Akkor Hananja próféta levette az igát Jeremiás próféta nyakáról, és összetörte. Majd ezt mondta Hananja az egész nép szeme előtt: »Így szól az Úr: Így töröm össze Nebukadnezárnak, Babilon királyának igáját két esztendőn belül minden nemzet nyakán.« Jeremiás próféta pedig elment útjára.
Így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz, miután Hananja próféta összetörte az igát, amely Jeremiás próféta nyakán volt: »Menj, és mondd meg Hananjának: Így szól az Úr: Faigákat törtél össze; csinálj helyettük vasigákat! Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vasigát teszek mindezeknek a nemzeteknek a nyakára, hogy szolgálják Nebukadnezárt, Babilon királyát, és szolgálni fogják őt; még a mező vadjait is neki adom.«
Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananja prófétának: »Halld hát, Hananja! Nem küldött téged az Úr, te mégis hazugsággal biztattad ezt a népet. Ezért így szól az Úr: Íme, én elűzlek téged a föld színéről; még ebben az esztendőben meghalsz, mert lázadást hirdettél az Úrral szemben.« Meg is halt Hananja próféta még abban az esztendőben, a hetedik hónapban.
Levél a száműzötteknek 29 1Ezek annak a levélnek szavai, amelyet Jeremiás próféta küldött Jeruzsálemből a foglyok közt megmaradt véneknek, a papoknak, a prófétáknak és az egész népnek – akiket Nebukadnezár fogságba vitt Jeruzsálemből Babilonba, miután Joachin király, az anyakirályné és az udvari tisztségviselők, Júda és Jeruzsálem fejedelmei, a mesteremberek és az aranyművesek kimentek Jeruzsálemből –, Elásza, Sáfán fia és Gamarja, Helkija fia által, akiket Cidkija, Júda királya Nebukadnezárhoz, Babilon királyához küldött Babilonba:
»Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene az összes fogolyhoz, akiket fogságba vittem Jeruzsálemből Babilonba: Építsetek házakat, és lakjatok ott, ültessetek kerteket, és egyétek gyümölcsüket! Vegyetek feleséget, és nemzzetek fiakat és leányokat! Vegyetek fiaitoknak feleséget, és leányaitokat adjátok férjhez! Szüljenek fiakat és leányokat, hogy sokasodjatok ott, és ne fogyatkozzatok meg! Munkálkodjatok annak a városnak békességén, ahova fogságba vittelek titeket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is! Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Ne tévesszenek meg titeket prófétáitok, akik köztetek vannak, se jósaitok, és ne hallgassatok álmaitokra, melyeket álmodtok! Mert hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben. Nem küldtem őket – mondja az Úr. Mert így szól az Úr: Bizony, ha letelik Babilon hetven esztendeje, meglátogatlak titeket, és valóra váltom rajtatok azt a jó igémet, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert én ismerem a gondolatokat, amelyeket gondolok rólatok – mondja az Úr –: békességre és nem veszedelemre vonatkozó gondolatokat, hogy jövőt és reményt adjak nektek. 12Hívjatok engem, jöjjetek és imádkozzatok hozzám, akkor meghallgatlak titeket! Keressetek engem, és megtaláltok, ha teljes szívetekkel fordultok hozzám! Engedem, hogy megtaláljatok – mondja az Úr –, és jóra fordítom sorsotokat: összegyűjtelek titeket minden nemzetből és minden helyről, ahová elűztelek – mondja az Úr –, és visszahozlak arra a helyre, ahonnan fogságba vittelek benneteket.
Mégis azt mondtátok: ‘Az Úr támasztott nekünk prófétákat Babilonban.’
16Bizony, így szól az Úr a királyról, aki Dávid trónján ül, és az egész népről, amely ebben a városban lakik, testvéreitekről, akik nem mentek ki veletek a fogságba: Így szól a Seregek Ura: Íme, én elküldöm rájuk a kardot, az éhínséget és a dögvészt, és olyanná teszem őket, mint a romlott fügék, melyeket nem lehet megenni, olyan rosszak. Üldözni fogom őket karddal, éhínséggel és dögvésszel; iszonyattá teszem őket a föld minden királysága előtt, átokká, borzadállyá, gúny tárgyává és gyalázattá minden nemzet között, ahova elűztem őket; mert nem hallgattak igéimre – mondja az Úr –, amikor elküldtem hozzájuk szolgáimat, a prófétákat, idejekorán küldtem, de nem hallgattátok meg – mondja az Úr. – Ti azért halljátok az Úr igéjét, mindnyájan, foglyok, akiket elküldtem Jeruzsálemből Babilonba!
Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene Áchábról, Kóliás fiáról, és Cidkijáról, Maaszja fiáról, akik hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben: Íme, én Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe adom őket, aki majd megöli őket szemetek láttára; és átokszóként emlegeti őket Júda minden száműzöttje, aki Babilonban van: ‘Olyanná tegyen téged az Úr, mint Cidkiját és Áchábot, akiket tűzön pörkölt meg Babilon királya!’ Mert aljasságot műveltek Izraelben, házasságtörést követtek el társaik feleségével, és igét mondtak az én nevemben hazug módon, amit nem parancsoltam nekik; én vagyok a tudója és tanúja – mondja az Úr. –
Fenyegető ítélet Semaja ellen 24A nehelámi Semajának pedig ezt mondd: Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene, mivel te leveleket küldtél a magad nevében az egész néphez, mely Jeruzsálemben van, Szofonja paphoz, Maaszja fiához és az összes paphoz, ezekkel a szavakkal: ‘Az Úr tett téged pappá Jojáda pap után, hogy felügyelő légy az Úr házában minden őrjöngő és prófétáló ember felett, és tedd azt kalodába és nyakbilincsbe. Most hát miért nem fenyegetted meg az anatóti Jeremiást, aki prófétál nektek? Hiszen ezért küldött hozzánk Babilonba ilyen üzenetet: Hosszú lesz ez! Építsetek házakat, és lakjatok ott, ültessetek kerteket, és egyétek gyümölcsüket!’«
Szofonja pap felolvasta ezt a levelet Jeremiás próféta füle hallatára. Ekkor így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz: »Küldj üzenetet az összes száműzöttnek: Így szól az Úr a nehelámi Semajáról: Mivel Semaja prófétált nektek, pedig én nem küldtem őt, és hazugsággal biztatott titeket, azért így szól az Úr: Íme, én meglátogatom a nehelámi Semaját és ivadékát; nem lesz neki senkije, aki e nép között laknék, és nem látja meg azt a jót, melyet népemmel teszek – mondja az Úr –, mert lázadást hirdetett az Úr ellen.«
VIGASZTALÁSOK: 30,1-31,40
Izrael és Júda megmentése 30 1Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól: »Így szól az Úr, Izrael Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat az igéket, amelyeket szóltam hozzád! Mert íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor jóra fordítom népemnek, Izraelnek és Júdának a sorsát – mondja az Úr –, és visszahozom őket arra a földre, melyet atyáiknak adtam, hogy birtokba vegyék.« Ezek azok az igék, amelyeket szólt az Úr Izraelről és Júdáról:
»Bizony, így szól az Úr:
Rettegés hangját hallottuk,
félelem van, és nincs békesség.
Kérdezzétek csak meg és lássátok:
vajon szül-e a férfi?
Miért látom minden férfi kezét a derekán,
mint a szülő asszonyét?
Miért vált sárgává minden arc?
Jaj! Mert nagy az a nap,
és nincs hozzá hasonló!
Szorongatás ideje az Jákob számára,
de meg fog szabadulni belőle.
Te azért ne félj, szolgám, Jákob
– mondja az Úr –,
és ne rettegj, Izrael!
Mert íme, én megszabadítalak téged a távolból,
és ivadékaidat fogságuk földjéről;
visszatér Jákob, és nyugalmat talál,
gondtalanul él, és nem rémíti senki.
Mert én veled vagyok
– mondja az Úr –,
hogy megszabadítsalak téged.
Mert véget vetek minden nemzetnek,
ahová szétszórtalak téged,
neked azonban nem vetek véget;
csak megfenyítelek igazságosan,
mert nem hagyhatlak egészen büntetés nélkül.
Mert így szól az Úr:
Gyógyíthatatlan a zúzódásod,
halálos a csapásod.
Nincs, aki ítélne peredben sebedért,
gyógyulás, hegedés nincs számodra.
Szeretőid mind elfelejtettek téged,
nem törődnek veled;
mert ellenséges csapással sújtottalak,
kegyetlen fenyítéssel,
mivel sok a bűnöd,
számosak vétkeid.
Miért kiáltasz zúzódásod miatt,
hogy gyógyíthatatlan a fájdalmad?
Mivel sok a bűnöd,
számosak vétkeid,
azért tettem ezt veled.
De a téged emésztőket mind elemésztik,
és ellenségeid mind fogságba mennek.
Kizsákmányolóid zsákmánnyá lesznek,
és minden prédálódat prédául adom.
Mert behegesztem sebedet,
és csapásaidból meggyógyítalak
– mondja az Úr. –
Mert eltaszítottnak neveztek téged:
Sion az, akivel senki sem törődik.
Így szól az Úr:
Íme, én jóra fordítom sorsát Jákob sátrainak,
és hajlékain megkönyörülök;
felépül a város a romjain,
és a palota a jogos helyén fog állni.
Háladal hallatszik ki belőlük,
és játszadozók hangja.
Megsokasítom őket, és nem fogyatkoznak meg,
megbecsültekké teszem őket,
és nem kisebbednek.
Fiai olyanok lesznek, mint hajdan,
és gyülekezete színem előtt szilárdan áll;
de meglátogatom minden sanyargatóját.
Belőle támad fejedelme,
uralkodója az ő bensejéből származik;
közel engedem, és ő közeledik hozzám.
Mert ki az, aki kockára tenné az életét,
hogy közeledjék hozzám?
– mondja az Úr. –
22 Az én népem lesztek,
én pedig a ti Istenetek leszek.
Íme, az Úr vihara, mint harag tör ki,
kavargó szélvész ront az istentelenek fejére.
Nem fordul vissza az Úr izzó haragja,
míg meg nem cselekszi és valóra nem váltja
szívének szándékait;
a végső napokban majd megértitek ezt.«
Jegyzetek
28,1 Hananja üzenete: Nem három generáción át (27,7), csak három évig fog tartani Babilon hatalma.
28,9 Vö. MTörv 18,21-22.
29,1 Jeremiás levele a száműzöttekhez azért került ide, mert szintén óv a hamis prófétáktól.
29,12 Isten mindenütt jelen van, ahol imádkoznak hozzá, nem csak Izraelben.
29,16 Későbbi betoldás, a görög fordításból hiányzik.
29,24 Semaja, egy babiloni hamis próféta, aki a fogság gyors végét ígéri a népnek, követeli Szofonja paptól Jeruzsálemben, hogy büntesse meg Jeremiást.
30,1 Vigasztaló jövendölések gyűjteménye, melyeket Jeremiás az északi országból Kr. e. 722-ben száműzöttek utódaihoz intézett. Később Júdára is vonatkoztatták őket.
30,1 Jeremiás felírja a szavakat, mert a címzettek nem hallhatják.
30,22 A szövetség helyreáll (vö. MTörv 26,17-18; Jer 31,1).