Kis türelmet
22

Sáros kővel dobálják meg a lustát,
és gyalázatosságáról beszél mindenki.

Marhatrágyával dobálják meg a lustát,
s aki hozzáér, rázza a kezét.

Neveletlen gyermekek, a taníthatatlan balgák

A neveletlen fiú szégyene apjának,
a leány pedig gyalázata.

Az okos leány vagyon a férje számára,
a gyalázatos pedig becstelenséget hoz apjára.

Az arcátlan leány szégyent hoz apjára s férjére,
nem nézik ugyan le az istentelenek,
de ők ketten joggal becsmérlik.

Mint a zene a gyász idején, olyan a nem helyén való beszéd,
de a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog.

7 Aki balgát oktat, mintha enyvvel ragasztana cserepet;

aki olyannak beszél, aki oda sem hallgat,
mintha alvót keltene fel mély álomból.

Alvóval beszél, aki balgának hirdet bölcsességet,
a beszéd végén azt kérdezi: »Hogy is volt?«

Sirasd a halottat, mert kialudt a világossága,
a balgát is sirasd, mert elfogyott az értelme!

Csak kevéssé sirasd a halottat, hisz nyugovóra tért,

a mihaszna balga élete azonban a halálnál is rosszabb.

Hét napig tart a gyász a halottért,
a balgáért és istentelenért pedig életük minden napján!

Ne beszélj sokat a balgával,
és ne járj az ostobával!

Óvakodj tőle, hogy terhedre ne legyen,
és be ne szennyezd magad a bűnével!

Kerüld el őt, akkor nyugalmat találsz,
és nem bosszankodsz ostobasága miatt.

Mi nehezebb az ólomnál?
És mi egyéb a neve, mint: balga!

Könnyebb elviselni a homok-, só- és vasterhet,
mint az oktalan, balga, istentelen embert!

A ház falába illesztett fagerendák széjjel nem válnak,
ilyen a szív is, amely bölcs megfontolásra támaszkodik:

sohasem csüggeszti el a félelem az okos elméjét.

Amint a karók magas helyen
s a terméskövek habarcs nélkül
a szél rohamát meg nem állják,

úgy a szív sem szállhat szembe a félelem támadásával,
ha balga töprengéstől csügged.

Mint a szív sem remeg soha,
csak ha balga töprengéstől csügged,
úgy az sem, aki Isten parancsai mellett tart ki állandóan.

A bölcs hűsége

24 Könnyet csal ki, aki megböki a szemet;
aki pedig beledöf a szívbe, érzékenységet ébreszt.

Aki követ hajít madárra, elriasztja azt;
úgy aki gyalázza barátját, felbontja a barátságot.

Ha kardot rántottál is barátodra,
ne ess kétségbe, mert van még út visszafelé!
Barátod ellen,

27 ha sajnálni való szóra nyitottad szádat,
ne félj, mert még ki lehet azt egyenlíteni,
kivéve a szidalmat, a gyalázkodást, a dölyföt,
a titok elárulását és az álnok csapást,
mert mindezek után távozik a barát!

Szerezd meg barátod hűségét, amikor még szegény,
hogy majd javainak is örvendhess.

Tarts ki mellette híven szorongatása idején,
hogy örökségében is részed legyen.

A tűz előtt kályhaszag és füst száll,
úgy előzik meg a vérontást is átkok, szitkok és fenyegetések.

Nem szégyellem menteni barátomat,
nem rejtőzöm el színe elől,
és tűröm, ha baj ér általa engem.

Mind, aki hallja, óvakodik majd tőle.

Imádság önuralomért

33 Bár lenne őre számnak,
és jól záró pecsétje ajkaimnak,
hogy el ne essem miattuk,
és vesztemre ne legyen nyelvem!

23

Uram! Atyám, és életem Ura!
Ne hagyj engem kényükre- kedvükre,
és ne engedd, hogy elessem miattuk.

Bárcsak ostort tartanának készen elmémnek,
bölcs fenyítéket szívemnek,
hogy ne kíméljenek engem tévedéseik miatt,
s el ne nézzék botlásaikat,

hogy meg ne sokasodjanak tévedéseim,
el ne szaporodjanak vétkeim,
és meg ne gyarapodjanak bűneim;
hogy le ne roskadjak ellenfeleim láttán,
és örömét ne lelje rajtam ellenségem!

