Kis türelmet
Keresés a Bibliában
Részletes keresés
MI keresés
Versszámozás Hivatkozások Címsorok MI eszközök Illusztrációk megjelenítése
KNB SZIT STL BD KG
20 1Meghallotta Fássúr pap, Immer fia, aki főfelügyelő volt az Úr házában, hogy Jeremiás ezeket az igéket prófétálta. Ezért megverette Fássúr Jeremiás prófétát, és kalodába záratta, amely a felső Benjamin-kapuban volt az Úr házában. Történt pedig másnap, hogy kiengedte Fássúr Jeremiást a kalodából. Ekkor így szólt hozzá Jeremiás: »Nem Fássúrnak hívta nevedet az Úr, hanem így: Rettenet mindenfelől. Mert így szól az Úr: Íme, én téged rettenetté teszlek önmagad és minden barátod számára: elesnek majd ellenségeik kardja által, és szemed látni fogja. Egész Júdát Babilon királyának kezébe adom, aki majd fogságba viszi Babilonba, vagy karddal sújtja őket. 5Odaadom ennek a városnak minden vagyonát, minden szerzeményét és minden drágaságát; Júda királyainak minden kincsét ellenségeik kezébe adom, elrabolják, elveszik és elviszik azokat Babilonba. Te pedig, Fássúr, és házadnak minden lakója, fogságba mentek; Babilonba mégy, ott halsz meg, és ott temetnek el téged és minden barátodat, akiknek hazugságot prófétáltál.«
A próféta panasza –

7 Rászedtél, Uram,
és hagytam, hogy rászedj!
Erősebb voltál nálam, és győztél!
Nevetség tárgya lettem egész nap,
mindenki gúnyolódik rajtam.

Mert ahányszor csak beszélek, kiáltoznom kell,
erőszakot és elnyomást kiáltanom;
mert az Úr igéje gyalázatomra lett,
és csúfságomra egész nap.

Azt mondtam: »Nem törődöm vele,
és nem beszélek többé az ő nevében.«
De olyan lett szívemben, mint égő tűz,
bezárva csontjaimba;
és hiába erőlködtem, hogy magamban tartsam,
nem győzöm.

Mert hallottam sokak rágalmát,
rettenetet mindenfelől:
»Jelentsétek! Jelentsük fel őt!«
Akik barátságban voltak velem,
mind bukásomat lesik:
»Hátha rá lehet szedni, legyőzhetjük,
és bosszút állhatunk rajta!«

De az Úr velem van, mint hatalmas hős,
ezért üldözőim elbuknak, és nem győznek;
nagyon megszégyenülnek, mert nem járnak sikerrel,
örök gyalázatuk nem megy feledésbe.

Seregek Ura, aki megvizsgálod az igazat,
aki látod a veséket és a szívet,
hadd lássam bosszúdat rajtuk,
mert eléd tártam ügyemet!

Énekeljetek az Úrnak,
dicsérjétek az Urat,
mert megmentette a szegény lelkét
a gonosztevők kezéből!

Átkozott az a nap,
amelyen születtem!
Az a nap, amelyen szült engem anyám,
ne legyen áldott!

Átkozott az a férfi,
aki az örömhírt vitte apámnak:
»Fiúgyermeked született«,
és nagy örömet szerzett neki!

Legyen olyan az a férfi, mint a városok,
amelyeket feldúlt az Úr, és nem bánta meg;
halljon jajkiáltást reggel,
és harci riadót délidőben!

Mert nem ölt meg engem az anyaméhben,
hogy anyám lett volna a sírom,
és méhe örökre terhes volna!

Miért jöttem ki az anyaméhből?
Hogy nyomorúságot és bánatot lássak,
és szégyenben múljanak el napjaim?

