Gyászol Júda,
és kapui hervadoznak,
bánkódnak a földre roskadva;
Jeruzsálem kiáltása felszáll.
Hatalmasaik vízért küldik szolgáikat;
elmennek a gödrökhöz,
de nem találnak vizet,
üres edényekkel térnek vissza;
szégyent vallanak és csalódnak,
befödik a fejüket.
A termőföld miatt, mely megzavarodott,
mert nem volt eső a földön,
szégyent vallanak a földművesek,
befödik a fejüket.
Mert a szarvasünő is a mezőn,
ha megellett, otthagyja borját,
mert nincs zöld növény.
Vadszamarak állnak a kopár dombokon,
levegő után kapkodnak, mint a sakálok;
szemük elgyengül, mert nincs fű.
»Ha bűneink tanúskodnak is ellenünk,
Uram, cselekedj a te nevedért!
Mert sok a mi elpártolásunk,
ellened vétkeztünk.
Izrael reménysége,
szabadítója a nyomorúság idején!
Miért vagy olyan, mint jövevény az országban,
és mint vándor, aki éjszakázni tér be?
Miért vagy olyan, mint rémült férfi,
mint olyan hős, aki nem tud megszabadítani?
Hiszen te közöttünk vagy, Uram,
és a te nevedet viseljük;
ne hagyj el minket!«
Ezt mondta nekem az Úr: »Ne imádkozz ezért a népért, a javára! Ha böjtölnek, nem hallgatom meg könyörgésüket, és ha égő- és ételáldozatot mutatnak be, nem kedvelem, hanem karddal, éhínséggel és dögvésszel semmisítem meg őket.« Erre így szóltam: »Jaj, Uram, Isten! Íme, a próféták azt mondják nekik: ‘Nem láttok kardot, és éhínség nem lesz nálatok, hanem állandó békességet adok nektek ezen a helyen.’« De az Úr ezt mondta nekem: »Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, és nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást, hiábavaló jóslatot és saját szívük csalárdságát prófétálják nektek. Ezért így szól az Úr a prófétákról, akik az én nevemben prófétálnak, pedig én nem küldtem őket, és azt mondják: ‘Kard és éhínség nem lesz ebben az országban’: Kard és éhínség által vesznek el azok a próféták. A nép pedig, amelynek prófétálnak, odadobva hever majd Jeruzsálem utcáin az éhínség és kard miatt, s nem lesz, aki eltemesse őket: őket és feleségeiket, fiaikat és leányaikat; mert kiöntöm rájuk gonoszságukat.
Mondd nekik ezt az igét:
Szemem könnyet hullat éjjel-nappal,
és nem csillapodik,
mert nagy töréssel tört össze
népem szűz leánya,
nagyon fájó sebbel.
Ha kimegyek a mezőre,
íme, karddal megöltek vannak ott,
és ha bemegyek a városba,
íme, éhségtől elgyengültek.
Bizony, próféta is, pap is elvándoroltak
olyan országba, melyet nem ismertek.«
19 Vajon végleg elvetetted Júdát,
vagy Siont megutálta lelked?
Miért vertél meg minket úgy,
hogy nincs számunkra gyógyulás?
Békességre vártunk, de nincs semmi jó;
és a gyógyulás idejére, de íme, rettenet!
Elismerjük, Uram, gonoszságunkat,
atyáink bűnét, hogy vétkeztünk ellened.
Ne vesd el neved miatt,
ne gyalázd meg dicsőséged trónját!
Emlékezz, ne bontsd fel szövetségedet velünk!
Vannak-e a nemzetek bálványai közt esőt adók?
Vagy az egek adnak-e záporesőket?
Nemde te vagy az Úr, a mi Istenünk,
és terád várunk?
Mert te alkottad mindezeket.
Aki halálra való, a halálra;
aki kardra, a kardra;
aki éhínségre, az éhínségre;
és aki fogságra, a fogságra.
Jeruzsálem pusztulása
Mert ki szánakozik rajtad, Jeruzsálem?
És ki mutat részvétet irántad?
Ki lép oda, hogy megkérdezzen jóléted felől?
Te elvetettél engem – mondja az Úr –,
hátat fordítva elmentél;
ezért kinyújtottam rád kezemet, és tönkretettelek,
belefáradtam a könyörülésbe.
Szétszórtam őket szórólapáttal
az ország kapuiban;
gyermektelenné tettem, veszni hagytam népemet,
útjaikról nem tértek meg.
Több lett előttem özvegye
a tenger fövenyénél;
hoztam nekik az ifjú anyjára
pusztítót délben;
rábocsátottam hirtelen
lázat és rettegést.
Elhervadt, aki hétszer szült,
kilehelte lelkét,
lement a napja még nappal,
szégyent vallott és csalódott;
maradékukat pedig a kardnak adom
ellenségeik színe előtt«
– mondja az Úr.