Uram! Atyám, és életem Istene!
Ne hagyj engem ajkam önkényére!

Ne adj nekem fennhéjázó szemet,
tarts távol tőlem minden mohóságot!

Távoztasd tőlem a test kívánságát,
ne vegyen erőt rajtam a fajtalan vágy,
és ne engedj át a szemérmetlen és dőre léleknek!

Tanítás a beszédről

7 Hallgassátok, fiaim, a tanítást a szájról!
Aki ehhez tartja magát, nem megy tönkre ajka miatt,
és nem bukik el a legrútabb tettek által.

Hiúsága folytán esik csapdába a bűnös,
és miatta botlik a kevély és gyalázkodó.

Ne szokja meg szád az esküvést,
mert sok botlás következik ezáltal.

Ne vedd szádba Isten nevét szüntelen,
és a Szentnek nevét ne keverd beszédedbe,
mert nem maradsz ezek miatt büntetlenül.

Mint a szolga, akit folyton kérdőre vonnak,
s a kék foltok nem hiányoznak róla,
úgy mindaz, aki esküdözik és a Nevet száján hordozza,
soha nem tisztul meg a bűntől.

A férfi, aki sokat esküdözik, eltelik törvényszegéssel,
s a csapás el nem távozik házától.

Ha esküszegő, a bűne rajta van,
ha föl sem veszi, kétszeresen vétkezik.

Ha pedig hamisan esküdött, nincsen mentsége,
és háza betelik büntetéssel.

15 Van még egyéb beszéd is, amely halált érdemel:
elő ne forduljon az Jákob örökségében!

Hisz távol állnak mindezek a jámboroktól,
mert ők nem hemperegnek bűnökben!

17 Ne szokja meg szád a zabolátlan beszédet,
mert bűnös szó van benne!

Amikor előkelők körében állsz,
gondolj apádra és anyádra,

hogy el ne feledkezzék rólad Isten a színük előtt,
és szokásodtól elbódítva gyalázatot ne szenvedj,
ne kelljen kívánnod, hogy meg se születtél volna,
s meg ne átkozd születésed napját.

A gyalázatos beszédhez szokott emberen
nem fog a nevelés teljes életében.

Óvás az erkölcstelenségtől

21 Kétfajta ember bővelkedik bűnben,
a harmadik pedig haragot és romlást hív ki magára,

mert a heves vágy, mint az égő tűz,
el nem alszik, amíg csak el nem emészt valamit:

az ember, aki önnön testével vétkezik,
fel nem hagy vele, amíg a tűz ki nem ég,

minden falat édes a parázna embernek,
el nem fárad és mindvégig bűnözik.

Mindaz, aki otthagyja saját ágyát,
kockára veti életét és mondja: »Ki lát engem?

Sötétség vesz körül és falak takarnak;
senki sem néz engem! Kitől féljek?
Nem gondol a Magasságbeli bűneimmel!«

És nem tudja, hogy az ő szeme mindent meglát,
az ilyen emberi félelem ugyanis elűzi magától Isten félelmét,
mert csakis az emberek szemétől tart.

Nem gondol azzal, hogy az Úr szeme a napnál is sokkal fényesebb,
kémleli az ember minden útját és a tenger mélységét,
és látja az emberek szívének legtitkosabb rejtekét.

Mert az Úr Isten ismert mindent, még mielőtt megteremtette,
de bevégzésük után is meglát mindeneket.

A város utcáin bűnhődik majd az ilyen,
megkergetik, mint a csikót,
és elkapják, ahol nem is gondolja,

megszégyenül majd mindenki előtt,
mert nem gondolt az Úr félelmével.

Így jár minden asszony is, aki elhagyja férjét,
és házasságtörésből állít örököst,

először azért, mert engedetlen volt a Fölséges törvénye iránt,
másodszor, mert férje ellen vétett,
harmadszor, mert házasságot törve bujálkodott,
és más férfitől szerzett magának gyermekeket.

A közösség elé vezetik az ilyet,
és gyermekei megszenvednek érte.

