111 Fenyegető jövendölés Ninivéről. Az elkósi Náhum látomásának könyve. 22 Indulatos és bosszúálló Isten az ÚR, bosszúálló az ÚR és haragvó. Bosszút áll ellenfelein az ÚR, és haragtartó ellenségeivel szemben. 33 Türelmes az ÚR, de nagy a hatalma; senkit sem hagy az ÚR büntetés nélkül. Förgeteg és forgószél kíséri az útján, felhő a lépteinek pora. 44 Megdorgálja a tengert és kiszárítja, a folyamokat mind kiapasztja. Elhervad a Básán és a Karmel, a Libánon virágai is elhervadnak. 55 Megrendülnek előtte a hegyek, és a halmok megremegnek. Tekintetétől megindul a föld, a földkerekség és minden lakója. 66 Ha megharagszik, ki állhat meg előtte, izzó haragjának ki állhat ellene? Lángoló haragja árad, mint a tűz, még a sziklák is szétporladnak tőle. 77 Jó az ÚR! Oltalom a nyomorúság idején, gondja van arra, aki hozzá menekül. 88 De elsöprő áradattal vet véget ellenfeleinek, ellenségeit sötétség üldözi. 99 Mit terveztek ti az ÚR ellen? Ha ő véget vet valaminek, nem lesz szükség még egy csapásra! 1010 Összefonódhatnak, mint a tüskebokor ágai, lehetnek üdék és nedvesek, akkor is megégnek, mint a teljesen kiszáradt tarló. 1111 Belőled indultak útnak, akik gonoszat terveztek az ÚR ellen, pusztító szándékkal.
Izráel szabadulása, Ninive pusztulása
1212 Így szól az ÚR: Ha erejük teljében és oly sokan vannak is, levágják őket, és elmúlnak. Megaláztalak ugyan, de többé nem alázlak meg. 1313 Most összetöröm a rád nehezedő igát, és köteleidet leszaggatom. 1414 Rólad, Ninive, ezt parancsolta az ÚR: Neved nem marad fenn többé, isteneid házából kiirtom a faragott és öntött bálványokat, megásom sírodat, mert átkozott vagy! 211 Jön már a hegyeken az örömhírhozó, aki békességet hirdet! Ünnepeld, Júda, ünnepeidet, teljesítsd fogadalmaidat, mert nem gázol át rajtad többé a pusztító, teljesen megsemmisült! 22 Ostromló vonul ellened, Ninive! Őrizd az erődöt, figyeld az utat, öltözz fegyverbe, szedd össze minden erődet! 33 Visszaadja az ÚR Jákób méltóságát, Izráel méltóságát, bár rablók rabolták ki őket, levagdalták ágaikat.
Ninive feldúlása
44 A vitézek pajzsa vörös, a katonák ruhája bíborszínű. Harci kocsijaik acélosan csillognak, amikor harcra készülnek, és fenyegetve rázzák a lándzsát. 55 Harci kocsik robognak az utcákon, fel-alá száguldoznak a tereken, ragyognak, mint a fáklyák, cikáznak, mint a villámok. 66 Felriadnak a parancsnokok, hanyatt-homlok rohannak, sietnek a várfalakra, de már áll az ostrom. 77 A folyam felőli kapuk föltárultak, a palota rémületbe esik. 88 A királynőt fogolyként hurcolják el, szolgálólányai keseregnek, mint a nyögő galambok, és mellüket verik. 99 Olyan lett Ninive, mint egy víztároló, amelynek elfolyt a vize. Álljatok meg, álljatok meg! – kiáltják, de senki sem fordul vissza. 1010 Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat! Határtalan sok a kincs, tömegével van mindenféle drága holmi! 1111 Dúlás, pusztulás, felfordulás! Megdermed a szív, reszketnek a térdek, meggörnyed minden derék, minden arc elsápad. 1212 Hová lett az oroszlánok tanyája, az oroszlánkölykök barlangja, ahová hazajárt nőstényéhez a hím oroszlán, ahol a kölykeivel lakott, és senki sem merte fölriasztani?! 1313 Az oroszlán bőven szerzett zsákmányt kölykeinek, és öldökölt nőstényeinek, megtöltötte barlangjait zsákmánnyal, tanyáit pedig prédával. 1414 De én most rád támadok – így szól a Seregek URa –, és porrá égetem harci kocsijaidat! Oroszlánkölykeidet fegyver emészti meg, véget vetek zsákmányszerzésednek a földön, és nem hallatszik többé követeid szava.
