Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Hananja, a hamis próféta 28 1Történt pedig ugyanabban az esztendőben, Cidkijának, Júda királyának uralkodása kezdetén, a negyedik esztendő ötödik hónapjában, hogy ezt mondta nekem Hananja, Ázur fia, a Gibeonból való próféta, az Úr házában, a papok és az egész nép szeme előtt: »Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Összetöröm Babilon királyának igáját. Két esztendőn belül visszahozom erre a helyre az Úr házának minden felszerelését, amelyet Nebukadnezár, Babilon királya elvett erről a helyről, és Babilonba vitt. Joachint, Joakim fiát, Júda királyát, és Júda összes száműzöttjét is, akik Babilonba mentek, visszahozom erre a helyre – mondja az Úr –, mert összetöröm Babilon királyának igáját.« Ekkor szólt Jeremiás próféta Hananja prófétához a papok szeme előtt és az egész nép szeme előtt, akik az Úr házában álltak, és ezt mondta Jeremiás próféta: »Valóban úgy tegyen az Úr! Váltsa valóra az Úr igéidet, melyeket prófétáltál, hogy visszahozzák az Úr házának felszereléseit és az összes száműzöttet Babilonból erre a helyre! De hallgasd csak meg ezt az igét, amelyet én mondok füled hallatára és az egész nép füle hallatára! Azok a próféták, akik előttem és előtted voltak ősidők óta, háborúról, bajról és dögvészről prófétáltak sok ország ellen és nagy királyságok ellen. 9Arról a prófétáról, aki békességet prófétál, akkor ismerhető fel, hogy azt a prófétát valóban az Úr küldte, ha a próféta igéje beteljesedik.«
Akkor Hananja próféta levette az igát Jeremiás próféta nyakáról, és összetörte. Majd ezt mondta Hananja az egész nép szeme előtt: »Így szól az Úr: Így töröm össze Nebukadnezárnak, Babilon királyának igáját két esztendőn belül minden nemzet nyakán.« Jeremiás próféta pedig elment útjára.
Így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz, miután Hananja próféta összetörte az igát, amely Jeremiás próféta nyakán volt: »Menj, és mondd meg Hananjának: Így szól az Úr: Faigákat törtél össze; csinálj helyettük vasigákat! Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vasigát teszek mindezeknek a nemzeteknek a nyakára, hogy szolgálják Nebukadnezárt, Babilon királyát, és szolgálni fogják őt; még a mező vadjait is neki adom.«
Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananja prófétának: »Halld hát, Hananja! Nem küldött téged az Úr, te mégis hazugsággal biztattad ezt a népet. Ezért így szól az Úr: Íme, én elűzlek téged a föld színéről; még ebben az esztendőben meghalsz, mert lázadást hirdettél az Úrral szemben.« Meg is halt Hananja próféta még abban az esztendőben, a hetedik hónapban.
Levél a száműzötteknek 29 1Ezek annak a levélnek szavai, amelyet Jeremiás próféta küldött Jeruzsálemből a foglyok közt megmaradt véneknek, a papoknak, a prófétáknak és az egész népnek – akiket Nebukadnezár fogságba vitt Jeruzsálemből Babilonba, miután Joachin király, az anyakirályné és az udvari tisztségviselők, Júda és Jeruzsálem fejedelmei, a mesteremberek és az aranyművesek kimentek Jeruzsálemből –, Elásza, Sáfán fia és Gamarja, Helkija fia által, akiket Cidkija, Júda királya Nebukadnezárhoz, Babilon királyához küldött Babilonba:
»Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene az összes fogolyhoz, akiket fogságba vittem Jeruzsálemből Babilonba: Építsetek házakat, és lakjatok ott, ültessetek kerteket, és egyétek gyümölcsüket! Vegyetek feleséget, és nemzzetek fiakat és leányokat! Vegyetek fiaitoknak feleséget, és leányaitokat adjátok férjhez! Szüljenek fiakat és leányokat, hogy sokasodjatok ott, és ne fogyatkozzatok meg! Munkálkodjatok annak a városnak békességén, ahova fogságba vittelek titeket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is! Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Ne tévesszenek meg titeket prófétáitok, akik köztetek vannak, se jósaitok, és ne hallgassatok álmaitokra, melyeket álmodtok! Mert hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben. Nem küldtem őket – mondja az Úr. Mert így szól az Úr: Bizony, ha letelik Babilon hetven esztendeje, meglátogatlak titeket, és valóra váltom rajtatok azt a jó igémet, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert én ismerem a gondolatokat, amelyeket gondolok rólatok – mondja az Úr –: békességre és nem veszedelemre vonatkozó gondolatokat, hogy jövőt és reményt adjak nektek. 12Hívjatok engem, jöjjetek és imádkozzatok hozzám, akkor meghallgatlak titeket! Keressetek engem, és megtaláltok, ha teljes szívetekkel fordultok hozzám! Engedem, hogy megtaláljatok – mondja az Úr –, és jóra fordítom sorsotokat: összegyűjtelek titeket minden nemzetből és minden helyről, ahová elűztelek – mondja az Úr –, és visszahozlak arra a helyre, ahonnan fogságba vittelek benneteket.
Mégis azt mondtátok: ‘Az Úr támasztott nekünk prófétákat Babilonban.’
16Bizony, így szól az Úr a királyról, aki Dávid trónján ül, és az egész népről, amely ebben a városban lakik, testvéreitekről, akik nem mentek ki veletek a fogságba: Így szól a Seregek Ura: Íme, én elküldöm rájuk a kardot, az éhínséget és a dögvészt, és olyanná teszem őket, mint a romlott fügék, melyeket nem lehet megenni, olyan rosszak. Üldözni fogom őket karddal, éhínséggel és dögvésszel; iszonyattá teszem őket a föld minden királysága előtt, átokká, borzadállyá, gúny tárgyává és gyalázattá minden nemzet között, ahova elűztem őket; mert nem hallgattak igéimre – mondja az Úr –, amikor elküldtem hozzájuk szolgáimat, a prófétákat, idejekorán küldtem, de nem hallgattátok meg – mondja az Úr. – Ti azért halljátok az Úr igéjét, mindnyájan, foglyok, akiket elküldtem Jeruzsálemből Babilonba!
Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene Áchábról, Kóliás fiáról, és Cidkijáról, Maaszja fiáról, akik hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben: Íme, én Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe adom őket, aki majd megöli őket szemetek láttára; és átokszóként emlegeti őket Júda minden száműzöttje, aki Babilonban van: ‘Olyanná tegyen téged az Úr, mint Cidkiját és Áchábot, akiket tűzön pörkölt meg Babilon királya!’ Mert aljasságot műveltek Izraelben, házasságtörést követtek el társaik feleségével, és igét mondtak az én nevemben hazug módon, amit nem parancsoltam nekik; én vagyok a tudója és tanúja – mondja az Úr. –
Fenyegető ítélet Semaja ellen 24A nehelámi Semajának pedig ezt mondd: Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene, mivel te leveleket küldtél a magad nevében az egész néphez, mely Jeruzsálemben van, Szofonja paphoz, Maaszja fiához és az összes paphoz, ezekkel a szavakkal: ‘Az Úr tett téged pappá Jojáda pap után, hogy felügyelő légy az Úr házában minden őrjöngő és prófétáló ember felett, és tedd azt kalodába és nyakbilincsbe. Most hát miért nem fenyegetted meg az anatóti Jeremiást, aki prófétál nektek? Hiszen ezért küldött hozzánk Babilonba ilyen üzenetet: Hosszú lesz ez! Építsetek házakat, és lakjatok ott, ültessetek kerteket, és egyétek gyümölcsüket!’«
Szofonja pap felolvasta ezt a levelet Jeremiás próféta füle hallatára. Ekkor így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz: »Küldj üzenetet az összes száműzöttnek: Így szól az Úr a nehelámi Semajáról: Mivel Semaja prófétált nektek, pedig én nem küldtem őt, és hazugsággal biztatott titeket, azért így szól az Úr: Íme, én meglátogatom a nehelámi Semaját és ivadékát; nem lesz neki senkije, aki e nép között laknék, és nem látja meg azt a jót, melyet népemmel teszek – mondja az Úr –, mert lázadást hirdetett az Úr ellen.«
Jegyzetek