Nem hajtanak gyökeret gyermekei,
és ágai nem teremnek gyümölcsöt,

átokként hagyja emlékét,
és nem lehet eltörölni gyalázatát.

A hátrahagyottak pedig belátják,
hogy nincs jobb az Isten félelménél,
és semmi sem édesebb, mint figyelni az Úr parancsaira.

Nagy dicsőség követni az Urat,
mert ezzel lehet tőle hosszú életet nyerni.

24

1 A bölcsesség dicsérete.
Magasztalja önmagát a bölcsesség; tiszteletben áll Istennél,
s dicsekszik népe körében.

Kinyitja száját a Magasságbeli közösségében,
és dicséri magát a közösség előtt.

Magasztalják népe körében,
megcsodálják a szentek közösségében,

dicsérik a választottak sokasága előtt,
s áldják az áldottak közt, amikor így szól:

5 »A Magasságbeli szájából jöttem elő,
mint elsőszülött valamennyi teremtmény előtt;

el nem múló fényt gyújtottam az égen,
és mint köd, borítottam az egész földet.

A magasságban van az én lakásom,
és trónom felhőoszlopon áll.

Bejártam az ég kerekségét egymagam,
behatoltam a tenger mélységébe;

végigmentem a tenger hullámain,
és megálltam a földön mindenhol.

Minden nép és valamennyi nemzet fölött uralmat gyakoroltam,

erőmmel jártam minden között, ami magas, és ami alacsony,
nyugalmat kerestem mindezek között,
hogy az Úr örökrészében tartózkodjam.

Akkor meghagyta nekem a mindenség Teremtője,
és aki teremtett engem, nyugalmat adott sátramnak,

és azt mondta nekem: ‘Jákobban lakjál,
Izraelben legyen örökrészed,
és választottaim között verj gyökeret!’

14 Kezdetben teremtettek engem, még a világ előtt,
és nem szűnöm meg sohasem.
A szent hajlékban tettem színe előtt szolgálatot,

majd pedig Sionban kaptam állandó lakást,
a szent városban találtam ekképp pihenőt,
és Jeruzsálem lett uralmam székhelye.

A dicsőséges nép közt vertem gyökeret,
az én Istenem részében, az ő örökségében,
s a szentek gyülekezetében megtelepedtem.

Magasra nőttem, mint a cédrus a Libanonon,
mint a ciprusfa Sion hegyén.

Felnőttem, miként a pálma Kádesben,
mint a rózsaliget Jerikóban,

mint a díszes olajfa a síkságon,
magasra nőttem, mint a platán a víz mellett, a tereken.

Illatozom, mint a fahéj és a fűszeres balzsam,
mint a válogatott mirha, kellemes illatot árasztok,

mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté,
mint a magától fakadó tömjén, illattal töltöm be lakóhelyemet,
s illatom, mint a színtiszta balzsamé.

Kiterjesztem ágaimat, mint a terebint,
ágaim pompásak és szépségesek.

Jó illatot árasztok, mint a szőlőtő,
és virágomból pompás, dús gyümölcs terem.

24 Anyja vagyok a szép szeretetnek,
az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménynek.

Nálam van az út és az igazság minden kegyelme,
nálam az élet és az erény minden reménye.

Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem,
és teljetek el gyümölcseimmel,

mert lelkem édesebb a méznél,
és birtoklásom jobb a lépes méznél!

Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben.

29 Akik engem esznek, még inkább éheznek,
akik engem isznak, még inkább szomjaznak,

aki rám hallgat, meg nem szégyenül,
s akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe.

Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.«

A bölcsesség és Isten Igéje

32 Áll mindez az élet könyvére,
a Magasságbeli szövetségére és az igazság ismeretére,

a törvényre, amelyet Mózes az igazság szabálya gyanánt
örökül adott Jákob házának, és ígéretül Izraelnek.

Megígérte Dávidnak, az ő szolgájának,
hogy igen hatalmas királyt támaszt tőle,
aki a dicsőség trónján örökké ül.

35 Ez a törvény árasztja a bölcsességet, mint a Píson,
és mint a Tigris a zsengék napjain.

Megtölt belátással, mint az Eufrátesz,
és bőséget oszt, mint a Jordán aratáskor.