Ninive összeomlása
311 Jaj a vérontó városnak! Az egész csupa hazugság, rablással van tele, nincs vége a zsákmányszerzésnek. 22 Csattog az ostor, dübörög a kerék, lovak dobognak, harci kocsik robognak, 33 lovak ágaskodnak, kardok ragyognak, dárdák villognak, tömérdek a halálra sebzett, rengeteg a hulla, számtalan a holttest, lépni se lehet a hulláktól. 44 Mert rengeteget paráználkodott ez a parázna nő, a szépséges és bűbájos asszony, aki népeket ejtett rabul paráznaságával, és nemzetségeket bűbájával. 55 Én most rád támadok – így szól a Seregek URa –, ruhádat az arcodra borítom, megmutatom meztelenségedet a népeknek, gyalázatodat az országoknak! 66 Szemetet szórok rád, megszégyenítelek, és pellengérre állítalak. 77 Aki csak lát, menekül előled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive! Ki sajnálja? Hol találnék olyanokat, akik részvéttel vannak iránta? 88 Jobb vagy-e Nó-Ámónnál, mely a Nílus ágai között fekszik? Víz veszi körül, ereje a tenger, tenger a várfala. 99 Etiópia és Egyiptom végtelenül erőssé tette, Pút és Líbia őt segítette. 1010 Mégis számkivetésbe, fogságba kellett mennie. Csecsemőit is falhoz verték az utcasarkokon. Előkelőire sorsot vetettek, főrangú embereit mind bilincsbe verték. 1111 Te is lerészegedsz majd, elveszted eszedet, te is keresed majd a menedéket az ellenség elől! 1212 Minden erődöd olyan, mint a fügefa korai gyümölcse: aki enni akar, csak megrázza, és a füge a szájába hull. 1313 Harcosaid olyanok, mint az asszonyok. Országod kapui az ellenség előtt tárva-nyitva állnak, tűz pusztítja el a kapuzárakat. 1414 Gyűjts vizet az ostrom idejére, erősítsd meg falaidat! Dagaszd a sarat, taposd az agyagot, készítsd a téglát! 1515 Mindjárt megemészt téged a tűz, kiirt a fegyver, megesz, mint a sáska, ha annyian vagytok is, mint a sáskák, annyian is, mint a szöcskék! 1616 Hiába vannak többen kalmáraid, mint égen a csillag: „Megvedlik a sáska, és elrepül!” 1717 Tisztviselőd annyi van, mint a sáska, írnokod, mint a sáskaraj, hideg időben a falakon tanyáznak, de ha kisüt a nap, odébb állnak: senki sem tudja, hova lettek. 1818 Alszanak már pásztoraid, Asszíria királya! Nyugosznak előkelőid. Elszéledt néped a hegyeken, nincs, aki összegyűjtse. 1919 Nincs enyhülés bajodra, sebed gyógyíthatatlan. Akik híredet hallják, mind tapsolnak, mert van-e, akin nem gázolt át örökös gonoszságod?!
Habakuk panasza, Isten válasza
111 Fenyegető jövendölés. Habakuk próféta látomása. 22 Meddig kell még kiáltanom, URam, miért nem hallgatsz meg? Kiáltok hozzád az erőszak miatt, de nem segítesz! 33 Miért kell látnom a romlottságot és néznem a nyomorúságot? Erőszak és önkény van szemem előtt. Folyik a per, és viszály támad. 44 Azért nem érvényesül a törvény, nem hoznak soha igaz ítéletet, mert a bűnös kijátssza az igazat: ezért hoznak igazságtalan ítéletet. 55 Nézzétek a népeket és lássátok, ámulva csodálkozzatok, mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban, amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék! 66 Mert most útnak indítom a káldeusokat, ezt a kegyetlen és szilaj népet. Bejárja a széles földet, birtokba veszi mások hajlékait. 77 Rettenetes, félelmetes ez a nép, önmaga szabja meg törvényét és méltóságát. 88 Lovai gyorsabbak a párducoknál, és vadabbak a pusztai farkasoknál, vágtatnak lovasai. Noha messziről jönnek lovasai, repülnek, mint a zsákmányra lecsapó sasok. 99 Erőszakos szándékkal érkeznek mindnyájan, arcuk csak előre néz, annyi foglyot ejtenek, mint a föveny. 1010 Csúfot űz a királyokból, kineveti a hatalmasokat. Nevet az erődítményeken, sáncot emel a földből, és elfoglalja őket. 1111 Azután mást gondol, és továbbmegy. Vétkes ő, mert a saját erejét isteníti. 1212 URam, ősidőktől fogva te vagy az én szent Istenem! Nem fogunk meghalni! URam, te az ítélet eszközévé tetted őt! Kősziklám, te arra szántad, hogy büntessen! 1313 Szemed tiszta, nem nézheti a rosszat, nem tudod elnézni az elnyomást. Miért nézed hát el a hűtlenséget, miért hallgatsz, amikor a bűnös tönkreteszi a nála igazabbat? 1414 Olyanná tetted az embert, mint a tenger halait, mint a férget, amelynek nincsen gazdája. 1515 Mindenkit kifog horoggal, hálójába terel, és kerítőhálójába gyűjt; azután örül és vigad. 1616 Ezért áldoz hálójának, és tömjénez kerítőhálójának, mert velük szerez gazdag jövedelmet és bőséges élelmet. 1717 Hát örökké kivetheti hálóját, és gyilkolhatja a népeket kíméletlenül?!
