Kis türelmet
26

A jó asszonynak boldog a férje,
éveinek száma kétszeres lesz.

A derék asszony jól tartja urát,
s az békében tölti el éveit.

Jó feleség jó osztályrész,
amely istenfélő férfinak jut jótettekért.

Legyen ő bár gazdag vagy szegény, a szíve jókedvű,
és arca is vidám minden időben.

5 Három dologtól fél a szívem,
a negyedik színétől pedig rettegek:

a város pletykájától, a nép zendülésétől,

a hazug rágalomtól. Mindezek a halálnál is rosszabbak,

de keserű fájdalom és gyász a féltékeny asszony!

A féltékeny asszonynál ostor a nyelv,
amely közlékeny mindenkivel szemben.

A rossz feleség, mint a lötyögő járom az ökrön,
aki hozzáér, mintha skorpiót fogna!

Nagy bosszúság a részeges asszony,
szégyenét, csúfságát nem lehet eltakarni.

Az asszony paráznasága a szeme járásán
és a szempilláin is látszik.

Az asszonyt, ha nem javul, erősen őrizd,
hogy ne éljen a kínálkozó alkalommal.

Vigyázz állandóan illetlen szeme járására,
egyébként ne csodáld, ha elhanyagol téged.

Mint a szomjas vándor, kitátja száját a forrásnál,
és iszik minden közeli vízből,
leül minden karó mellé,
s a tegezt minden nyílnak nyitva tartja,
amíg csak bele nem fárad.

A szorgos asszony kedvessége elbájolja férjét,
és megerősíti csontjait.

Isten ajándéka a fegyelmezettsége,

az asszony okossága és hallgatagsága,
és nincs a jól nevelt léleknek méltó ára!

Mindennél bájosabb a szent és szemérmes asszony,

és nincsen semmi méltó ellenértéke a mértékletes léleknek!

Ami a felkelő nap Isten magas egén a világnak,
az a jó asszony bája házának ékességére.

Tündöklő lámpás a szent mécstartón:
ilyen a szép arc a jónövésű termeten.

Aranyoszlopok ezüst talapzaton:
ilyenek a formás lábak a szép termetű asszony sarkain.

Örök alapzat kemény sziklán:
ilyenek Isten parancsai a jámbor nő szívében.

Különböző intelmek

Két dolog miatt szomorú a szívem,
s a harmadik miatt harag fog el engem,

ezek: A harcos, aki nélkülözésben sanyarog,
az okos ember, ha lenézik őt,

s aki elpártol az igazságtól a bűnhöz,
azt Isten pallosra tartogatja!

28 Két dolgot látok nehéznek és veszélyesnek:
nehezen marad a kereskedő vétek nélkül,
és nem marad mentes a szatócs az ajkak bűnétől!

27

Sokan vétkeztek nélkülözés miatt,
s aki meg akar gazdagodni, elfordítja szemét;

szilárdan áll a karó kövek közé ékelve,
így szorul bűn az eladás és vevés közé.

A bűnössel együtt a bűnre is összetörés vár.

Ha nem ragaszkodsz buzgón az Úr félelméhez,
hirtelen összedől a házad.

Visszamarad a pelyva rostáláskor,
így az ember gyengéje is, ha elgondolkodik felette.

A kemence teszi próbára a fazekas edényeit,
az igaz embereket pedig a nyomorúság kísértése.

A fa gondozásáról gyümölcse tanúskodik,
az ember szívének gondolkodásáról pedig a beszéde.

Senkit se dicsérj, mielőtt nem beszélt,
mert ez az ember próbája.

Ha az igazságosságot nyomon követed, el is éred,
és magadra veheted díszes ruha gyanánt.
Nála vehetsz lakást,
s az oltalmába fogad téged örökre,
és erős támaszod lesz a számadás napján.

A maguk fajtájához gyülekeznek a madarak,
a becsületesség is azokhoz tér, akik gyakorolják.

Prédára les folyton az oroszlán,
így a bűn is azokra, akik jogtalanságot cselekszenek.

A jámbor ember állhatatos a bölcsességben, mint a nap,
a balga azonban változik, mint a hold.

A balgák közt tartogasd a szót a kellő időre,
az okosok közt azonban állandóan időzzél.

A balgák társalgása utálatos,
és nevetésük gyönyörködés a bűnben.

Az esküdözők beszéde hajmeresztő,
tiszteletlenségük előtt be kell dugni a fület.

A dölyfösök viszálya vérontással jár,
és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

A becsületesség és az őszinteség

Aki elárulja barátja titkait, elveszti bizalmát,
és nem talál többé szíve szerint való barátot.

Szeresd barátodat, és légy hű hozzá,

de ha elárultad titkait, ne szaladj utána!

Mert miként az ember, aki elherdálta örökségét,
te is elvesztetted társad barátságát,

mint ahogy eleresztik a madarat a kézből,
te is elengedted barátodat, és nem kapod vissza többé.