Okulástól duzzad, mint a Nílus,
mint a Geon szüret idején.

Nem győzte átkutatni az első,
de az utolsó sem tudott a végére járni,

mert bölcsessége bőségesebb a tengernél,
és útmutatása a nagy óceánnál!

Én, a bölcsesség, folyamokat bocsátottam ki magamból.

41 Olyan vagyok, mint a mérhetetlen folyam ágya,
úgy érkezem a paradicsomból,
mint a folyam medre, mint a csatornája.

Azt mondtam: »Megöntözöm beültetett kertemet,
és megitatom mezőm terményeit!«

És íme, a medrem bőséges folyammá lett,
a folyamom pedig majd hogy tengerré nem változott!

Mert, mint a hajnal pírját,
felragyogtatom tudásomat mindnyájuknak,
és hirdetem azt messze vidékeknek.

Behatolok a föld minden alsó részébe,
felkeresem az összes alvót,
és megvilágítom mindazokat, akik bíznak az Úrban.

Kiöntöm továbbra is a tanítást prófétai szóval,
azoknak juttatom, akik bölcsességet keresnek,
és nem hagyok fel vele, nemzedékről nemzedékre,
míg el nem jön a szent korszak!

Hadd lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradtam,
hanem mindazok javára, akik igazságot keresnek.

A BÖLCS TANÍTÁS TAPASZTALATAI: 25,1-42,14
Férfiak és asszonyok 25

1 Három dologban talál gyönyörűséget a lelkem,
amelyek kedvesek Isten és emberek előtt,

ezek: a testvérek egyetértése, a jó barátok szeretete,
s a férfi és nő, ha megértik egymást.

Három dolgot gyűlöl a lelkem,
és nehezen szívlelem létüket:

a gőgös szegényt, a hazug gazdagot,
s a balga, oktalan öreget.

5 Amit nem gyűjtöttél fiatalkorodban,
hogyan találhatnád meg vénségedre?

Milyen jól áll az ősz hajnak a döntés,
s az öregeknek, ha tanácsot adni tudnak!

Milyen jól áll az élteseknek a bölcsesség,
s a tiszteseknek az értelem és megfontoltság!

Az öregek koszorúja a bőséges tapasztalat,
és dicsőségük Isten félelme.

Kilenc meglepő dolgot dicsérek,
a tizediket is említi nyelvem az emberek előtt,

ezek: az ember, aki örömét leli gyermekeiben,
aki élve éri meg ellenségei vesztét,

boldog, aki okos asszonnyal él,
aki nem botlik nyelvével,
aki nem szolgál magához méltatlanoknak,

boldog, aki igaz barátot talál,
aki hallgató fülnek hirdeti az igazságot,

nagy, aki bölcsességet lelt és tudást,
és nincs különb annál, aki féli az Urat.

Isten félelme mindenen túltesz:

boldog az ember, akinek megadatott Isten félelme!
Aki ragaszkodik hozzá, van-e párja annak?

Isten félelme az istenszeretet kezdete,
a hit pedig az ő követésének a kezdete.

17 A legfájóbb seb a szív bánata,
s a legnagyobb gonoszság az asszony gonoszsága.

Inkább bármilyen sebet, csak szívbeli sebet ne!

Bármi gonoszságot, csak asszonynak gonoszságát ne!

Bármi megpróbáltatást,
csak megpróbáltatást rosszakarók részéről ne!

Bármilyen bosszút, csak ellenség bosszúját ne!

Nincs fej, amely gonoszabb a kígyó fejénél,

és nincs harag, amely felülmúlná az asszony haragját.
Kellemesebb együtt lakni oroszlánnal, sárkánnyal,
mint együtt élni rosszlelkű asszonnyal.

Eltorzítja a gonoszság az asszony arcát,
elsötétíti ábrázatát, mintha medve lenne,
úgy fest, mint a gyászzsák!
Barátai körében ülve,

25 fohászkodik a férje,
és ha meghallja őt, csendesen felsóhajt.

Eltörpül minden gonoszság az asszony gonoszsága mellett,
hadd érje a bűnösök sorsa!