10 Jaj nekem, anyám, hogy megszültél engem,
a perlekedés emberét és viszály emberét
az egész ország számára!
Nem adtam kölcsönt, és nekem sem kölcsönöztek,
mégis mindenki átkoz engem.
Ezt mondta az Úr:
»Bizony, javadat szolgáltam,
bizony, arra késztettem az ellenséget,
hogy esedezzék hozzád
baj idején és szorongatás idején.
Vajon összetörik-e a vas,
az északi vas és a réz?
»Vagyonodat és kincseidet
prédául adom, nem vételárért,
összes vétked miatt minden határodban.
Ellenségeid szolgájává teszlek
olyan országban, amelyet nem ismersz;
mert lángra lobbant haragom,
miattatok ég.«
Te tudod, Uram!
Emlékezz meg rólam, és látogass meg engem,
állj bosszút értem üldözőimen!
Hosszantűrő vagy: ne taszíts el engem!
Tudd meg, hogy érted viselek gyalázatot!
Ha rátaláltam igéidre,
eledelemmé váltak;
igéd nekem örömöm
és szívem vidámsága lett;
mert a te nevedet viselem,
Uram, Seregek Istene!
Nem ültem a tréfálkozók körében,
és nem vigadoztam;
kezed súlya miatt egymagamban ültem,
mert bosszúsággal töltöttél el engem.
Miért lett fájdalmam örökké tartó,
és sebem halálos?
Nem akar meggyógyulni.
Bizony, olyan vagy számomra,
mint a csalóka patak,
melynek nem állandó a vize.
Ezért így szól az Úr:
»Ha visszatérsz, engedlek visszatérni,
hogy színem előtt állhass;
és ha előhozod az értékest az értéktelenből,
mintegy az én szám leszel.
Térjenek vissza ők hozzád,
de te ne térj vissza hozzájuk!
Ez előtt a nép előtt
bevehetetlen ércfallá teszlek téged.
Harcolnak majd ellened,
de nem bírnak veled;
mert én veled vagyok,
hogy megszabadítsalak és megmentselek téged
– mondja az Úr. –
Megmentelek téged a gonoszok kezéből,
és megváltalak az erőszakosok markából.«
Jegyzetek
14,1 Gyászliturgia: a szükséghelyzet leírása (1-6), bűnvallomás (7-9), a próféta kemény válasza, amely leleplezi a hamis próféták hazug bizakodását (10-16).
14,19 Töredék egy bűnbánati liturgiából: panasz és bűnvallomás.
15,10 Jeremiás nem érzi Isten közelségét. Válaszul az Úr megismétli az ígéretet, amit a meghívásakor adott neki (1,18-19).
Akkor az Úr fölsége a kelet felé néző kapun át bevonult a templomba. A lélek pedig felemelt engem és bevitt a belső udvarba; és íme, a ház betelt az Úr dicsőségével. Hallottam, hogy valaki a házból hozzám beszélt, és a férfi, aki mellettem állt, így szólt hozzám: »Emberfia, ez az én királyi székem helye és lábam nyomának helye, ahol örökké lakom majd Izrael fiai között. Izrael háza nem szentségteleníti meg többé szent nevemet – ők és királyaik – paráznaságaikkal, királyaik holttesteivel és magaslataikkal. Küszöbüket az én küszöböm mellé építették, és ajtófélfáikat az én ajtófélfáim mellé, úgyhogy csak egy fal volt közöttem és közöttük; és meggyalázták szent nevemet utálatosságaikkal, amelyeket cselekedtek; ezért is semmisítettem meg őket haragomban. Most azonban távol tartják majd tőlem paráznaságukat és királyaik holttesteit, és közöttük lakozom mindenkor.
Te pedig, emberfia, mutasd meg Izrael házának a templomot, hogy szégyenkezzenek gonoszságaik miatt; mérjék meg az épületet, és restelkedjenek mind amiatt, amit cselekedtek. Mutasd meg nekik a ház alakját, szerkezetét, kijáratait és bejáratait, egész tervrajzát és minden szabályát, egész rendjét és minden törvényét, és írd le szemük előtt, hogy egész tervrajzához és törvényeihez tartsák magukat, és megvalósítsák őket. Ez a törvénye a háznak, amely a hegy tetején áll: Egész területe körös-körül szentséges. Ez tehát a háznak a törvénye.«
Az áldozati oltár felszentelése Ezek pedig az oltár méretei teljes könyökben, amely egy könyöknyi és egy tenyérnyi: alapzatának foglalata egy könyök magas volt, és egy könyök volt a szélessége; a szélén körülfutó párkányzat egy arasz volt; ennyi volt az oltár magassága is. A földön álló alapzattól az alsó kiszögellésig két könyök volt, szélessége pedig egy könyök; a kisebb kiszögelléstől a nagyobb kiszögellésig négy könyök, a szélessége pedig egy könyök. Maga a tűzhely négy könyök volt, és a tűzhelytől felfelé négy szarv emelkedett ki. A tűzhely hossza pedig tizenkét könyök és szélessége tizenkét könyök volt, tehát egyenlő oldalú négyszög volt. Kiszögellésének hossza tizennégy könyök, és szélessége tizennégy könyök volt mind a négy oldalán; a szegélye körös-körül fél könyök, és alapzatának foglalata körös-körül egy könyök volt; lépcsői kelet felé voltak.