Jeruzsálem ostroma 21 1Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, amikor Cidkija király hozzá küldte Fássúrt, Malkija fiát és Szofonja papot, Maaszja fiát, e szavakkal: »Kérdezd meg az Urat érdekünkben, mert Nebukadnezár, Babilon királya harcol ellenünk! Hátha az Úr csodát tesz velünk, mint annyiszor, hogy elvonuljon tőlünk!« Erre Jeremiás azt mondta nekik: »Így szóljatok Cidkijához: Így szól az Úr, Izrael Istene: Íme, én visszafordítom a harci fegyvereket a kezetekben, amelyekkel Babilon királya és a káldeaiak ellen harcoltok, akik ostromolnak titeket a falon kívül, és összegyűjtöm őket ennek a városnak közepére. Én magam fogok harcolni ellenetek kinyújtott kézzel és erős karral, haraggal, hévvel és nagy bosszúsággal. Megverem ennek a városnak lakóit, az embereket és az állatokat: nagy dögvészben halnak meg. Azután pedig – mondja az Úr, – átadom Cidkiját, Júda királyát és az ő szolgáit, a népet és azokat, akik megmaradtak ebben a városban a dögvész, a kard és az éhínség után, Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe és ellenségeiknek kezébe, azok kezébe, akik életükre törnek; az kardélre hányja őket, nem könyörül rajtuk, nem szánakozik és nem irgalmaz.
Ennek a népnek pedig mondd meg: Így szól az Úr: Íme, én elétek adom az élet útját és a halál útját. Aki ebben a városban marad, az meg fog halni a kard, az éhínség és a dögvész által; aki azonban kimegy, és átpártol a titeket ostromló káldeaiakhoz, az élni fog, és zsákmányul kapja az életét. Mert ez ellen a város ellen fordítom arcomat, a vesztére és nem a javára – mondja az Úr. – Babilon királyának kezébe kerül, és az felégeti tűzzel.
Szózat a királyi házhoz 11Júda királyi házának pedig ezt mondd:

Halljátok az Úr igéjét,

Dávid háza! Így szól az Úr:
Ítélkezzetek reggelenként törvényesen,
és mentsétek meg a kiraboltat az elnyomó kezéből,
nehogy kitörjön haragom, mint a tűz,
és égjen, mert nincs, aki eloltsa,
tetteitek gonoszsága miatt!

Íme, én ellened vagyok, völgy lakója,
síkság kősziklája – mondja az Úr –,
akik így szóltok: ‘Ki száll le ellenünk,
és ki jön be hajlékainkba?’

Meglátogatlak titeket
tetteitek gyümölcse szerint
– mondja az Úr. –
Tüzet gyújtok erdejében,
mely megemészt mindent körülötte.«

Figyelmeztetés a királyi háznak 22 Így szólt az Úr: »Menj le Júda királyának házába, mondd ott ezt az igét, és mondd: Halld az Úr igéjét, Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, te, a szolgáid és a néped, akik bementek ezeken a kapukon! Így szól az Úr: Szolgáltassatok jogot és igazságot, mentsétek meg a kiraboltat az elnyomó kezéből! A jövevényt, az árvát és az özvegyet ne nyomorgassátok, ne erőszakoskodjatok, és ártatlan vért ne ontsatok ezen a helyen! Mert ha valóban megteszitek ezt az igét, akkor ennek a háznak kapuin királyok fognak bemenni, akik Dávid trónján ülnek, kocsikon és lovakon járnak, ő, a szolgái és a népe.
De ha nem hallgattok ezekre az igékre, önmagamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy rommá lesz ez a ház!
Mert így szól az Úr Júda királyának házáról:

Gileád vagy előttem,
a Libanon csúcsa,
bizony mégis pusztasággá teszlek,
lakatlan városokká.

Pusztítókat szentelek föl ellened,
férfit és fegyvereit;
kivágják válogatott cédrusaidat,
és tűzre vetik.

Sok nemzet fog átmenni ezen a városon, és azt mondja egyik a másiknak: ‘Miért tett így az Úr ezzel a nagy várossal?’ Erre azt felelik: ‘Mert elhagyták az Úrnak, az ő Istenüknek szövetségét, más istenek előtt borultak le, és azoknak szolgáltak.’«
Sallum ellen

Ne sirassátok a halottat,
és ne mutassatok részvétet iránta!
Inkább sirassátok keservesen azt, aki elmegy,
mert nem tér vissza többé,
és nem látja meg szülőföldjét!