Ne járj utána, mert messze távozott,
elmenekült, mint a gazella a hálóból,
mert sebet kapott a lelke,

és nem tudod többé bekötözni.
Még szitokszó után is ki lehet békülni,

de aki elárulta barátja titkait,
annak a boldogtalan léleknek nincs többé reménye!

25 Aki hunyorgat szemével, gonoszban töri fejét,
de senki sem veti el magától!

Szájával szépeket mond neked szemtől szembe,
és megcsodálja beszédedet,
később azonban fordít a szavain,
és botrányt talál beszédedben.

Sok dolgot utálok, de egyet sem úgy,
mint az ilyen embert,
s az Úr is gyűlöli őt!

Annak a fejére esik a kő, aki a magasba dobja,
s az álnokul ejtett seb az álnoknak okoz sebet.

29 Aki vermet ás, maga esik bele,
aki követ tesz társa elé, belebotlik abba,
s aki másnak tőrt vet, maga vész el benne.

Aki gonosz tervet kovácsol, rá gördül az vissza,
s azt sem tudja, honnan jött az rá!

Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre,
mint az oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás.

Csapdában vesznek el, akik igazak elestén vigadnak,
fájdalom emészti el őket, mielőtt meghalnak.

Harag és düh, utálatos mindkettő,
csak a bűnös ember ragaszkodik hozzájuk.

Ellenségeskedés és megbocsátás 28

Aki bosszút akar állni, az Úr áll bosszút rajta,
és megtartja az ő bűneit is.

Bocsáss meg társadnak, ha vét ellened,
akkor te is, amikor könyörögsz, elnyered bűneid bocsánatát.

Ember ember ellen haragot tart,
és Istennél keres gyógyulást?

A hozzá hasonló embernek nem kegyelmez,
és mégis önnön bűneiért imádkozik?

Haragot tart, holott csak ember,
és bocsánatot kér Istentől?
Ki könyörög majd az ő bűneiért?

Gondolj a végső dolgokra, és szűnj meg gyűlölködni,

a bomlásra és a halálra, s tarts ki parancsai mellett!

Gondolj Isten félelmére, és ne tarts haragot társaddal,

gondolj a Magasságbeli szövetségére, és nézd el társad tévedését!

10 Tartózkodj a viszálytól, akkor kevesebb lesz a bűn,

mert a hirtelen haragú ember viszályt szít,
a bűnös ember barátokat fordít szembe egymással,
és viszályt hint a békében élők közé.

Amilyen az erdő fája, olyan a tüze is,
amilyen az ember hatalma, olyan a haragja is,
és vagyona szerint növekszik indulata.

A parázs veszekedés tüzet gyújt,
és a hirtelen viszály vérontásra vezet,
az árulkodó nyelv pedig halált okoz.

Ha fújod a szikrát, lángra gyúl,
ha pedig ráköpsz, elalszik:
mind a kettő a szádból jön elő.

15 Átkozott a besúgó és a kétnyelvű,
mert sok békében élőt háborgat.

Már sokakat ingatott meg a rágalmazó nyelv,
és űzött egyik néptől a másikhoz,

elpusztított gazdag, fallal körülvett városokat,
s aláásta előkelők palotáit.

Megtörte népek erejét,
és szétszórt hős nemzeteket.

Derék asszonyokat űzött ki már a rágalmazó nyelv,
és fosztott meg munkájuk gyümölcsétől.

Aki ad rá, nem talál nyugalmat,
és nem talál barátot, akire hagyatkozzon.

Csíkot hagy az ostor csapása,
de a nyelv csapása a csontokat is összetöri.

Sokan hullottak már el a kard élétől,
de nem annyian, mint ahányan nyelv miatt mentek tönkre!

Boldog, akit megóvnak a gonosz nyelvvel szemben,
aki nem volt kitéve dühének,
aki nem vonszolta annak igáját,
és nem hordozta bilincseit!

Mert igája vasiga, és köteléke ércbilincs!

Halála csúfos halál, jobb annál az alvilág!

Hatalma azonban nem állandó,
csak a gonoszok útjait tartja hatalmában,
de nem perzseli lángjával az igazakat.

Akik elhagyják Istent, azok esnek hatalmába.
Kigyúl az bennük, s el sem alszik;
rájuk rohan, mint az oroszlán,
és marja őket, mint a párduc.

Kerítsd el füledet tövissövénnyel,
és ne hallgass a gonosz nyelvre,
készíts szádra ajtót és reteszt!

Ha elzárod aranyodat, ezüstödet,
szavaidnak is készíts mérleget,
és szádnak megfelelő zabolát!

Vigyázz, hogy el ne ess a nyelv miatt,
le ne roskadj a rád leső ellenségek előtt,
és bukásod gyógyíthatatlan, halálos ne legyen!

