Ötödik látomás: a mécstartó 4
Aztán visszatért az az angyal, aki bennem beszélt, és felkeltett engem, úgy, mint amikor valakit az álmából keltenek fel,
és kérdezte tőlem: ‘Mit látsz?’ És mondtam: ‘Íme, egy színarany mécstartót látok; a tetején olajtartó van, hét mécses van rajta, s a rajta levő mécseseknek hét csövecskéjük van;
és mellette két olajfa van, az egyik a mécstartótól jobbra, a másik pedig tőle balra.’
Ekkor megszólaltam, és megkérdeztem az angyalt, aki bennem beszélt: ‘Mik ezek, uram?’ És felelt az angyal, aki bennem beszélt, és kérdezte tőlem: ‘Vajon nem tudod-e, mik ezek?’ És mondtam: ‘Nem, uram.’
6Ő pedig felelt és így szólt hozzám: ‘Ezt a szózatot intézi az Úr Zerubbábelhez: Nem hadsereg által és nem erőszak által, hanem az én lelkem által – mondja a Seregek Ura. – Mi vagy te nagy hegy Zerubbábel előtt? Síksággá leszel! Ő majd felteszi az oromkövet, s közben ezt fogják kiabálni: mily nagyszerű, mily nagyszerű. Ekkor az Úr a következő szózatot intézte hozzám: Zerubbábel keze vetette meg e ház alapját, és az ő keze fejezi is majd be; és megtudjátok majd, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. Bizony, akik gúnnyal illették a kis kezdet napjait, örvendeznek majd, ha látják Zerubbábel kezében az oromkövet. Az a hét pedig az Úr szeme, mely bejárja az egész földet.’
11Én pedig megszólaltam és azt mondtam neki: ‘Mi az a két olajfa a mécstartótól jobbra és balra?’ És másodszor is mondtam neki: ‘Mi az olajfáknak az a két hajtása, amelyből két aranytölcséren keresztül ömlik az aranyszínű olaj?’ Ő így szólt hozzám : ‘Nem tudod-e, hogy mik ezek?’ Mondtam: ‘Nem, uram.’ Ő azt mondta: ‘Ez az a két felkent, akik az egész föld uralkodója előtt szolgálnak.’
Hatodik látomás: a könyvtekercs 5 1Majd ismét felemeltem szememet, és íme, egy repülő könyvtekercset láttam. Ekkor ő kérdezte tőlem: ‘Mit látsz?’ Mondtam: ‘Egy repülő könyvtekercset látok; húsz könyök a hosszúsága és tíz könyök a szélessége.’ Erre ő azt mondta nekem: ‘Ebben van az az átok, ami az egész föld színére száll. Bizony, minden rablót utolér az ítélet, úgy amint ebben írva van, és minden hamisan esküvőt szintén utolér az ítélet belőle. Én elküldöm azt – mondja a Seregek Ura –, és az bemegy a tolvaj házába és annak a házába, aki hamisan esküszik nevemre, hogy telepedjék meg az ilyennek a házában és eméssze meg azt fájával és kövével együtt.’
Hetedik látomás: nő a vékában Ekkor előjött az az angyal, aki bennem beszélt, és mondta nekem: ‘Emeld fel szemedet, és nézd: mi az, ami előjön?’ Kérdeztem: ‘Mi az?’ Ő azt mondta: ‘Egy véka az, ami előjön.’ Majd mondta: ‘Ez az ő gonoszságuk az egész földön.’ 7Ekkor felemelkedett a kerek ólomfedél, és a vékában íme, egy nő ült. Erre ő azt mondta: ‘Ez a gonoszság.’ Aztán visszavetette őt a korsóba, az ólomlapot pedig rátette a véka szájára.
Mikor aztán felemeltem szememet, azt láttam, hogy íme, két nő jön elő; szél volt a szárnyukban, és a szárnyuk olyan volt, mint a gólya szárnya; és felemelték a vékát a föld és az ég közé. Mondtam ekkor annak az angyalnak, aki bennem beszélt: ‘Hová viszik ezek a korsót?’ Mondta nekem: ‘Házat építenek neki Sinneár földjén, és ha készen van, leteszik ott a maga helyére.’