Ekkor azt mondta nekem: »Emberfia, így szól az Úr Isten: Ezek az oltárra vonatkozó szabályok. Azon a napon, amelyen elkészül, és rajta égőáldozatot mutatnak be és vért hintenek, adj a Szádok ivadékai közül való levita-papoknak, akik nekem szolgálhatnak – mondja az Úr Isten –, egy borjút a csordából, hogy bűnért való áldozatul bemutassák nekem. Végy a véréből és hintsd az oltár négy szarvára, a kiszögellés négy sarkára és a szegélyre körös-körül, hogy megtisztítsd és megengeszteld. Aztán vedd a borjút, amelyet bűnért való áldozatul bemutattak, és égesd el a ház egyik elkülönített helyén, a szentélyen kívül. A második napon pedig mutass be egy hibátlan kecskebakot bűnért való áldozatul; és tisztítsák meg az oltárt úgy, amint megtisztították a borjúval. Amikor pedig elvégezted megtisztítását, áldozz fel egy hibátlan borjút a csordából és egy hibátlan kost a nyájból; áldozd fel őket az Úr színe előtt. A papok hintsenek rájuk sót, és mutassák be egészen elégő áldozatul az Úrnak. Hét napon keresztül mutass be mindennap egy bakot bűnért való áldozatul; áldozzanak fel egy hibátlan borjút is a csordából és egy hibátlan kost a nyájból. Hét napon keresztül tisztítsák meg az oltárt, tisztítsák meg és szenteljék fel. E napok elmúltával pedig, a nyolcadik napon és azon túl is mutassák be a papok az oltáron a ti egészen elégő áldozataitokat és békeáldozataitokat; és én kegyes leszek hozzátok« – mondja az Úr Isten.
A bezárt kapu 44 1Aztán visszavitt engem a szentély külső kapujának irányába, amely kelet felé nézett; és ez zárva volt. Akkor az Úr így szólt hozzám: »Ez a kapu zárva legyen; ne nyissák ki, és senki se menjen be rajta, mert az Úr, Izrael Istene vonult be azon; ezért zárva legyen még a fejedelem előtt is. A fejedelem maga ülhet benne, hogy elköltse eledelét az Úr előtt; de a csarnok kapujának irányából vonuljon be, és annak irányában távozzék.«
Istentiszteleti előírások; az ország felosztása: 44,4-48,35
A leviták és a papok Majd elvitt engem az északi kapun keresztül a ház elé, és láttam, hogy íme, az Úr dicsősége betöltötte az Úr házát; és arcra borultam. Akkor azt mondta nekem az Úr: »Emberfia, vedd szívedbe, lásd a saját szemeddel és halld meg saját füleddel mindazt, amit majd mondok neked az Úr házának minden szertartásáról és annak minden törvényéről; és ügyelj arra, miként kell bemenni a templomba a szentély minden kijáratánál. És mondd Izrael házának, amely ellenszegül nekem: Így szól az Úr Isten: Érjétek be minden gonoszságtokkal, Izrael háza! 7Idegeneket, körülmetéletlen szívűeket és körülmetéletlen testűeket vittetek be, hogy szentélyemben legyenek, és így tisztátalanná tegyék házamat akkor, amikor áldozatul bemutattátok kenyereimet, a hájat és a vért, és így megszegtétek szövetségemet minden gonoszságtokkal. Nem tartottátok meg szentélyem törvényeit, hanem azokat állítottátok magatok helyett, hogy ellássák szolgálatomat szentélyemben. Így szól az Úr Isten: Semmiféle körülmetéletlen szívű és körülmetéletlen testű idegen ne lépjen szentélyembe, semmiféle idegen, aki Izrael fiai között van.Azok a leviták pedig, akik messzire eltávoztak tőlem, amikor Izrael fiai megtévedtek és eltévelyegtek tőlem bálványaik után, bűnhődjenek meg, és legyenek őrök szentélyemben, ajtónállók a ház kapuinál, és szolgái a háznak; ők öljék le az égőáldozatokat és a nép áldozatait, és ők álljanak színük előtt, hogy nekik szolgáljanak, mert szolgáltak nekik bálványaik színe előtt is, és Izrael házának bűnre vezető botrányává lettek. Ezért felemeltem kezemet ellenük – mondja az Úr Isten –, hogy megbűnhődjenek. Ne közeledjenek tehát hozzám, hogy előttem papi szolgálatot végezzenek, és ne közeledjenek semmiféle szent dolgomhoz, a szenteltekhez sem, hanem bűnhődjenek elkövetett gonoszságaikért. A háznak ajtónállóivá teszem őket annak egész szolgálatára, és mindarra, amit ott végezni kell.