28,1 Hananja üzenete: Nem három generáción át (27,7), csak három évig fog tartani Babilon hatalma.

28,9 Vö. MTörv 18,21-22.

29,1 Jeremiás levele a száműzöttekhez azért került ide, mert szintén óv a hamis prófétáktól.

29,12 Isten mindenütt jelen van, ahol imádkoznak hozzá, nem csak Izraelben.

29,16 Későbbi betoldás, a görög fordításból hiányzik.

29,24 Semaja, egy babiloni hamis próféta, aki a fogság gyors végét ígéri a népnek, követeli Szofonja paptól Jeruzsálemben, hogy büntesse meg Jeremiást.


UTOLSÓ KINYILATKOZTATÁSOK: 10,1-12,13
10 Círusznak, a perzsák királyának harmadik esztendejében Dániel, akit Baltazárnak neveztek el, kinyilatkoztatásban részesült, amely igaz dolgot és nagy háborúságot közölt; ő figyelt a dologra, és megértette a látomást. Azokban a napokban én, Dániel, teljes három hétig gyászoltam; jóízű kenyeret nem ettem, hús és bor nem ment be számba, és olajjal nem kentem meg magamat, amíg a teljes három hét el nem telt.
Az első hónap huszonnegyedik napján, amikor a nagy folyam, a Tigris mellett voltam, felemeltem szememet, és íme, egy gyolcsruhába öltözött férfit láttam. A derekát színarany övezte, teste olyan volt, mint a krizolit, az arca mint a villám fénye, a szeme mint az égő tűz, a karja és a lábszára, mint a ragyogó érc, s a szavának hangja olyan, mint a sokaság hangja. Egyedül én, Dániel, láttam ezt a látomást; azok a férfiak, akik velem voltak, semmit sem láttak, de olyan nagy félelem fogta el őket, hogy elfutottak és elrejtőztek. 8Amikor magamra maradtam és ezt a nagy látomást láttam, erő nem maradt bennem, az arcom elváltozott, elbágyadtam, és minden erőm odalett. Mikor pedig szavának hangját hallottam, ennek hallatán rémülten arcra estem, és arcom a földhöz tapadt.
Akkor íme, egy kéz megérintett, a térdemre és a tenyeremre állított, és azt mondta nekem: »Dániel, te kedvelt férfi, értsd meg az igéket, amelyeket hozzád intézek, és állj talpra, mert éppen most küldött Ő engem hozzád.« Mikor ezeket a szavakat mondta nekem, én remegve felálltam. Ekkor így szólt hozzám: »Ne félj, Dániel, mert az első naptól fogva, amikor szívedet arra adtad, hogy értelmet nyerj és magadat Istened színe előtt sanyargasd, szavaid meghallgatásra találtak, és én éppen a te szavaid miatt jöttem. A perzsák országának fejedelme azonban huszonegy napon át az utamba állt, de íme, Mihály, a legfőbb fejedelmek egyike segítségemre jött, és én őt hagytam ott a perzsák királyánál. Azért jöttem, hogy tudtodra adjam, mi fog történni népeddel a végső napokban, mert a látomás megint azokról a napokról szól.« Amikor ezeket a szavakat elmondta nekem, a földre szegeztem tekintetemet és hallgattam. Ekkor íme, egy emberfiához hasonló alak megérintette ajkamat, én pedig megnyitottam számat, beszélni kezdtem, és így szóltam ahhoz, aki előttem állt: »Uram! Amikor téged láttalak, az inaim elernyedtek, és semmi erő sem maradt bennem. Hogyan beszélhetnék tehát én, uram szolgája, veled, uram, mikor semmi erő sem maradt bennem, és még a lélegzetem is elállt?« Erre ismét megérintett engem az, aki emberhez hasonlónak látszott, megerősített, és így szólt: »Ne félj, te kedvelt férfi! Béke veled! Légy erős és légy bátor!« Amikor ezt mondta nekem, erőre kaptam, és így szóltam: »Beszélj, Uram, mert megerősítettél.«
Ekkor így szólt: »Vajon tudod-e, miért jöttem hozzád? Íme, most visszatérek, hogy megküzdjek a perzsák fejedelmével; aztán pedig kivonulok, s megjelenik és jön a görögök fejedelme – de tudtodra adom azt, ami fel van jegyezve az igazság könyvében –; és mindezekkel szemben nincs más segítőm, mint Mihály, a ti fejedelmetek.
11 A méd Dáriusz mellett álltam én első esztendejétől fogva, hogy megerősödjék és hatalmassá legyen. Most pedig igazságot hirdetek neked. Íme, még három király támad Perzsiában, s a negyedik nagyobb gazdagságra jut valamennyinél. Amikor gazdagsága által hatalmassá lesz, mindenkit felingerel Görögország ellen. 3Aztán egy erős király támad: nagy hatalommal fog uralkodni, és megtesz mindent, amit csak akar. Ám alighogy hatalomra jut, a birodalma összeomlik, és a négy égtáj szerint felosztják; nem az ő utódaira száll, és nem is lesz olyan hatalmas, mint az ő uralma alatt volt, mert birodalmát szétszaggatják, és másokra száll, nem azokra. 5A déli király erős lesz, de az egyik fővezére fölékerekedik és uralomra jut, és birodalma nagy lesz. 6Évek múlva aztán szövetségre lépnek: a déli király leánya elmegy az északi királyhoz, hogy békét szerezzen, de a kar erejét nem tudja fenntartani, és ivadéka meg nem marad. Kiszolgáltatják őt és kísérő apródjait, és azokat, akik őt ezekben az időkben támogatták. 7Ám az ő gyökereinek hajtásából sarj támad, s az hadra kel, és bevonul az északi király tartományába. Kényére-kedvére hatalmaskodik velük, sőt még isteneiket, szobraikat és drága ezüst- és aranyedényeiket is elviszi zsákmányként Egyiptomba, s diadalmaskodik az északi királyon. Az betör ugyan a déli király országába, de kénytelen visszatérni a maga földjére. 