Nyolcadik látomás: a négy kocsi 6 Aztán ismét felemeltem szememet és látomásom volt: Íme, négy kocsi jött elő két hegy közül; a hegyek érchegyek voltak. Az első kocsiba vörös lovak, a második kocsiba fekete lovak, a harmadik kocsiba fehér lovak, és a negyedik kocsiba tarka és erős lovak voltak fogva. Ekkor megszólaltam, és ezt mondtam annak az angyalnak, aki bennem beszélt: ‘Mik ezek, uram?’ Felelte nekem az angyal: ‘Ez az ég négy szele; előjönnek, miután az egész föld Urának színe előtt álltak.’ Amelyikbe a fekete lovak voltak fogva, azok észak felé mentek; a fehérek utánuk mentek; a tarkák dél felé mentek, az igen erősek pedig kimentek és be akarták járni-futni az egész földet. És mondta: ‘Menjetek, járjátok be a földet!’ – És bejárták a földet. 8Erre ő hívott engem és így szólt hozzám: ‘Íme, az Észak földjére tartók szállást készítettek lelkemnek Észak földjén.’
Az üdvösség idejének jele 9Aztán az Úr a következő szózatot intézte hozzám: ‘Fogadd a számkivetésben élőktől: Holdájtól, Tóbiástól és Idájától, akik Babilonból jöttek, az ajándékot, és eredj és menj be azon a napon Jozijának, Szofoniás fiának házába. Miután pedig átvetted az aranyat és ezüstöt, készíts koronát és tedd rá Józsuénak, Joszedek fiának, a főpapnak fejére, és mondd neki: Így szól a Seregek Ura: Íme, egy férfi, Sarjadék a neve, és sarjadás lesz alatta; ő építi fel majd a templomot az Úrnak. Ő építi fel a templomot az Úrnak, és dicsőségre tesz szert, és ül és uralkodik majd trónusán, pap áll majd a jobbján, és békés egyetértés lesz kettejük között. 14A koronák pedig Helemnek, Tóbiásnak, Idájának és Hemnek, Szofoniás fiának emlékezetére lesznek az Úr templomában. És akik a messze távolban vannak, majd eljönnek és építik az Úr templomát, és majd megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. Így lesz, ha híven hallgattok az Úrnak, Isteneteknek szavára.’«
Az igazi böjt 7 1És történt, hogy Dáriusz király negyedik esztendejében, a kilencedik, azaz Kiszlev hónap negyedikén az Úr szózatot intézett Zakariáshoz. 2Bételből elküldték ugyanis Száraszárt és Rogommeleket és társait az Úr házához, hogy esedezzenek az Úr színe előtt, és kérdezzék meg a Seregek Ura házának papjait meg a prófétákat: »Kell-e az ötödik hónapban gyászolnom és böjtölnöm, mint már számos esztendeje tettem?«
Ekkor a Seregek Ura a következő szózatot intézte hozzám: »Szólj az ország egész népéhez és a papokhoz, és mondd nekik: Amikor böjtöltetek és sírtatok az ötödik és a hetedik hónapban ez alatt a hetven esztendő alatt, vajon nekem böjtöltetek-e? És amikor ettetek és ittatok, vajon nem saját magatoknak ettetek-e és saját magatoknak ittatok-e? Vajon nem ezek-e azok a szavak, amelyeket az Úr a régi próféták által akkor mondott, amikor még Jeruzsálem népes és gazdag volt a körülötte fekvő városokkal együtt, és a Délvidék és az Alföld is lakott volt?«
És az Úr a következő szózatot intézte Zakariáshoz: »Így szól a Seregek Ura: ‘Igazságosan ítélkezzetek, és mindenki tegyen irgalmasságot és kegyességet testvérével; özvegyet és árvát, idegent és szegényt el ne nyomjatok, és senki se szőjön szívében gonosz terveket testvére ellen.’ Ám ők nem akartak rá hallgatni és vonakodtak ezt elvállalni, és befogták fülüket, hogy ne halljanak. És olyanná tették szívüket, mint a gyémánt, hogy ne hallják a törvényt és a szavakat, amelyeket a Seregek Ura küldött a Lelke által, a régi próféták által. Ezért nagy lett a Seregek Urának haragja, és az történt, hogy amint ők nem hallgattak rá, amikor Ő szólt, úgy majd én nem hallgatom meg, ha ők kiáltanak – mondja a Seregek Ura. – És szétszórtam őket minden országba, melyeket nem ismertek; és földjük elhagyatottá lett, és nem volt jövő-menő, és a pompás földet sivataggá tették.«
Ekkor megszólaltam, és megkérdeztem az angyalt, aki bennem beszélt: ‘Mik ezek, uram?’ És felelt az angyal, aki bennem beszélt, és kérdezte tőlem: ‘Vajon nem tudod-e, mik ezek?’ És mondtam: ‘Nem, uram.’
