Felszólítás a hűségre Isten iránt
95
1 Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak,
ujjongjunk szabadító Istenünknek.
Járuljunk eléje magasztalással,
vigadjunk előtte zsoltárokkal.
Mert nagy Isten az Úr,
hatalmas király ő minden istenen.
Kezében vannak a föld mélységei,
s övé a hegyek csúcsa.
Övé a tenger, ő alkotta meg,
s az ő keze formálta a szárazföldet.
6 Jöjjetek, imádjuk, hajoljunk meg,
boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt!
Mert ő az Úr, a mi Istenünk,
mi pedig az ő legelőjének népe,
s kezének juhai vagyunk.
Ma, ha szavát meghalljátok:
»Ne keményítsétek meg szíveteket,
9 Mint Meribánál s Massza napján a pusztában,
hol atyáitok megkísértettek engem:
próbára tettek, bár látták műveimet.
10 Negyven esztendeig undorodtam e nemzedéktől,
s azt mondtam: Tévelygő szívű nép ez.
Nem ismerték útjaimat,
ezért haragomban megesküdtem:
Nem mennek be nyugalmamba!«
Isten a világ Ura, királya és bírája
96
1 Énekeljetek az Úrnak új éneket,
énekeljetek az Úrnak minden földek!
2 Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét,
hirdessétek napról-napra szabadítását!
3 Hirdessétek dicsőségét a nemzetek között,
csodatetteit minden népnek!
Mert nagy az Úr, méltó a dicséretre,
minden istennél félelmetesebb.
Mert a nemzetek istenei mind csak hamis istenek,
az Úr azonban egeket alkotott.
Színe előtt fenség van és szépség,
szentélyében ékesség és hatalom.
Ünnepeljétek az Urat, népek családjai,
ünnepeljétek az Úr dicsőségét és hatalmát.
Adjátok meg az Úr nevének a dicsőséget,
hozzatok áldozati ajándékokat és jöjjetek udvaraiba.
Boruljatok le szent pompával az Úr előtt,
rettegjen előtte az egész föld!
10 Hirdessétek a nemzetek közt: »Király az Úr!«
Megerősítette a föld kerekségét, hogy ne ingadozzék,
s igazságosan ítéli a népeket.
Örvendjenek az egek, ujjongjon a föld,
zúgjon a tenger s ami betölti azt;
Vigadjanak a mezők és minden, ami rajtuk van!
Ujjongjon akkor az erdő minden fája
az Úr előtt, mert eljön,
eljön hogy megítélje a földet.
Igazságban ítéli meg a föld kerekségét,
s a népeket hűsége szerint.
A világ Urának dicsérete
97
1 Király az Úr! Ujjongjon a föld,
örvendezzék a temérdek sziget!
2 Felhő és homály van körülötte,
igazság és jog trónjának alapja.
Tűz halad előtte,
s körös-körül felperzseli ellenségeit.
Villámai beragyogják a föld kerekségét,
láttára megrendül a föld.
Viaszként olvadoznak a hegyek az Úr előtt,
az egész föld Ura előtt.
Az egek hirdetik igazságát,
minden nemzet látja dicsőségét.
Jussanak szégyenbe mindazok, akik faragott képeket imádnak,
és bálványaikkal kérkednek.
Imádjátok őt, angyalai mind!
Hallja ezt Sion és örvendezik,
és ujjonganak Júda leányai
ítéleteiden, Uram.
Mert te vagy, Uram, a legfölségesebb az egész földön,
messze magasan állsz minden isten fölött.
Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a rosszat;
szentjeinek lelkét megőrzi,
a gonoszok kezéből megszabadítja őket.
Világosság támad az igaznak,
s öröm az igazszívűeknek.
Örvendezzetek, igazak, az Úrban,
és dicsérjétek szent emlékezetét!
Ének Istenről: a bíróról és a szabadítóról
98 1Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket,
mert csodálatos dolgokat cselekedett.
Győzelmet szerzett jobbja,
az ő szentséges karja.
Megismertette szabadítását az Úr,
megmutatta igazságosságát a nemzetek előtt.
Megemlékezett irgalmáról,
Izrael házához való hűségéről.
A föld minden határa látta
Istenünk szabadítását.
Ujjongjatok Istennek, minden földek,
énekeljetek, örvendjetek, zengjetek!
Zengjetek az Úrnak lanttal,
lanttal és a zsoltár szavával;
Trombitával és kürtszóval,
ujjongjatok az Úr, a király előtt!
Zúgjon a tenger s ami betölti azt,
a földkerekség és lakói.
Tapsoljanak a folyóvizek,
és a hegyek is mind ujjongjanak
az Úr előtt, mert eljön
megítélni a földet.
Igazságban ítéli meg a földkerekséget,
és méltányosan a népeket.
Jegyzetek
95,1 Liturgikus zsoltár, valamelyik ünnep szertartása tükröződik benne (talán a sátoros ünnepé). Az ünneplő közösség a szentélybe vonulva himnuszt énekel (1-7). Ott egy pap prófétai intelmeket intéz hozzájuk (8-11). A szöveg a fogság utáni időkben keletkezett.
95,1 Felhívás a dicsőítésre.
95,6 Felhívás a hódolatra.
95,9 Meriba: vö. Kiv 17,1-7.
95,10 Vö. Szám 14.
96,1 Királyzsoltár; Isten mindent felölelő királyi uralmáról szól a hívőkhöz. Izrael nem harcol többé kiválasztottságának előjogáért. Isten végleges eljövetelét hirdeti, amely a mindent átfogó üdvösség (10).
96,2 „Neve”: magát Istent jelenti, aki az emberhez fordult.
96,3 Az üdvösség örömhírét hirdetni kell.
96,10 A fogság utáni négy himnusz feltételezi Második és Harmadik Izajás (Iz 40-66) igehirdetését. Izrael dicsőíti Istenét, mint királyt minden teremtmény fölött.
97,1 A hódoló felkiáltás nemcsak kívánság, hanem már a megvalósulásra utal. A szigetek (=idegen országok) is örvendeznek.
97,1 Himnusz a fogság utáni időkből, talán a sátoros ünnep szertartásából, amelyben Izrael Isten végső eljövetelét ünnepli (vö. 96,1-99,9)
97,2 Senki sem tudja megmondani, milyen Isten érkezése.
98,1 Végidei himnusz a fogság utáni időkből (vö. 96,1-99,9).
98,1 Az „új ének” válaszol Isten új tetteire. Amit Izrael a Bábelből való visszatérésben megtapasztalt, az szolgál mintául a végidők újjászületéséhez. Isten hű maradt az Izrael házával kötött szövetséghez. A föld határainak (a közeli és a távoli országoknak) fel kell ismernie Istent, az üdvösség egyedüli szerzőjét.