Isten népének győzelmi éneke
149
1 ALLELUJA!
Énekeljetek az Úrnak új éneket,
zengjen a szentek gyülekezetében dicsérete!
Örvendezzék Izrael az ő alkotójának,
Sion fiai ujjongjanak királyuknak!
Dicsőítsék nevét körtánccal,
dobbal és lanttal zengjenek neki!
4 Mert az Úr kedveli népét,
diadalra juttatja az alázatosakat.
Ujjongnak majd a szentek dicsőségben,
és örvendeznek fekvőhelyükön.
Szájukban Isten magasztalása lesz,
és kétélű kard a kezükben,
hogy bosszút álljanak a nemzeteken
megfenyítik a népeket,
láncra verik királyaikat,
vasbilincsbe nagyjaikat,
és végrehajtják rajtuk a megírt ítéletet:
Dicsősége lesz ez minden szentjének!
ALLELUJA!
A Nagy Alleluja-zsoltár
150
1 ALLELUJA!
Dicsérjétek az Urat szentélyében,
dicsérjétek őt az ég erős boltozatában!
Dicsérjétek őt hatalmas tetteiért,
dicsérjétek őt nagyságának teljességéért!
Dicsérjétek őt harsonaszóval,
dicsérjétek őt hárfával és lanttal!
Dicsérjétek őt dobbal és körtánccal,
dicsérjétek őt citerával és fuvolával!
Dicsérjétek őt zengő cintányérral,
dicsérjétek őt csengő muzsikával!
6 Minden lélek dicsérje az Urat!
ALLELUJA!
Jegyzetek
149,1 Himnusz a fogság utáni közösség istentiszteletéből, nacionalista színezettel: Izrael dalt zeng saját kiválasztottságáról.
149,4 Az ének egy győzelem kapcsán születik, amellyel Isten megajándékozta a benne hívőket. A harcosok a szent háborúban meg vannak győződve arról, hogy Istenért harcolnak (vö. 2 Makk 15,27), és Isten ellenségeit semmisítik meg.
150,1 A Zsoltárok könyve egy himnikus dicsőítéssel fejeződik be, fogság utáni.
150,6 Az utolsó felhívás minden élőlényt megszólít. (vö. Jel 5,13).