Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve«, (Kiv 13,2.12) és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát«. (Lev 12,8) Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét. 27Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt:

»Most bocsátod el, Uram, szolgádat
a te igéd szerint békességben,

mert látták szemeim
üdvösségedet, (Iz 40,5)

melyet minden nép
színe előtt készítettél, (Iz 52,10)

világosságul a nemzetek megvilágosítására
és dicsőségére népednek, Izraelnek«. (Iz 42,6; 49,6;Iz 46,13)

Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak. Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.«
Jegyzetek

2,27 Szülei: József nevelőapja Jézusnak, Mária pedig test szerinti anyja. Amint ez a zsidóknál ilyen esetben is szokás volt, az evangélista Józsefet és Máriát Jézus szüleinek nevezi, miután már világosan elbeszélte, hogy Jézus Máriától szűzen született (1,34-35).