6Ő pedig felelt és így szólt hozzám: ‘Ezt a szózatot intézi az Úr Zerubbábelhez: Nem hadsereg által és nem erőszak által, hanem az én lelkem által – mondja a Seregek Ura. – Mi vagy te nagy hegy Zerubbábel előtt? Síksággá leszel! Ő majd felteszi az oromkövet, s közben ezt fogják kiabálni: mily nagyszerű, mily nagyszerű. Ekkor az Úr a következő szózatot intézte hozzám: Zerubbábel keze vetette meg e ház alapját, és az ő keze fejezi is majd be; és megtudjátok majd, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. Bizony, akik gúnnyal illették a kis kezdet napjait, örvendeznek majd, ha látják Zerubbábel kezében az oromkövet. Az a hét pedig az Úr szeme, mely bejárja az egész földet.’
11Én pedig megszólaltam és azt mondtam neki: ‘Mi az a két olajfa a mécstartótól jobbra és balra?’ És másodszor is mondtam neki: ‘Mi az olajfáknak az a két hajtása, amelyből két aranytölcséren keresztül ömlik az aranyszínű olaj?’ Ő így szólt hozzám : ‘Nem tudod-e, hogy mik ezek?’ Mondtam: ‘Nem, uram.’ Ő azt mondta: ‘Ez az a két felkent, akik az egész föld uralkodója előtt szolgálnak.’
Hatodik látomás: a könyvtekercs 5 1Majd ismét felemeltem szememet, és íme, egy repülő könyvtekercset láttam. Ekkor ő kérdezte tőlem: ‘Mit látsz?’ Mondtam: ‘Egy repülő könyvtekercset látok; húsz könyök a hosszúsága és tíz könyök a szélessége.’ Erre ő azt mondta nekem: ‘Ebben van az az átok, ami az egész föld színére száll. Bizony, minden rablót utolér az ítélet, úgy amint ebben írva van, és minden hamisan esküvőt szintén utolér az ítélet belőle. Én elküldöm azt – mondja a Seregek Ura –, és az bemegy a tolvaj házába és annak a házába, aki hamisan esküszik nevemre, hogy telepedjék meg az ilyennek a házában és eméssze meg azt fájával és kövével együtt.’
Hetedik látomás: nő a vékában Ekkor előjött az az angyal, aki bennem beszélt, és mondta nekem: ‘Emeld fel szemedet, és nézd: mi az, ami előjön?’ Kérdeztem: ‘Mi az?’ Ő azt mondta: ‘Egy véka az, ami előjön.’ Majd mondta: ‘Ez az ő gonoszságuk az egész földön.’ 7Ekkor felemelkedett a kerek ólomfedél, és a vékában íme, egy nő ült. Erre ő azt mondta: ‘Ez a gonoszság.’ Aztán visszavetette őt a korsóba, az ólomlapot pedig rátette a véka szájára.
Mikor aztán felemeltem szememet, azt láttam, hogy íme, két nő jön elő; szél volt a szárnyukban, és a szárnyuk olyan volt, mint a gólya szárnya; és felemelték a vékát a föld és az ég közé. Mondtam ekkor annak az angyalnak, aki bennem beszélt: ‘Hová viszik ezek a korsót?’ Mondta nekem: ‘Házat építenek neki Sinneár földjén, és ha készen van, leteszik ott a maga helyére.’
Nyolcadik látomás: a négy kocsi 6 Aztán ismét felemeltem szememet és látomásom volt: Íme, négy kocsi jött elő két hegy közül; a hegyek érchegyek voltak. Az első kocsiba vörös lovak, a második kocsiba fekete lovak, a harmadik kocsiba fehér lovak, és a negyedik kocsiba tarka és erős lovak voltak fogva. Ekkor megszólaltam, és ezt mondtam annak az angyalnak, aki bennem beszélt: ‘Mik ezek, uram?’ Felelte nekem az angyal: ‘Ez az ég négy szele; előjönnek, miután az egész föld Urának színe előtt álltak.’ Amelyikbe a fekete lovak voltak fogva, azok észak felé mentek; a fehérek utánuk mentek; a tarkák dél felé mentek, az igen erősek pedig kimentek és be akarták járni-futni az egész földet. És mondta: ‘Menjetek, járjátok be a földet!’ – És bejárták a földet. 8Erre ő hívott engem és így szólt hozzám: ‘Íme, az Észak földjére tartók szállást készítettek lelkemnek Észak földjén.’
