akik Szamaria hegyén laktok,
akik elnyomjátok a szűkölködőket
és meggyötritek a szegényeket,
akik így szóltok uraitokhoz:
‘Hozzatok, hadd igyunk!’

²2  Megesküdött szentségére az Úr Isten:
»Bizony, íme, olyan napok jönnek rátok,
hogy szigonyokkal vonszolnak titeket,
maradékaitokat pedig halászhorgokkal;

³3  és kiszöktök a réseken
egymás után,
és az Armon felé hajtanak titeket
– mondja az Úr. –

⁴4  Gyertek csak Bételbe, tegyetek rosszat,
Gilgálba, és szaporítsátok a törvényszegést;
mutassátok be reggel áldozataitokat,
a harmadik napon tizedeiteket!

⁵5  Égessetek el hálaáldozatot a kovászos tésztából,
ígérjetek önkéntes áldozatokat;
azután híreszteljétek – hiszen ezt szeretitek ti,
Izrael fiai! – mondja az Úr Isten. –

⁶6  Én viszont azt tettem veletek, hogy elfogyott a harapnivaló
minden városotokban,
és szűkké tettem a kenyeret
minden helységetekben,
és ti mégsem tértetek vissza hozzám –
mondja az Úr. –

⁷7  Én viszont megvontam tőletek az esőt,
amikor még három hónap volt hátra az aratásig;
az egyik városra esőt adtam,
és a másik városra nem adtam esőt;
az egyik mező bőségesen kapott esőt,
s a másik mező, amelyre nem adtam esőt, kiaszott.

⁸8  Két-három város is egy városhoz támolygott,
hogy vizet igyék,
és nem találtak enyhülést;
és ti mégsem tértetek vissza hozzám
– mondja az Úr. –

⁹9  Megvertelek titeket forró széllel és gabonarozsdával:
számos kerteteket és szőlőtöket;
olajfáitokat és fügefáitokat megette a sáska,
és ti mégsem tértetek vissza hozzám
– mondja az Úr. –

¹⁰10  Dögvészt bocsátottam rátok, úgy mint Egyiptomra,
karddal öltem meg ifjaitokat
és elvettem lovaitokat;
táboraitok bűzét orrotokba juttattam,
és ti mégsem tértetek vissza hozzám
– mondja az Úr. –

¹¹11  Felforgattalak titeket,
amint felforgatta az Úr Szodomát és Gomorrát,
és olyanok lettetek, mint a tűzvészből kiragadott üszök;
és ti mégsem tértetek vissza hozzám
– mondja az Úr. –

¹²12  Ezért cselekszem így veled, Izrael!
És mivel így bánok majd veled,
készülj Istened elé, Izrael!

¹³13  Mert íme, annak, aki a hegyeket alkotta,
a szelet teremtette,
aki tudtára adja szándékát az embernek,
aki létrehozza a hajnalt és a sötétséget,
és a föld magaslatai fölött jár:
az Úr, a Seregek Istene a neve!«

Izrael háza!
Elesett és nem kel fel többé

²2  Izrael szűz leánya;
leverve fekszik földjén, és nincs senki sem,
aki talpra állítaná.

³3  Mert így szól az Úr Isten:
»A városban, amelyből ezren vonultak ki,
százan maradnak meg;
és amelyből százan vonultak ki,
tízen maradnak meg
Izrael házának.«

⁴4  Bizony így szól az Úr Izrael házához:
»Engem keressetek, és akkor éltek!

⁵5  És ne keressétek Bételt,
Gilgálba se menjetek,
Beersebába se járjatok,
mert Gilgál fogságba kerül,
és Bétel semmivé lesz.

⁶6  Az Urat keressétek, és akkor éltek! –
különben rátör József házára, mint a tűz,
és olthatatlanul megemészti Bételt,

⁷7  Ürömmé változtatjátok a jogot,
és az igazságot a földre terítitek!

⁸8  Aki alkotta a Göncöl szekerét és a Kaszást,
hajnalra fordítja a sötétséget
s a nappalt éjjelre változtatja,
aki hívja a tenger vizeit
és kiönti őket a föld színére:
az Úr annak a neve!

⁹9  Ő az, aki elpusztítja az erőst,
és pusztulást hoz a hatalmasra.

¹⁰10  Gyűlölik ők azt, aki igazságot szolgáltat a kapuban,
és utálják azt, aki igazságot beszél.

¹¹11  Ezért, mivel kifosztottátok a szegényt
és gabonaadót szedtetek tőle:
építsetek bár kockakövekből házakat,
nem laktok bennük!
Ültessetek bár termékeny szőlőket,
nem isszátok borukat!

¹²12  Bizony, tudom én, hogy sok a gonoszságtok,
és nagyok a ti bűneitek;
ellenségei vagytok az igaznak,
megvesztegetést fogadtok el,
és elnyomjátok a kapuban a szegényeket.

