunk: ő szabadít meg minket.

²³23  Meglazultak köteleid,
nem tartják árbocuk keresztrúdját,
nem feszítik ki a vitorlát.
Akkor majd osztoznak a vakok a sok prédán,
és a sánták zsákmányt zsákmányolnak.

²⁴24  Nem mondja egy lakó sem: »Beteg vagyok.«
A nép, mely ott lakik, elnyeri bűne bocsánatát.

¹1  Jöjjetek közel, nemzetek, hogy halljátok,
és ti népek, figyeljetek!
Hallja meg a föld, és ami azt betölti,
a földkerekség és minden sarjadéka!

²2  Mert felgerjedt az Úr haragja minden nemzet ellen,
és indulata minden seregük ellen;
kiirtásra szánja és lemészároltatja őket.

³3  Megöltjeiket szerteszét dobálják,
holttestükből bűz száll fel,
és vérüktől megolvadnak a hegyek.

⁴4  Felbomlik az egek minden serege,
mint a könyvtekercs, összegöngyölődnek az egek,
és minden seregük lehull,
ahogy lehull a levél a szőlőről,
s ahogy lehull a fügefáról.

⁵5  Mert felizzott kardom az égben,
és íme, ítéletre leszáll Edomra,
a népre, melyet kiirtásra szántam.

⁶6  Az Úr kardja tele van vérrel,
zsíros a hájtól,
bárányok és bakok vérétől,
kosok veséjének hájától.
Mert áldozatot rendez az Úr Boszrában,
és nagy mészárlást Edom földjén.

⁷7  Elhullanak a bivalyok velük együtt,
és a tulkok a bikákkal együtt;
megittasodik földjük a vértől,
és poruk zsíros lesz a hájtól.

⁸8  Mert itt az Úr bosszújának napja,
a megtorlás esztendeje,
hogy elégtételt szerezzen Sionért.

⁹9  Patakjai szurokká változnak,
a pora kénkővé,
a földje pedig égő szurokká.

¹⁰10  Éjjel-nappal sohasem alszik ki,
örökké felfelé száll a füstje.
Nemzedékről nemzedékre pusztaság lesz,
soha többé senki sem megy át rajta.

¹¹11  Pelikán és sündisznó veszi birtokába,
bagoly és holló tanyázik majd rajta.
S ő kifeszíti fölötte a pusztaság mérőzsinórját
és a sivárság mérőónját.

¹²12  Nemesei nem lesznek,
királyságot ott ki nem kiáltanak,
és fejedelmei mind semmivé lesznek.

¹³13  Palotáiban tövis nő majd,
csalán és bogáncs a váraiban;
sakálok lakóhelye lesz,
és struccmadarak tanyája.

¹⁴14  Vadmacskák találkoznak ott hiénákkal,
és démon kiált a társának;
bizony, ott rejtőzik a boszorkány,
és talál nyugvóhelyet magának.

¹⁵15  Ott fészkel a kígyó, és rak tojást,
melengeti és kikölti azt árnyékában;
bizony, ott gyűlnek össze a kányák,
egyik a másik után.

¹⁶16  Keressétek meg az Úr könyvében,
és olvassátok el:
egy sem hiányzik ezek közül,
egyik sem keresi hiába a másikat;
mert az Úr szája parancsolt,
és az ő lelke gyűjtötte össze őket.

¹⁷17  Ő vetett sorsot nekik,
és keze osztotta szét azt köztük mérőzsinórral;
örökre birtokba veszik,
nemzedékről nemzedékre ott tanyáznak.