11Mert így szól az Úr Sallumról, Jozija fiáról, Júda királyáról, aki atyja, Jozija után lett király: »Aki eltávozott erről a helyről, nem tér vissza ide többé; hanem azon a helyen fog meghalni, ahová fogságba vitték, és ezt a földet nem látja meg többé.«
Joakim ellen

13 Jaj annak, aki házát igazságtalansággal építi,
és felső termeit jogtalansággal;
embertársával ingyen dolgoztat,
és bérét nem adja meg neki;

aki így szól: »Tágas házat építek magamnak,
és széles felső termeket;«
ablakot vág rá,
cédrusfával burkolja,
és befesti vörösre!

Attól vagy-e király,
hogy versengsz a cédrusért?
Atyád talán nem evett és ivott?
De jogot és igazságot szolgáltatott,
azért jól ment a dolga.

Igazságosan ítélt a szegény és nyomorult perében,
azért jól mentek a dolgok.
»Nemde ezt jelenti ismerni engem?«
– mondja az Úr.

De a te szemed és szíved nem figyel másra,
csak a magad nyereségére,
az ártatlan vérének kiontására,
az elnyomásra és a sanyargatásra.

Ezért így szól az Úr Joakimról, Jozija fiáról, Júda királyáról:

»Nem siratják őt:
‘Jaj, testvérem! Jaj, nővérem!’
Nem siratják őt:
‘Jaj, uram! Jaj, őfelsége!’

Úgy fogják eltemetni, mint egy szamarat,
kivonszolják és kidobják
Jeruzsálem kapuin túl.«

Jeruzsálem bukása

Menj föl a Libanonra, és kiálts,
Básánban hallasd hangodat!
Kiálts az Abárimról,
mert összetörtek mind a szeretőid!

Szóltam hozzád, amikor biztonságban voltál,
de azt mondtad: »Nem hallgatom meg!«
Ez a te utad ifjúkorod óta,
hogy nem hallgatsz a szavamra.

Minden pásztorodat szél legelteti,
és szeretőid fogságba mennek;
bizony, akkor majd szégyenkezel és pirulsz
minden gonoszságod miatt.

Aki a Libanonon laksz,
és a cédrusokon fészkelsz,
hogy fogsz sóhajtozni,
amikor fájdalmak jönnek rád,
vajúdás, mint a szülő asszonyra!

Jojachin ellen 24»Amint igaz, hogy élek én – mondja az Úr –, ha Jojachin, Joakim fia, Júda királya pecsétgyűrű volna is jobb kezemen, bizony onnan is leszakítanám! Azok kezébe adlak, akik életedre törnek, és azok kezébe, akiktől félsz: Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe és a káldeaiak kezébe. Elhajítalak téged és anyádat, aki szült téged, egy másik országba: nem ott születtetek, de ott fogtok meghalni. Abba az országba pedig, ahova lelkük visszatérni vágyik, nem fognak visszatérni.«
Vajon megvetett, törött edény ez a férfi, Joachin? Olyan edény, mely senkinek sem tetszik? Miért hajították el őt meg ivadékát, és dobták el abba az országba, amelyet nem ismertek? Ország, ország, ország, halld az Úr igéjét! Így szól az Úr: »Írjátok fel ezt a férfit mint gyermektelent, mint olyan embert, akinek nincs sikere napjaiban, mert nem sikerül ivadékai közül egynek sem, hogy Dávid trónján üljön, és uralkodjék még Júdában!«
Dávid sarja 23 1»Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és szétszélesztik legelőm nyáját! – mondja az Úr. – Ezért így szól az Úr, Izrael Istene a pásztorokról, akik legeltetik népemet: Ti szétszélesztettétek nyájamat, elűztétek, és nem tartottátok számon őket. Íme, én számon kérem rajtatok tetteitek gonoszságát – mondja az Úr. – Magam gyűjtöm össze nyájam maradékát mindazokból az országokból, ahová elűztem őket; visszahozom őket legelőikre, ahol szaporodni és sokasodni fognak. Támasztok föléjük pásztorokat, akik majd legeltetik őket; nem félnek többé, és nem rettegnek, számba sem kell venni őket – mondja az Úr. –

Íme, jönnek napok – mondja az Úr –,
amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak;
királyként uralkodik majd, és okosan cselekszik,
jogot és igazságot szolgáltat az országban.