¹³13  Ezért okos ember hallgat ebben az időben,
mert gonosz idő ez!

¹⁴14  A jót keressétek, ne a rosszat,
és akkor éltek;
és veletek lesz az Úr, a Seregek Istene,
úgy, amint mondtátok.

¹⁵15  Gyűlöljétek a rosszat,
szeressétek a jót,
állítsátok helyre az igazságot a kapuban;
talán megkönyörül az Úr, a Seregek Istene József maradványain.«

¹⁶16  Ezért így szól az Úr,
a Seregek Istene, az Úr:
»Minden téren sírás lesz,
és minden utcán így szólnak: ‘Jaj, jaj!’
és gyászra hívják a szántóvetőt,
és siralomra azokat, akik siránkozni tudnak.

¹⁷17  És siralom lesz minden szőlőben,
ha én átvonulok rajtad!«
– mondja az Úr.

¹⁸18  Jaj azoknak, akik óhajtják az Úr napját!
Mire lesz nektek az Úr napja?
Sötétség az, nem világosság,

¹⁹19  olyan, mint amikor az ember az oroszlán színe elől menekül,
és medve jön vele szembe;
vagy mint amikor bemegy a házba
és kezével a falnak támaszkodik,
és megharapja a kígyó.

²⁰20  Nemde sötétség az Úr napja, nem pedig világosság,
és homály, amelyben nincsen fényesség.

²¹21  Gyűlölöm és elvetem ünnepeiteket,
ünnepségeitek nem tetszenek nekem.

²²22  Ha egészen elégő áldozatokat mutattok be nekem:
ajándékaitokat el nem fogadom;
kövér békeáldozataitokra nem tekintek.

²³23  Vidd el előlem énekeid zaját,
hárfád zenéjét meg nem hallgatom.

²⁴24  Törjön elő inkább a jog, úgy, mint a víz,
és az igazság, mint a sebes patak.

²⁵25  Vajon mutattatok-e be nekem vágó- és ételáldozatokat
a pusztában negyven esztendőn át, Izrael háza?

²⁶26  Vihetitek majd Moloch sátrát, isteneteknek, Refánnak csillagát,
a képeket, melyeket magatoknak csináltatok;

²⁷27  mert Damaszkuszon túlra száműzlek titeket«
– mondja az Úr,
a Seregek Istene az ő neve.

¹1  Jaj nektek, gondtalanul élőknek, a Sionon,
és nektek, elbizakodottaknak, Szamaria hegyén,
ti előkelők, a nép főemberei,
akikhez folyamodik Izrael háza!

²2  Menjetek el csak Kalnéba és nézzetek körül,
menjetek onnan Nagy-Emátba,
menjetek le a filiszteus Getbe,
különbek vagytok-e ezeknél az országoknál?
Vajon szélesebbek-e határaik a ti határaitoknál?

³3  Ti távolnak gondoljátok a veszedelem napját,
és az erőszak uralmát közelebb hoztátok!

⁴4  Elefántcsontágyakban lustálkodnak,
és kereveteken henyélnek;
lakmároznak a nyáj bárányaiból,
és a csorda borjúiból.

⁵5  Danolásznak hárfaszó mellett –
azt hiszik, hogy olyan hangszereik vannak, mint Dávidnak –,

⁶6  serlegekből isszák a bort,
a legfinomabb kenettel kenik meg magukat,
és semmit sem törődnek József romlásával.

⁷7  Nos, ezért majd ők mennek a száműzöttek élén a száműzetésbe,
és véget ér a henyélők tobzódása.

⁸8  Megesküdött az Úr Isten saját magára:
»Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene:
Utálom Jákob kevélységét,
gyűlölöm várait,
és kiszolgáltatom a várost lakóival együtt.«

⁹9  Ha tíz ember marad is egy házban,
az is meghal!

¹⁰10  És amikor felemeli és elégeti őt rokona,
hogy kivigye csontjait a házból,
így szól majd ahhoz, aki a ház belsejében van:
»Van-e még valaki nálad?«,
Az úgy felel: »Nincs!« – akkor ő azt mondja neki: »Hallgass!« –,
s nem lesz, aki megemlékezzen az Úr nevéről.

¹¹11  Mert íme, az Úr parancsot ad,
és romba dönti a nagy házakat,
és darabokra zúzza a kis házakat.

¹²12  Vajon vágtathatnak-e a lovak a kősziklákon,
vagy lehet-e ott szántani ökrökkel?
Bizony! Ti keserűséggé változtattátok a jogot,
és ürömmé az igazság gyümölcsét.

¹³13  Örültök Lodabárnak,
azt mondjátok:
»Vajon nem a saját erőnkből
szereztük-e meg magunknak Karnaimot?«

¹⁴14  »Bizony, íme, én népet támasztok ellenetek, Izrael háza
– mondja az Úr, a Seregek Istene –,
és az összetör titeket
Emát határától az Araba völgyéig.«