Az üdvösség idejének jele 9Aztán az Úr a következő szózatot intézte hozzám: ‘Fogadd a számkivetésben élőktől: Holdájtól, Tóbiástól és Idájától, akik Babilonból jöttek, az ajándékot, és eredj és menj be azon a napon Jozijának, Szofoniás fiának házába. Miután pedig átvetted az aranyat és ezüstöt, készíts koronát és tedd rá Józsuénak, Joszedek fiának, a főpapnak fejére, és mondd neki: Így szól a Seregek Ura: Íme, egy férfi, Sarjadék a neve, és sarjadás lesz alatta; ő építi fel majd a templomot az Úrnak. Ő építi fel a templomot az Úrnak, és dicsőségre tesz szert, és ül és uralkodik majd trónusán, pap áll majd a jobbján, és békés egyetértés lesz kettejük között. 14A koronák pedig Helemnek, Tóbiásnak, Idájának és Hemnek, Szofoniás fiának emlékezetére lesznek az Úr templomában. És akik a messze távolban vannak, majd eljönnek és építik az Úr templomát, és majd megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. Így lesz, ha híven hallgattok az Úrnak, Isteneteknek szavára.’«
Az igazi böjt 7 1És történt, hogy Dáriusz király negyedik esztendejében, a kilencedik, azaz Kiszlev hónap negyedikén az Úr szózatot intézett Zakariáshoz. 2Bételből elküldték ugyanis Száraszárt és Rogommeleket és társait az Úr házához, hogy esedezzenek az Úr színe előtt, és kérdezzék meg a Seregek Ura házának papjait meg a prófétákat: »Kell-e az ötödik hónapban gyászolnom és böjtölnöm, mint már számos esztendeje tettem?«
Ekkor a Seregek Ura a következő szózatot intézte hozzám: »Szólj az ország egész népéhez és a papokhoz, és mondd nekik: Amikor böjtöltetek és sírtatok az ötödik és a hetedik hónapban ez alatt a hetven esztendő alatt, vajon nekem böjtöltetek-e? És amikor ettetek és ittatok, vajon nem saját magatoknak ettetek-e és saját magatoknak ittatok-e? Vajon nem ezek-e azok a szavak, amelyeket az Úr a régi próféták által akkor mondott, amikor még Jeruzsálem népes és gazdag volt a körülötte fekvő városokkal együtt, és a Délvidék és az Alföld is lakott volt?«
És az Úr a következő szózatot intézte Zakariáshoz: »Így szól a Seregek Ura: ‘Igazságosan ítélkezzetek, és mindenki tegyen irgalmasságot és kegyességet testvérével; özvegyet és árvát, idegent és szegényt el ne nyomjatok, és senki se szőjön szívében gonosz terveket testvére ellen.’ Ám ők nem akartak rá hallgatni és vonakodtak ezt elvállalni, és befogták fülüket, hogy ne halljanak. És olyanná tették szívüket, mint a gyémánt, hogy ne hallják a törvényt és a szavakat, amelyeket a Seregek Ura küldött a Lelke által, a régi próféták által. Ezért nagy lett a Seregek Urának haragja, és az történt, hogy amint ők nem hallgattak rá, amikor Ő szólt, úgy majd én nem hallgatom meg, ha ők kiáltanak – mondja a Seregek Ura. – És szétszórtam őket minden országba, melyeket nem ismertek; és földjük elhagyatottá lett, és nem volt jövő-menő, és a pompás földet sivataggá tették.«
Jegyzetek
4,6 Zerubbábel a nehézségek ellenére be fogja fejezni a templomépítést. A jövendölés így nem teljesedett be.
4,11 A két olajfa (vö. 4,1-5) Józsue főpap és Zerubbábel a Dávid házából való helytartó. A kumráni közösség is két Messiást várt, egy papit és egy királyit.
5,1 A hazatérők szerették volna visszakapni az otthon maradottak által birtokba vett földjeiket és házaikat
5,7 Az asszony (utalás Istárra, a termékenység babiloni istennőjére) megtestesíti Izrael vétkét.
6,8 Az észak földjére küldött fogat Babilon elpusztítását hajtja végre.
6,9 A szöveg eredetileg Zerubbábel megkoronázását írta le, de amikor a hozzá fűzött remények füstbe mentek, a főpapra alkalmazták.
6,14 Későbbi kiegészítés: a korona Jeruzsálemben marad a Messiás eljöveteléig.
7,1 Az időpont Kr. e. 518 november.
7,2 Meg kell-e még tartani a templom lerombolásának emlékére tartott böjtöket? A válasz a 8,18-19-ben található: a böjti napok váljanak örömnappá.