10Fiai azonban felháborodva igen hatalmas hadsereget gyűjtenek, amely sietve felvonul és beözönlik, akkor aztán ő ismét bevonul és keményen megtámadja annak erősségét. Erre a déli király felháborodottan kivonul, és harcba száll az északi királlyal, aki igen nagy sereget állít fel, de a sereg a másiknak a kezébe kerül. Fogságba is ejti a sereget és a szíve felfuvalkodik. Bár sok ezret lever, mégsem diadalmaskodik, mert az északi király ismét sereget állít, sokkal nagyobbat, mint azelőtt, és idők és esztendők múltán hatalmas hadsereggel és nagy felszereléssel sebtében betör. Azokban az időkben sokan felkelnek a déli király ellen; a te néped hitszegő fiai is felkelnek, hogy teljesítsék a látomást és elessenek. Akkor eljön az északi király, és töltést emel, elfoglalja a legjobban megerősített várakat is, s a déli király karja nem bír vele. Hiába kelnek ellenállásra válogatottjai, erejük nem lesz, a támadója azt tesz vele, amit akar, s nem lesz senki, aki ellenállhatna neki. Akkor megáll a dicsőséges földön, és a keze elpusztítja azt. Aztán arra törekszik, hogy egész birodalmát hatalmába kerítse, s ezért jól bánik vele. Egy asszonyt ad neki, hogy országát felforgassa, de nem ér célt és nem szerzi meg. Ezután a szigetek felé fordítja arcát, és sokat elfoglal; de egy vezér véget vet gyalázatosságának, és megfizet neki gyalázatosságáért. Végül saját országának földjére fordítja arcát, megbotlik és elesik, s meg sem találják. 20Helyébe pedig hitvány és a királyi díszre méltatlan ember áll, de rövid idő múlva, nem haraggal és nem háborúban, elpusztítják.
21A helyébe megvetésre méltó ember áll; a királyi méltóság meg nem illeti, alattomban jön, és csalárdsággal szerzi meg a királyságot. Legyőzi és összezúzza az ellene hadakozó karokat, sőt a szövetség fejedelmét is. Noha barátságot köt, csalárdul jár el vele, rátör és legyőzi kicsiny sereggel. Bevonul a leggazdagabb és legvagyonosabb városokba, és azt tesz, amit nem tettek atyái és atyáinak atyái: rabol, zsákmányol, gazdagságukat eltékozolja, s terveket sző a legerősebb helyek ellen is, de csak egy ideig. 25Aztán nagy sereggel, dühödt erővel és szívvel a déli király ellen vonul, s a déli király nagy és igen erős sereggel hadba száll, de helytállni nem tud, mert cselt szőnek ellene. Romlásba döntik őt asztaltársai, a hadserege pedig vereséget szenved, sokan elpusztulnak és elesnek belőle. Mindkét király szíve rosszat forral, és még egy asztalnál is hazugságot beszélnek. Célt azonban nem érnek, mert a vég még más időre marad. Azután nagy kincsekkel visszaindul országába, a szíve a szent szövetség ellen fordul és cselekszik, aztán visszatér földjére. A meghatározott időben azonban ismét dél ellen vonul; de ez az útja nem lesz olyan, mint az előbbi. Hajók és rómaiak jönnek ugyanis ellene, s ő megdöbben és visszafordul. Méltatlanságot tervez és tesz a szent szövetség ellen, hazatérve pedig azokra fordítja gondolatait, akik elhagyták a szent szövetséget. Seregei felállnak, meggyalázzák a szent várat, megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felállítják a vészthozó undokságot. Az istentelenek csalárd hitszegést követnek el a szövetség ellen, a nép azonban, amely ismeri Istenét, kitart és cselekszik. A nép értelmesebbjei sokakat belátásra bírnak, egy ideig mégis hullanak a kard, a láng, a fogság és a rablás miatt. De miközben hullanak, némi segítséget is nyernek, bár igen sokan álnokul csatlakoznak hozzájuk. Az értelmesek közül is elhullanak többen, hogy ők is próbatételt szenvedjenek, kiválogassák őket és megtisztuljanak az előre meghatározott ideig, mert még más idő is lesz.
Közben a király a maga kénye-kedve szerint cselekszik, felfuvalkodik és nagyzolni kezd minden isten ellen, és nagyokat mond az istenek Istene ellen, és sikert is arat, míg be nem telik a harag, és végzete be nem következik. Atyáinak Istenére sem vet ügyet; az asszonyok kívánságának hódol, és más istennel sem törődik, mert valamennyi fölé helyezi magát. De tiszteli a várak istenét a maga helyén, azt az istent tiszteli arannyal, ezüsttel, drágakővel, kincsekkel, akit atyái nem ismertek, és azon lesz, hogy a várakat megerősítse az idegen istennel, és azoknak, akik tisztelik, sok méltóságot juttat, sokak felett való hatalmat ad és ingyenföldet osztogat.
40De a meghatározott időben hadba száll ellene a déli király; erre mint a fergeteg rátámad az északi király szekerekkel, lovasokkal és nagy hajóhaddal; betör az országukba, összetöri őket és keresztülvonul rajtuk. Bevonul a dicsőséges országba is, sokan elesnek, s csak ezek menekülnek meg kezétől: Edom, Moáb, és Ammon fiainak legjava. Kezét ráveti az országokra, és Egyiptom földje sem menekül meg. Hatalmába ejti Egyiptom arany- és ezüstkincseit s minden drágaságát; Líbián és Etiópián is keresztülvonul. De a keletről és északról jövő hírek zavarba ejtik, s ő elmegy nagy sereggel, hogy igen sokakat letiporjon és megöljön; felüti sátorpalotáját a tengerek között a dicsőséges szent hegyen, de eléri a vég, és nem lesz, aki segíthetne rajta.
Jegyzetek