Azok a levita-papok pedig, Szádok fiai, akik végezték szentélyem szolgálatát, miközben Izrael fiai eltévelyegtek tőlem, járuljanak elém, hogy nekem szolgáljanak. Ők álljanak színem előtt, hogy nekem hájat és vért mutassanak be – mondja az Úr Isten –. Ők lépjenek be szentélyembe és ők járuljanak asztalomhoz, hogy nekem szolgáljanak és elvégezzék szolgálatomat. Amikor pedig a belső udvar kapuin belépnek, öltözzenek gyolcsruhákba; ne legyen rajtuk semmiféle gyapjúszövet, amikor a belső udvar kapuiban és azokon belül szolgálatot teljesítenek. 18Gyolcs szalag legyen a fejükön és gyolcs alsóruha legyen ágyékukon, és ne övezzék magukat annyira, hogy megizzadjanak. Amikor pedig kimennek a néphez a külső udvarba, vessék le ruhájukat, amelyben szolgálatot teljesítettek, és tegyék le a szentély kamráiban; öltsenek más ruhát, hogy meg ne szenteljék ruhájukkal a népet. Fejüket pedig le ne borotválják, sem hosszú hajat ne növesszenek, hanem nyírják meg rendesen a fejüket. Egy pap se igyék bort, amikor be akar lépni a belső udvarba. Özvegyet és férjétől eltaszított asszonyt ne vegyenek feleségül, hanem szüzeket vegyenek el Izrael házának ivadékából, vagy olyan özvegyet, aki paptól maradt özvegyen. Oktassák népemet arra, hogy mi a különbség szent és tisztátalan között, és mutassák meg nekik a különbséget tiszta és tisztátalan között. Ha vetélkedés támad, álljanak elő, és az én jogom szerint tegyenek igazságot; az én utasításaimat és szabályaimat kövessék minden ünnepemen, és szenteljék meg szombatjaimat. Halotthoz be ne menjenek, hogy meg ne fertőzzék magukat, csak atyjukhoz és anyjukhoz, fiukhoz és leányukhoz, fivérükhöz és olyan nővérükhöz, akinek még nem volt második férje; ezeknél tisztátalanná lehetnek. Mikor pedig megtisztult, számláljon hét napot; és aznap, amikor bemegy a szentélybe, a belső udvarba, hogy nekem a szentélyben szolgáljon, mutasson be önmagáért bűnért való áldozatot – mondja az Úr Isten. – Örökrészük pedig ne legyen – én vagyok az ő örökrészük –; és birtokot ne adjatok nekik Izraelben, mert én vagyok az ő birtokuk. A vágóáldozatot, a bűnért való áldozatot és a vétekért való áldozatot ők egyék meg, és Izraelnek minden fogadalmi ajándéka az övék legyen. Minden elsőszülöttnek a zsengéje, és minden italáldozat mindabból, amit bemutatnak, a papoké legyen; ételeitek zsengéit is a papnak adjátok, hogy áldást hozzon házaitokra. A papok semmiféle hullát, sem vadállattól széttépett madarat vagy állatot ne egyenek.
Jegyzetek
43,1 Isten birtokba veszi a templomot (vö. Kiv 40,34-38; 1Kir 8,10-11). Az új templomban nem lesz helye a királyi palotának, amely eddig a szentély falát érintette, sem királysíroknak vagy emlékköveknek.
44,1 A keleti kapun, amelyen át Isten visszatért a templomba, senki sem léphet át többé. Isten nem fogja többé elhagyni a templomot, ezért ez a kapu zárva is marad örökre.
44,7 A leviták lefokozásának utólagos megindoklása.
44,18 Az izzadtság is tisztátalanná tesz.
A jókedv felderíti az arcot,
a szív bánata pedig leveri a lelket.
Az okos szíve tudást keres,
a balgák szája pedig bolondságon legel.
Bajos a szegény ember minden napja,
de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.
16 Többet ér a kevés az Úr félelmében,
mint a dús kincs nyugtalanság közepette.
Jegyzetek
15,16 Általában úgy gondolták, hogy a bölcsesség anyagi jólétet is hoz. Ez a szállóige más véleményt tükröz.