Homokos lejtő az öreg ember lábának:
ilyen a nyelves asszony a szelíd urának!

Ne nézd az asszony szépségét,
és ne kívánd meg az asszonyt szépsége miatt!

Az asszony haragja tiszteletlenség, egyben nagy gyalázat,

az asszony, ha övé az elsőség, ellenkezik férjével.

Levert kedély, szomorú arc
és sebzett szív a rossz asszony.

Ernyedt kéz, roskadó térd
az asszony, aki nem boldogítja férjét.

33 Asszonytól jött a bűnnek kezdete,
és miatta halunk meg mindnyájan.

Ne engedj a víznek kiutat, még csekélyet sem,
és ne engedj rossz asszonynak szabadságot kimenőre!

Ha nem jár kezedre,
és szégyenbe hoz ellenségeid előtt,

36 vágd el őt testedtől,
és bocsásd el házadból.

Jegyzetek

22,7 Az ostoba nem fogadja el az intést, fölösleges vitába szállni vele. A legjobb elkerülni.

22,24 A barátság eggyé forrasztja a barátokat. Nem szakad el kisebb vétségek miatt, de vannak olyan tettek, amelyek tönkreteszik.

22,27 A barát háta mögötti ármánykodás rosszabb, mint ha kardot rántanánk ellene.

22,33 Imádság azért, hogy Isten óvja meg a meggondolatlan beszédtől és a hirtelen, ostoba gondolatoktól és elhatározásoktól.

23,7 A sok beszéd sok vitát is kavar. Esküdözés helyett a „ti igenetek legyen valóban igen” (vö. Mt 5,33-37).

23,15 Utalás a káromkodásra.

23,17 A pletyka úgy terjed, mint a pestis. Egyszer elindította valaki, és többet nem lehet megállítani.

23,21 Aki saját testén keres gyönyört, azt az érzékiség maga fogja elemészteni. A nő házasságtörését súlyosabban ítéli meg a szerző, mint a férfiét, mert a nő így a gyermekeit is a társadalomból való kitaszítottságra juttatja.

24,1 A könyvnek ez a része is a bölcsességről szóló himnusszal zárul (vö. 4,11-19). Maga a megszemélyesített bölcsesség beszél (vö. Péld 8): bemutatkozik, hogy honnan jött, hová tartozik, mit tesz.

24,1 A bölcsesség a zsinagógában összegyűltekhez beszél (vö. ezzel szemben Péld 8,2-3).

24,5 A bölcsesség Istentől származik, és ismeri az egész teremtett világot. Lakóhelyet keresett a népek között, és Isten Izraelt jelölte ki lakóhelyül a számára.

24,14 A bölcsesség Isten jelenlétének egyik módja (hasonló az ilyen megfogalmazásokhoz: Isten neve ott lakik, Isten dicsősége betölti a templomot).

24,24 A kereszténység ebben a versben a Szent Szűzre, a Bölcsesség Székére ismer.

24,29 Az általa keltett szomjat csak ő maga képes oltani (vö. Jn 6,35).

24,32 Magyarázó megjegyzések a bölcsességről szóló himnusszal kapcsolatban.

24,35 A bölcsesség gyümölcsei (17-23) Mózes törvényei. A képek beszédessé válnak, ha belegondolunk, hogy milyen kevés vize van Palesztínának.

24,41 A bölcsesség nem tartotta meg magának az értékeit: másokkal is megosztotta azokat.

25,1 Tanácsok a házasélethez. Sírák fiának a nőkről alkotott véleménye meglehetősen borúlátó.

25,5 Az a vénember, aki nők után fut, nevetségessé teszi magát. Az öregek dolga a tapasztalatok átadása.

25,17 Sírák fia felhívja a figyelmet a nők nehezen elviselhető tulajdonságaira.

25,25 Meglátszik a férfin, ha nem teszi boldoggá a felesége.

25,33 Utalás Évára (vö. Ter 3,1-24; 1 Tim 2,14), noha a bűnbeesésről szóló történet szerint a férfi felelőssége éppen akkora, mint az asszonyé (vö. Róm 5,12; 1 Kor 15,21-22).

25,36 Utalás a válásra (az „egy test” szétvágása).


Minden fejezet...
1 0