Hitel és kezes 29

1 Aki irgalmas, kölcsönad társának,
s aki megragadja kezét, teljesíti a parancsokat.

Adj kölcsön társadnak, amikor rászorul,
de fizesd is vissza idejében társadnak.

Tartsd meg szavadat, és légy megbízható iránta,
és bármikor megkapod, amire szükséged van.

Sokan talált jószágnak tekintik a kölcsönt,
és kellemetlenséget szereznek segítőiknek.

Amíg meg nem kapják, kezet csókolnak annak, aki adja,
és alázatos szóval tesznek ígéretet,

amikor pedig vissza kell fizetni, halasztást kér az ilyen,
kedvetlenül beszél, panaszkodik, és az időt okolja.

Ha megadhatná is, vonakodik: alig adja meg az összeg felét,
és talált jószágnak gondolja.

Ha pedig nem, akkor megfosztotta társát pénzétől,
és ellenségévé teszi, holott az rá nem szolgált arra.

Szitokkal és átokkal fizet neki,
tisztelet és jótett helyett gyalázattal illeti.

Sokan tagadják meg a kölcsönt, s nem rosszaságból,
hanem attól való félelmükben, hogy ok nélkül kárt vallanak.

Mindazonáltal légy nagylelkű a nyomorúságos iránt,
és ne zaklasd az alamizsnáért!

Karold fel a szegényt a parancs kedvéért,
és szorultságában ne engedd el üresen!

Hagyd elveszni pénzedet testvéredért, barátodért,
és ne rejtsd kő alá, hogy ott vesszen.

Helyezd el kincsedet a Magasságbeli parancsai szerint,
akkor aranynál is többet ér az neked.

Zárd az adományt a szegény szívébe,
és ő majd közbenjár érted minden bajban.

A hős pajzsánál és lándzsájánál is jobban
megvéd az téged ellenségeddel szemben!

19 A jó ember kezességet vállal társáért,
csak az hagyja őt magára, aki elvesztette szégyenérzetét.

El ne felejtsd a kezes jótettét,
hisz önmagát adta érted.

A bűnös a kezes vagyonát eltékozolja,
s a hálátlan cserbenhagyja megmentőjét.

Sok tehetős embert tett már tönkre gonosz kezesség,
és hányta-vetette őket, mint a tenger hullámait.

Gazdag férfiakat tett már hontalanná,
úgyhogy idegen népek között bujdostak.

Gonosz kezességbe a bűnös rohan,
aki áthágja az Úr parancsait,
aki sok ügybe kezd, perbe keveredik.

Karold fel társadat, amint csak teheted,
de vigyázz magadra, hogy lépre ne menj!

Haza és külföld

A fő dolog az ember életében a víz és a kenyér,
a mezítelenséget befedő ruha és a lakás.

Jobb a szegény élete deszkafödél alatt,
mint fényes lakoma idegenben, otthon nélkül.

Érd be kevéssel sok helyett,
akkor nem kell a kóborlás vádját viselned!

31 Nyomorúságos élet házról házra járni,
ahol az ember megszáll, nem cselekedhet szabadon,
és nem nyithatja ki száját.

Ahol befogadják szállásra, hálátlanokat etet és itat,
emellett még efféle sértéseket hallhat:

»Eredj, idegen, terítsd az asztalt,
s ami a kezedben van, vendégeld meg azzal a többit!«

»Eredj máshová, tisztes barátaim miatt,
vendégül jött testvérem, szükségem van házamra!«

Nehezére esik mindez a jó ízlésű embernek:
hogy szemére vetik nemzetségét,
és szidják, mint valami uzsorást!

Jegyzetek

26,5 A pletykák legrosszabbika a féltékeny asszony beszéde.

26,28 A kereskedők gyakori vétkei.

27,25 Óvás az ármánykodók és a kétszínűek társaságától.

27,29 A bölcs megbocsát, ezzel megtöri a sértés és megtorlás ördögi körét. Tudja, hogy ő maga is bocsánatra szorul (vö. Mt 6,12.14-15).

28,10 A viszályt mindig valaki szítja, aki meg is szüntethetné, ha akarná.

28,15 A pletyka és a rágalom bizalmatlanságot, zűrzavart, sokszor gyógyíthatatlan sebeket okoz.

29,1 A törvény előírja, hogy a megszorult zsidónak (kamat nélkül) adjanak kölcsönt (Kiv 22,24; Lev 25,35-36; MTörv 15,7-11), ám a kölcsönt kérők sokszor visszaélnek a kölcsönző jóságával. Isten azonban megjutalmazza a bőkezű embert (vö. Lk 12,33; 16,9).

29,19 Sírák fia buzdít a kezesség vállalására (de: Péld 11,15; 17,18; 20,16), igaz, óvatosságra is int.

29,31 Jobb a szegény, de független élet a másoknak való kiszolgáltatottságnál.


Minden fejezet...
1 0