10,8 A korabeli elképzelés szerint minden népnek van egy angyala (Izraelé Mihály). A népek földi harcának a mennyben is van megfelelője: angyalaik harca.

11,3 Nagy Sándor felosztja a birodalmát.

11,5 „Dél királya” I. Ptolemajosz (Kr. e. 305-283); „észak királya” I. Szeleukosz (Kr. e. 305-281).

11,6 II. Ptolemajosz (Kr. e. 285-246) lányát Berenikét a szíriai uralkodóhoz II. Antióchoszhoz (Kr. e. 261-246) adja feleségül, aki előző feleségét Laodikét eltaszítja az új házasság érdekében, ám Laodiké megöleti őt, Berenikét és annak fiát is.

11,7 Bereniké bátyja (III. Ptolemajosz; Kr. e. 246-221) sikeres bosszúhadjárata.

11,10 III. Antióchosz uralkodása (Kr. e. 223-187): meghódítja Szíriát és Palesztínát, ám megsemmisítő vereséget szenved a rómaiaktól.

11,20 Heliodor küldetése (vö. 2 Makk 3).

11,21 III. Oniás meggyilkolása.

11,25 IV. Antióchosz Epifánész két egyiptomi hadjárata.

11,40 A múlt után a jövő leírása következik: sok háború után IV. Antióchosz elbukik.


Az igaz ajkak kedvesek a királynál,
szereti azokat, akik helyesen beszélnek.

A király haragja a halál hírnöke,
de az okos ember le tudja csillapítani.

15 A király arcának derűje életet jelent,
a kegye olyan, mint a késői eső.

Szerezz bölcsességet, mert jobb az az aranynál,
szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél!

Jegyzetek

16,15 Márciusban és áprilisban esik a várva várt „késői eső”.