Napjaiban megszabadul Júda,
és Izrael biztonságban lakik;
ez lesz a neve, amelyen szólítják:
Az Úr a mi igazságunk.

Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor nem mondják többé: ‘Él az Úr, aki felhozta Izrael fiait Egyiptom földjéről!’, hanem: ‘Él az Úr, aki felhozta és elvezette Izrael házának ivadékait észak földjéről és minden országból’, ahová elűztem őket; és a saját földjükön fognak lakni.«
A hamis próféták ellen – A prófétákról.

Összetört a szívem bensőmben,
reszket minden csontom;
olyan lettem, mint a részeg ember
és mint a bortól elázott férfi,
az Úr miatt
és szent igéi miatt.

Mert házasságtörőkkel van tele az ország,
mert átok miatt gyászol az ország,
kiszáradtak a puszta legelői;
életpályájuk gonosz lett,
és erejük a jogtalanság.

»Mert próféta is, pap is istentelenek,
házamban is megtaláltam gonoszságukat
– mondja az Úr. –

Ezért olyan lesz az útjuk,
mint a síkos helyek,
a sötétben elcsúsznak,
és elesnek rajta;
mert bajt hozok rájuk,
meglátogatásuk esztendejét
– mondja az Úr. –

Szamaria prófétáiban
balgaságot láttam:
Baál nevében prófétáltak,
és félrevezették népemet, Izraelt.

Jeruzsálem prófétáiban
rettenetes dolgot láttam:
házasságot törtek, hazugságban jártak,
és megerősítették a gonosztevők kezét,
nehogy megtérjenek,
mindenki a maga gonoszságából;
olyanok lettek előttem mindnyájan, mint Szodoma,
és lakói, mint Gomorra.«

Ezért így szól a Seregek Ura a prófétákról:
»Íme, én megetetem őket ürömmel,
és megitatom őket mérgezett vízzel;
mert Jeruzsálem prófétáitól indult ki
az istentelenség az egész országba.

16Így szól a Seregek Ura: Ne hallgassatok a próféták szavaira, akik nektek prófétálnak! Hiábavalósággal ámítanak azok titeket, saját szívük látomását beszélik, mely nem az Úr szájából való.

Váltig mondogatják gúnyolóimnak:
‘Megmondta az Úr: Békességtek lesz!’
És mindannak, akinek a szíve megátalkodottságában jár,
azt mondják: ‘Nem jön rátok baj!’

Mert ki állt az Úr tanácsában? Ki látta és hallotta az ő igéjét?
Ki figyelt igéjére, és ki hallotta?

Íme, az Úr vihara, mint harag tör ki,
és kavargó szélvész ront az istentelenek fejére.

Nem fordul vissza az Úr haragja,
míg meg nem cselekszi és valóra nem váltja
szívének szándékait;
a végső napokban majd megértitek ennek értelmét.

Nem küldtem a prófétákat,
ők mégis futottak;
nem szóltam hozzájuk,
ők mégis prófétáltak.

De ha tanácsomban álltak,
akkor adják tudtul igéimet népemnek,
térítsék vissza őket gonosz útjukról
és cselekedeteik gonoszságából!

Vajon közelből való Isten vagyok én
– mondja az Úr –.
és nem távolból való Isten?

Vagy elrejtőzhet-e bárki is a rejtekben,
hogy én ne lássam őt? – mondja az Úr. –
Vajon az eget és a földet
nem én töltöm-e be? – mondja az Úr. –

Hallottam, mit mondtak a próféták, akik hazugságot prófétálnak a nevemben, amikor azt mondják: ‘Álmot láttam! Álmot láttam!’ Meddig még? Van-e valami a hazugságot prófétáló próféták szívében, akik saját szívük csalárdságát prófétálják? El akarják feledtetni népemmel a nevemet álmaik által, melyeket elbeszélnek egymásnak, ahogyan atyáik is elfelejtették nevemet Baál miatt? A próféta, akinek álma van, az beszéljen el álmot, akinél pedig az én igém van, mondja el híven igémet!

Mi köze a szalmának a tiszta búzához?
– mondja az Úr. –

Nem olyan-e az én igém, mint a tűz
– mondja az Úr –,
és mint a pöröly, mely szétzúzza a sziklát?

Azért íme, én a próféták ellen vagyok – mondja az Úr –, akik ellopják igéimet egymástól. Íme, én a próféták ellen vagyok – mondja az Úr –, akik arra használják nyelvüket, hogy mondást mondjanak. Íme, én azok ellen vagyok, akik hazug álmokat prófétálnak – mondja az Úr –, elbeszélik azokat, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és kérkedésükkel, pedig én nem küldtem őket, parancsot sem adtam nekik, és nem is használnak semmit ennek a népnek – mondja az Úr.
Az Úr „terhe” 33Ha megkérdezi tőled ez a nép vagy a próféta vagy egy pap: ‘Mi az Úr terhe?’, mondd nekik: Ti vagytok a teher, és elvetlek titeket – mondja az Úr. – És ha a próféta, a pap vagy a nép azt mondja: ‘Az Úr terhe’, meglátogatom azt az embert és a házát. Így szóljatok egymáshoz, egyik a másikhoz: ‘Mit felelt az Úr?’; és: ‘Mit mondott az Úr?’ De ‘az Úr terhét’ ne említsétek többé, mert a teher mindenkinek a maga szava lesz, mivel kiforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek szavait. Így szólj a prófétához: ‘Mit felelt neked az Úr?’; és: ‘Mit mondott az Úr?’ De ha azt mondjátok: ‘Az Úr terhe’, akkor így szól az Úr: Mivel ezt a szót mondtátok: ‘Az Úr terhe’, holott üzentem nektek, hogy ne mondjátok: ‘Az Úr terhe’, azért íme, én felemellek titeket, és elvetlek színem elől titeket és azt a várost, melyet nektek és atyáitoknak adtam. Örök gyalázatot és örök szégyent hozok rátok, amely nem megy feledésbe.«
Jegyzetek

20,1 A templom felügyelője megbotoztatja azt a Jeremiást, akit maga Isten rendelt „felügyelővé” nemzetek és országok fölé (1,10).

20,5 Jeremiás itt ejti ki első ízben Babilon nevét.

20,7 A próféta Istent teszi felelőssé bajaiért, majd megátkozza saját magát (vö. Jób 3,1-12).

21,1 A két Fássúr (vö. 20,1) nem azonos.

21,1 Cidkija Egyiptom segítségében bízva fellázad Babilon ellen (2Kir 24,18-25,7). Amikor a megtorló babiloni sereg betör, elküld Jeremiáshoz, ám a próféta válasza kemény: Senki se reménykedjen Jeruzsálem csodás megmenekülésében (ahogyan Kr. e. 701-ben történt). Isten most a saját népe ellen fog harcolni.

21,11 A királyságról és a királyokról szóló mondások gyűjteménye

21,11 A király köteles fenntartani az országban az igazságosságot. Ha nem képes rá, Isten elveszi cédrusfa-palotáját („a város erdejét”).

22,11 Sallum (= Joahás), Jozija fia, Egyiptomban került fogságba (2Kir 23,31-34), és ott is halt meg.

22,13 Joakim, Sallum testvére (Kr. e. 609-598), a jövendöléssel ellentétben királyi temetést kapott (2Kir 24,6).

22,24 Jojachint (Kr. e. 597) néhány hónapi uralkodás után Babilonba hurcolják. Egyik fia sem lett király.

23,1 Ezek a versek feltételezik a fogságot és a visszatérést. „Az Úr a mi igazságunk” Cidkija nevének jelentése.

23,16 A hamis próféták egyik ismertetőjegye, hogy nem követelnek megtérést.

23,33 A héber „massza” szó egyszerre jelent terhet és szót. Ha isteni szót kérnek a prófétától a válasza ez: Teher vagytok az Úrnak.

Minden fejezet...
1 0
KNB SZIT STL BD KG